Ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban is áll, és mindegyik jogviszonyában megfizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, akkor táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra lehet jogosult. Az alábbiakban ezen többes jogviszonyban állók ellátását részletezzük, külön kiemelve a 2015. január 1-jétől alkalmazandó új szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben nem tagként, hanem munkavállalóként ügyvezető egy személy, aki itt megfizeti a járulékokat. Majd alapitottak egy bt.-t, melynek a tagja lett. A kft.-ben díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat (és az esetleges utalásokat (csak szállitói számlák vannak). Helyesen járunk-e el, ha a bt.-ben minden hónapban benyújtjuk a 08-as bevallást "nullásan", mivel a kft.-ben megfizeti a járulékokat, vagy a bt.-ben is kellene fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdés tisztázásában: Mennyi szabadság jár a gyedről/gyesről visszatérő dolgozónak, ha a gyermeke 2012. január 29-én született és 2015. januárban szeretne ismét munkába állni? A szülést megelőzően ugyanazon tulajdonosi körbe tartozó biztosítónál és életbiztosítónál 2x4 órás munkaviszonya volt (8-12-ig, majd 12-16-ig dolgozott ugyanannál az asztalnál, de két külön cég volt a munkáltató, biztosító és életbiztosító). A távollét ideje alatt a két cég egy jogutód zrt.-be olvadt. Most csak az egyik négyórás jogviszony után fizetnék ki a szabadságot tekintettel arra, hogy továbbfoglalkoztatni nem tudják/akarják. Véleményünk szerint mindkét négyórás jogviszony után megilleti a szabadság, ebben kérnénk szépen megerősítést, vagy cáfolatot. Szeretném megtudni, hogy jogszabály szerint mi illeti meg ilyen esetben a dolgozót: hány nap szabadság jár a távollét idejére, illetve a megváltott, vagy "ledolgozott" szabadság idejére megilleti-e béren kívüli juttatás? Köszönettel, Bozsik István
Betéti társaság beltag ügyvezetője kötelezethető-e személyes közreműködésre? Hogyan kerülhető el, hogy a beltag többes jogviszonyúnak minősüljön? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.
Egy munkavállalónak van fő állása, heti 40 óra. Cégünknél további 4 órás munkát szeretne vállalni (heti 20 óra) Lehetséges-e ez? Ha igen, kell-e ellenőrizni (és hogyan), hogy megvan-e a 10 óra pihenőideje? Előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy kettős állampolgárságú (egyesült államokbeli és magyar) magánszemély üzletrészt szerzett egy belföldi kft.-ben. Tagsági jogviszonyára tekintettel kiegészítő tevékenységűnek minősül-e, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (70 éves), de nyugdíjat csak az USA-ból kap. Magyarországon eddig fizette az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mint magánszemély. Az az elképzelés, hogy 2015-től tagi jövedelmet vesz fel a kft.-ből a személyes közreműködéséért, mint ügyvezető. Fentiek alapján a kérdésem lényege az, hogy kiegészítő tevékenységű tagnak minősül-e? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Jelenleg 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személy – aki jövő áprilisban szülni fog – januártól egy bt. képviseletét ellátó beltag lesz dijazás nélkül. Kérdésem: kell-e fizetni utána valamit a tb-nek.januártól, és ha kell, mit, illetve befolyásolja-e a tgyás, majd a gyed folyósítását, illetve összegét? Köszönöm.
Főállású katás egyéni vállalkozó novemberben alapított egy kft.-t., amelynek három tulajdonosa van. A főállású egyéni vállakozó az ügyvezető. Kérdésem az lenne, hogy hol, milyen járulékfizetés terheli az ügyvezetőt?
Újonnan alakuló, a Ptk. hatálya alá tartozó betéti társaság helyesen jár-e el abban az esetben, ha a beltag ügyvezetői tevékenységét heti 20 órás munkaviszony keretében (a munkaviszonyt a társaság alapításánál az alapító okiratban rögzítették) látja el, és így a garantált bérminimum arányos része után fizeti meg a járulékát? A tevékenység középfokú képesítést igényel. Máshol biztosítási jogviszonya nem áll fenn. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség alapja, ha a fenti jogviszonyán túl: 1. sSemélyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt NEM munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként lesz biztosított és a garantált bérminimum alapján, emelt alap után kell járulékot fizetni a fenti munkaviszonyos jogviszonyon túl?) 2. Személyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt heti 10 órás munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként nem lesz biztosított, csak mindkét – ügyvezetői és személyes közreműködése alapján is –, mint munkaviszonyos, így a garantált bérminimum 20, illetve 10 órás arányának megfelelő bér után kell járulékot fizetnie?) 3. Személyesen nem működik közre társaság működésében. (Csak a 20 órás ügyvezetői munkaviszony alapján lesz biztosított, így csak a gar.antált bérminimum 50 százalékának megfelelő járulékalapot kell figyelembe venni?) A fenti esetekben a munkakör gyakorlója, a munkaszerződés munkáltatói aláírója ki lehet? Munkáltató és munkavállaló aláírása lehet egyező? Vagy a társaság legfelsőbb szerve a munkakör gyakorlója, a szerződés aláírója?
Tisztelt Szakértők! Egy személy tulajdonosa egy egyszemélyes kft.-nek és egyben bt.-beltag is. Ha a bt. katát választ és megfizeti az 50 ezer forintot, akkor az egyszemélyes kft.-ben kell járulékot fizetnie? Továbbá a bt. kültagja után kell-e katát fizetni, ha ő nem személyesen közreműködő tag? Köszönettel
Mennyi táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed jár annak a munkavállalónak, aki több helyen is biztosított, s hogyan veszik figyelembe a többes jogviszonyt a nyugdíjba menetelhez szükséges szolgálati idő, valamint a nyugdíj kiszámításánál?
Tisztelt Szakértő! Egy gyesen lévő kismama vállalhat-e a 8 órás munkaviszony mellett (ebben a munkaviszonyban nem dolgozik) egy másik munkahelyen 4 órás munkaviszonyt? Az eddigi munkahelyére jelenleg nem tudják visszavenni, de a gyes lejártát követően igen. Ha vállalhat, akkor elegendő-e a bejelentett 4 órás minimálbér után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben jár-e a kismama után szocho kedvezmény? Ha nem vállalhat máshol részmunkaidős foglalkoztatást, akkor egy megbízási jogviszony esetén jár neki a szocho kedvezmény? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy öregségi teljes nyugdíjas személy "A" cégben tulajdonos (nem ügyvezető), és ugyanebben a cégben van egy részmunkaidős munkaviszonya egyéb tevékenységre (a munkaviszony keretében sem ügyvezető). A másik, "B" cégben nem tag, viszont ott ellátja az ügyvezetést, amiért nem kap díjazást. Járulékot csak az "A" cégben fizet, csak a részmunkaidős munkaviszonyában a jövedelem alapján. "B" cégben, ahol csak ügyvezet nulla forintért, ott nem fizet semmilyen járulékot sem a cég, sem a magánszemély. Helyesen jár el mindkét cég és a magánszemély a járulékfizetés szempontjából? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2014. novemberben születendő baba esetén, ha az édesanyának két párhuzamos jogviszonya volt 2005-től (munkaviszony és szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó megbízási jogviszonnyal, amiből a díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát), azonban a szabadfoglalkozású jogviszony megszűnt 2014 áprilisában, akkor a tgyás és a gyed alapja, a munkaviszonyában szerzett 2013-as jövedelem vagy a munkaviszonyában és a szabadfoglalkozású jogviszonyában elért jövedelem lesz? Válaszát köszönöm!
1. Ha egy magánszemély egy bt.-ben beltag, ugyanakkor társas vállalkozó egy kft.-ben, megteheti-e azt, hogy a bt. bejelentkezik a katába, ott fizeti a havi 50 000 forint katát, és a kft.-ben nem fizet járulékot, csak, ha személyes közreműködésért díjazást kap? 2. Ha egy magánszemély egyszemélyes kft. tulajdonosa, ugyanakkor katás egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozásában megfizeti a katát, mentesül-e a tb-járulék fizetés alól a kft.-ben? Üdv, Fix Kft.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték