Egységes társaságiadó-alap: újból nekifutna az Európai Bizottság

Megosztás Tetszik

Leporolta és újra előterjesztette a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) megteremtésére vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság, amely azt reméli, hogy mostanra meggyengült a kormányok ellenállása a projekttel szemben.

A többszöri kudarc sem szegte kedvélt az Európai Bizottságnak, amely némileg módosított formában újra előterjesztette javaslatát a közös konszolidált társasági-alap (KKTA) létrehozására. Az adóköteles nyereség kiszámítását uniós szinten harmonizáló javaslat fő célja az üzleti tevékenység megkönnyítése és költségeinek csökkentése az egységes piacon, ami egyúttal az adókikerülés elleni küzdelemben is hasznos eszköznek bizonyulhat.

A közös konszolidált társaságiadó-alap koncepciója még Kovács László egykori adópolitikai biztos mandátumának (2004-2009) idejére esik. Utána egy ideig a fiókban porosodott, mire 2011-ben jogszabályi javaslat formájában újra az asztalra nem került. A kezdeményezésből azonban nem lett semmi, mert a kormányok között esély sem volt a konszenzusra, ami a tagállami szuverenitás részének számító adókérdésekben elkerülhetetlen.

Öt évvel később Brüsszel a korábbinál kedvezőbb feltételeket lát arra, hogy végre átmenjen az elképzelés, ami nemcsak az egyszerre több országban üzleti tevékenységet folytató és különböző tagállami adórendszereknek eleget tenni kényszerülő cégek számára jó hír, de az adóelkerülés különböző formáit is megnehezítheti. Éppen az adókikerülés ellen hirdetett keresztes hadjárat az egyik plusz érv, ami miatt a Bizottság nagyobb esélyt lát a megállapodásra a témában.

A KKTA bevezetésével a vállalkozások első ízben kapnának egy uniós szinten egységes szabálykönyvet adóköteles nyereségük kiszámítására vonatkozóan. A korábbi, 2011-es javaslathoz képest a Bizottság szerint az új társaságiadó-rendszer:

– kötelező lesz a nagy multinacionális vállalatcsoportokra nézve – amelyek leginkább képesek az agresszív adótervezésre –, biztosítva, hogy a globálisan évi 750 millió EUR-t meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak;

– be fogja zárni azokat a kiskapukat, amelyek jelenleg az adózási célú nyereségátcsoportosítással hozhatók összefüggésbe;

– arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy tevékenységüket hitelfelvétel helyett sajáttőke-bevonással és a piaci lehetőségek kiaknázásával finanszírozzák;

– támogatni fogja az innovációt a tényleges gazdasági tevékenységhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységre vonatkozó adóösztönzők révén.

A KKTA legfőbb előnye, hogy tagországtól függetlenül egységes szempontok alapján számolnák ki az adóalapot, nagyobb átláthatóságot teremtve a befektetők számára. Pierre Moscovici, gazdasági, pénzügyi és adópolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy a javaslat nem sérti a tagállamok adószuverenitását, mivel továbbra is hatáskörükben maradna a társasági adó mértékének meghatározása. A hagyományosan alacsony (11,5 százalékos) adókulcsot alkalmazó Írországban azonban attól tartanak, hogy az adóalap harmonizálása egyes országok esetében olyan hatást gyakorol majd az adóalapra, hogy végeredményben kénytelenek lesznek majd kiigazítani a társasági adó mértékét is. Moscovici azonban ezt cáfolta.

Brüsszel szerint a KKTA mindazonáltal átláthatóbb, hatékonyabb és tisztességesebb rendszert hoz létre a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adóalapjának számítását illetően, ami Unió-szerte gyökeresen megreformálja a társasági adózást.

A vállalkozásoknak immár elég lesz egyetlen szabályrendszert alkalmazniuk, és valamennyi uniós tevékenységük vonatkozásában egyetlen adóbevallást benyújtaniuk hazai adóhatóságaikhoz. A KKTA a szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos intézkedésekre fordított időt éves szinten várhatóan 8%-kal, a leányvállalat létrehozásához szükséges időt pedig akár 67 százalékkal fogja csökkenteni, így a vállalkozások – köztük a kkv-k – könnyebben tudják majd elindítani külföldi tevékenységüket.

A rendszer különböző ösztönzőkkel támogatja a növekedésbarát tevékenységet – például a K+F beruházásokat és a sajáttőke-bevonást –, és így hozzájárulhat a növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások fellendítéséhez is. Brüsszel szerint teljes körű gyakorlati alkalmazása esetén a KKTA akár 3,4 százalékkal is megnövelheti a beruházások teljes összegét az Európai Unióban.

A vállalkozások az egyik tagállamban szerzett nyereségüket és egy másik tagállamban elkönyvelt veszteségüket egyaránt beszámíthatják adóalapjukba. A kettős adóztatás és a hasonló adóügyi akadályok megszűnnek, és a KKTA a szilárd és átlátható, uniós szintű társaságiadó-rendszer megteremtése révén fokozza az adózási biztonságot – érvel a javaslat mellett a Bizottság.

A testület a könnyebb előrehaladás érdekében egy kétlépcsős folyamat végén térne át a közös, konszolidált társaságiadó-alapra. Első lépcsőben a közös adóalapról állapodnának meg, amivel elérhetővé válnának a legfontosabb előnyök a vállalkozások számára. Röviddel ezután (2020 körül) kerülne sor a konszolidáció bevezetésére, kiteljesítve a rendszer előnyeit.