Tisztelt Szakértő ! Segítséget szeretnék kérni a többes foglalkoztatás témakörében. Egy fedél alatt a külterületről azonosan megközelíthető, de más helyiségekben egy vendéglátó egység és egy üzlet működik (a folyosóról átjárás biztositott). Az egyik üzlet alkamazottja kiszolgálhat-e a másikban? A tulajdonosok nem azonosak. Az üzlet forgalmának nagyobb részét a vendéglátó egység vendégei adják. A költség-megosztás módszerét alkalmaznák. Köszönettel.
Tisztelt Szerkesztő! Az egyik kft. pár órára (nem éri el a 36 órát) bejelentett dolgozója 100 százalékban rokkant, ezzel párhuzamosan egy katás bt. egyedüli beltagja. Kérdésem: a bt.-nek milyen, és mennyi járulékot kel utána fizetni? Üdvözlettel: Horváth Klára
Tisztelt Szakértő! Feleségemnek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van (alkalmazott) egy intézménynél. Egy kft. alapítását tervezzük, amelyben jómagam és a feleségem lennénk tagok, illetve a feleségem látná el az ügyvezetői feladatokat. Meg kell-e fizetni a minimumjárulékot az ügyvezetése után, vagy ez már többes jogviszony, illetve ha nem kap dijazást, akkor keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély két kft.-ben is választott ügyvezető. Nem tag egyikben sem! Az 1. számú cégben munkaviszonyként látja el ezt a feladatot, munkabérért. A 2. számú cégtől semmilyen juttatást nem kap (ingyen látja el a feladatot). A két cég egyébként kapcsolt vállalkozás, közös az anyavállalatuk. Kérdésem, hogy a 2. számú cégnek így milyen a jogviszonya az ügyvezetővel? Keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettség? Van-e bármilyen szerződéskötési kötelezettség (az alapítói okiraton kívül), illetve bejelentési kötelezettség? Köszönettel: Biró Katalin
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, hogy egyéni cég alapítója, ha van máshol bejelentett 8 órás jogviszonya, akkor 4 órás munkaviszonyt létesíthet-e saját egyéni cégében? Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A többes jogviszonyban lévő társas vállalkozók esetén – és általában – hogyan értelmezendő a Ptk. 3:115. §-a (Összeférhetetlenség). Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi székhelyű kft. alkalmazottja érdekközpontja Angliába kerül át, ahol munkaviszonnyal rendelkezik, tehát biztosított. Ugyanakkor a magyarországi munkaviszonya is megmarad, mert interneten keresztül el tudja végezni a munkaszerződésében szereplő feladatokat. Kérdésem az, hogy a magyarországi munkabére után mentesül-e a társaság az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól? Elegendő csak az szja levonása a kifizető által? Köszönöm válaszát!
Egy kft. ügyvezetője máshol is dolgozik napi 4 órában. Személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében ezt társas vállalkozóként végzi. Az ügyvezetést munkaviszonyban. Ha az ügyvezetésre 4 órás munkaviszonyt kötöttek, akkor ez összeadódik az egyéni vállalkozónál végzett munkaidejével és ezzel meg lenne a 36 órás munkaviszony, így társas vállalkozóként nem fizet járulékot. Jól értelmeztük a törvényt?
Már nagyon sokat segítettek. Most a következőkben kérem a segítségüket. Egy társas vállalkozás (kft.) tagja az ügyvezetést is ellátja. Az ügyvezető külföldön heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Mivel nem Magyarországon, hanem külföldön áll munkaviszonyban, ezért kell-e járulékot fizetnie? Vagy az mindegy, hogy hol van a 36 órát meghaladó munkaviszonya? Gyors válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Olvastam cikkét az ügyvezetés és többes jogviszony kapcsán. Magam elé vettem a NAV-füzetet is. Ha őszinte akarok lenni, minél többet foglalkozom a kérdéssel, annál inkább elbizonytalanodok, annyira agyon bonyolította a jogszabályalkotó a szabályokat, úgy, hogy ráadásul a példák nem is teljes körűen, sőt, le sem fedik a lehetőségeket. Én ráadásul néha még összefüggést sem találok közöttük. Segítsen kérem. Ügyvezető vagyok alkalmazottként 8 órában egy vállalkozásban, amely nem a sajátom. Emellett van egy cégem, amelyben tulajdonos, ügyvezető, és személyesen közreműködő is vagyok. Jól értelmezem, hogy a saját vállalkozásomban csak a ténylegesen kifizetett jövedelem után kellene, hogy adózzak? Tehát, ha nincs tényleges kivett jövedelmem, sem megbízásból, sem munkaviszonyból, de még osztalékból sem, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettségem, sem a személyes közreműködés, sem az ügyvezetés miatt? Jól gondolom? Hogy lehet a NAV-füzetet valami értelmes formátummá alakítani? Nincs esetleg javaslata?
Gyakori, hogy az ügyvezetők e tevékenységüket és más feladataikat különböző jogviszonyban látják el, emiatt a szükségesnél nagyobb lesz a járulékfizetési kötelezettségük. Összefoglaltuk, hogyan előzhető meg a terhek többszöröződése.
T.Szakértők! Kérdésem a következő: az egyén rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal és mellette egyszemélyes kft. tagja is jelenleg. Lehet-e ezekkel párhuzamosan katás egyéni vállalkozó is (25 000 Ft katafizetés mellett)?
Az utóbbi időben sokan kérdezték, miként kell megfizetni a járulékokat, ha a kisadózó vállalkozásukkal egy időben egy kft.-ben is tagsági jogviszonyban állnak? Számításainkból kiderül, a hatályos rendelkezéseknél jóval kedvezőbb helyzetbe is kerülhetnének az érintett vállalkozók, ha máshogy oszlanának meg a közterhek a két jogviszony között.
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdonrésszel. Az egyik tulajdonos az ügyvezető, csak ő végez munkát (a másik magánszemély csak tulajdonos). Eddig az ügyvezető tagi jogviszonyban, 30-as kóddal volt bejelentve, jövedelme 230 eFt bruttó. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, juttatás nélkül végezte. Május 1-jétől a tagi jogviszony jövedelmét le akarja csökkenteni 100eFt-ra. Az ügyvezetést pedig munkaviszonyban végezné, bruttó 130eFt-ért. Megteheti? Vagy másik megoldásként: tagi jogviszonyban marad bruttó 100eFt-ért, ügyvezetést megbízási jogviszonyban végzi nulla forintért, és a kft. alkalmazza munkaviszonyban 130eFt-ért. Mindkét megoldás járható? Köszönöm. Tisztelettel: P.Mária
Részvénytársaság nyugdíjas vezérigazgatója heti 40 órás munkaviszonyban megfizeti az szja-t (16 %), a nyugdíjbiztosítási járulékot (10 %) és az egészségbiztosítási járulékot (4 %). A társaság kiva szerint adózik. A nyugdíjas vezérigazgató másik két kft.-ben ügyvezetői feladatokat lát el megbízási szerződéssel. A megbízási díj összege nem éri el egyik kft.-ben sem a minimálbér 30 százalékát. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a két kft.-t és az ügyvezetőt?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték