Az adóbevallások és beszámolók készítését segítő cikközönünk mellett számos érdekes és hasznos adózási, számviteli, társadalombiztosítási, munkajogi kérdésben nyújtottak támpontot és foglaltak állást szakértőink az elmúlt hónapban.
Szabadság, betegszabadság, végkielégítés, elmaradt jövedelem miatti kártérítés: mind olyan eset, amikor a (volt) dolgozót távolléti díj illeti meg. De előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kapja, hanem ő fizeti a távolléti díjat. Összefoglaltuk a távolléti díj fizetésének, időtartamának és mértékének szabályait.
Tisztelt Cím! A kérdésem a következő: teljesítménybért alkalmazunk az egyik munkaterületen. A teljesítmény és ledolgozott órák 6 havi átlagát számoljuk távolléti díjnak. A múlt hónapban volt egy szombati túlóra. A távolléti díj számításhoz hozzávesszük a túlórák számát és a teljesített bért. Kérdésem az lenne, hogy az 50 százalékos pótlékot is bele kell-e számolni távolléti díjba? Köszönettel.
Bérszámfejtők gyakran szembesülnek azzal, hogy gondot okoz az olyan munkavállalóknál a távolléti díj kiszámítása, akik nem az általános munkarend szerint dolgoznak. Olvasónk is ezzel kapcsolatban kérdezett, kérdésére szakértőnk, Hajdu-Dudás Mária válaszolt.
Cégünknél portaszolgálat működik. A dolgozók 24 órás beosztás után két pihenőnapot kapnak. Átlagosan tehát heti 60 órás munkarendben dolgoznak. A 24 óra alatt 10 óra a ledolgozott és 14 óra a készenlét ideje. Ha a beosztott napon szabadságot vesz ki a dolgozó, hogyan számolom a távolléti díját? Eddig úgy számoltam, hogy a távollét kezdő idejét megelőző hat hónap, készenléti díjat is tartalmazó (meghaladja a havi 96 órát) bruttó bérét elosztottam a teljesített órák számával. Ez lesz az egy órára jutó távolléti díj. A szabadság idejére pedig az egy órára jutó távolléti díj x 24 óra jár. 24 órára mentesül a munkavégzés alól. Így azonban azokban a hónapokban, amikor szabadságot vesz ki, sokkal több bér jár neki, mint amikor nem vesz ki szabadságot. Természetesen megkapja az éjszakai pótlékot, illetve a vasárnapi pótlékot is a beosztása szerint. Helyes ez a számítási mód? Szíves válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Ügyvédnő ! Nem pontosan fogalmaztam meg az előző kérdésemet. 12 órás napi munkarendben, órabéres dolgozó, aki, mint órabéres dolgozó, az Mt. 146. § (3) d. pontja szerint távolléti dijra jogoult a munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre. Hány órára kell neki távolléti dijat elszámolni ? 8 órára vagy 12 órára ? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel.
Mennyi távolléti díj jár a havi 12 órát egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalónak? Olvasói kérdésre Dr. Hajdú-Dudás Mária, az Adózóna munkajogi-szakértője válaszol.
A munkavállaló havi alapbére havibéres díjazás és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is - akár többet, akár kevesebbet dolgozott az általános munkarend szerinti munkaidőhöz képest - független a beosztás szerinti munkaidőtől, mindig a havi alapbérére jogosult - szerepel az augusztus 1. napjától módosított Mt-ben. Ebből következik az is, hogy a szabadság 124. § (3) bekezdés szerinti órákban történő kiadása és elszámolása nem érinti a havi alapbérre vonatkozó szabályt.
Szeretném, ha egy eseten keresztül értelmeznék, hogy havibéres, 12 órás egyenlőtlen munkaidő beosztásban dolgozó munkavállaló esetében augusztus 01-től hogyan kell elszámolni az augusztus havi járandóságát. Adatok: Besorolási bére 180.000 Ft/hó az augusztusi munkarendje:15 x 12 óra. Fizetett ünnepen nem dolgozik. Szabadságon van: 3 x 12 órás munkanapon, órában kezeljük a szabadságot.Mivel a költséghatékonyság vizsgálatok miatt el kell különiteni a tényleges ledolgozott időre járó bért, ezért nem lehet egy jogcimen kezelni a ledolgozott időre járó bért és a távolléti dijat.Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel
Augusztus elsejével módosul a távolléti díj számítása, így például egy-egy szabadságos hónapban a munkabér nem változik majd az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.
Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely többek között módosítja a Munka Törvénykönyve távolléti díj számítását. Ennek értelmében távollét (például szabadság) esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. Az új szabályozás 2013. augusztus 1. napján lép hatályba és visszamenőleg nem hatályos, azaz először a 2013. július hónapjára járó munkabérek kiszámításakor alkalmazható. Emellett módosulnak a szabadság kiadásának egyes szabályai is, amelyek részben 2013.augusztus 1-én, illetve 2014. január 1-én lépnek hatályba.
Több adó-, illeték- és jövedéki szabály módosítását is elfogadták a képviselők pénteken az Országgyűlésben a távolléti díj számításával összefüggő törvényjavaslat jóváhagyásával. Ennek alapján az illetéktörvényben bővítették a pénzintézetek által elengedett követelésekhez kapcsolódó illetékmentességet. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény is úgy változik, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyen adómentes a pénzügyi intézmény által zálogjoggal biztosított lakáskölcsön elengedése.
Az Országgyűlés május 27-én zárta le a Nemzetgazdasági Miniszter által előterjesztett, az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat (T/11208) részletes vitáját. A javaslat a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. A Deloitte a szabadság kiadását és a munkabér-elszámolást érintő változások mellett a vámellenőrzések gyakorlatára is kitér legfrissebb hírlevelében
Január 1-jén lépett hatályba az új Munka törvénykönyve távolléti díj számítására vonatkozó azon rendelkezése, miszerint havibéres munkavállaló esetében az egy órára járó összeg meghatározásakor a havibért osztani kell 174-gyel. A napi távolléti díj összege az így meghatározott, egy órára eső összeg és a szerződés szerinti napi munkaidő szorzata, a havi távolléti díj pedig megegyezik a munkavállaló alapbérével. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítás elfogadása esetén ismét az adott hónap munkanapjainak számát kellene figyelembe venni az egy napra járó alapbér meghatározása során, ahogyan az a régi Mt-ben szerepelt. A távolléti díj számítása munkajogi szempontból.
2013. január 1-jétől változtak a távolléti díj elszámolásának szabályai. Ennek kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette és honlapján közzétette a távolléti díjjal kapcsolatos módszertani útmutatóját. Az útmutatót az NGM saját bevallása szerint is az új számítási módszer körül kialakult bizonytalanság hívta életre, azonban a BDO Magyarország szerint az útmutató komoly csúsztatást tartalmaz, és veszélyes vizekre téved, amikor módszertani útmutatóban állapít meg látens kötelezettségeket a munkáltatók részére.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték