Mikor, mennyi a távolléti díj? Táblázatos összefoglaló

Megosztás Tetszik

Szabadság, betegszabadság, végkielégítés, elmaradt jövedelem miatti kártérítés: mind olyan eset, amikor a (volt) dolgozót távolléti díj illeti meg. De előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kapja, hanem ő fizeti a távolléti díjat. Összefoglaltuk a távolléti díj fizetésének, időtartamának és mértékének szabályait.

A Munka törvénykönyve részletesen szabályozza a távolléti díj alkalmazására és számítására vonatkozó szabályokat. Az Adózóna mégis gyakran kap olyan kérdést, hogy mikor kell távolléti díjjal számolni.

Az alábbiakban, táblázatban összefoglalva ismertetjük, hogy mikor, milyen időtartamra illetve milyen mértékben kell távolléti díjat fizetni. A táblázat négy nagy részre osztja a távolléti díj fizetés eseteit. Ezek a következők:
-         Munkaviszony megszűnése, megszüntetése
-         Betegség
-         Munkavégzés alóli mentesülés
-         Egyéb esetek

A munkavégzés alóli mentesülés esetén biztosítási jogviszony vonatkozásában is van jelentősége a távolléti díjnak. Az 1997. évi LXXX. törvény alapján szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Azaz, ha munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt távolléti díjat fizetnek, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat, és milyen esetben mennyi jár!