1311 találat a(z) társasági adó cimkére
Kiválás
Kérdés
Kedves Adózóna! 'A' cégből kiválással létrejött 'B' cég, melyben 'A' 100 százalékban tulajdonos. Az lenne a kérdésem, hogy társaságiadóelőleg-bevallást 'B' cégnél a kiválást követő 30 napon belül kell-e beadnom? Ha igen, akkor mi az alapja? Olyan tevékenység miatt történt a kiválás, amiből 'A' cég nem szerzett sosem bevételt. Előre is köszönöm a segítségüket.
Műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény, I. rész
Cikk
2017. január 1-jétől került be a társasági adó rendszerébe a műemléki, nyilvántartott műemléki értéknek minősülő és a helyi védelem alatt álló ingatlanok karbantartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó adóalapcsökkentő tétel. Bár a kedvezményt feltehetően szűk adózói kör érvényesítheti, esetükben annál fontosabb, hogy a több háttérjogszabályt (számvitel, építésügy, műemlékvédelem) is érintő szabályozást pontosan alkalmazzák.
Téves áfakulcs miatt áfabevallás helyesbítése, önellenőrzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy melegkonyhás étterem/pizzéria a kiszállításra rendelt pizza esetén téves áfakulcsot alkalmazott, 18% helyett 27%-os áfát, így kerültek a tételek rögzítésre az online pénztárgépen és így is lett bevallva a fizetendő áfa.Szeretné ezt most helyesbíteni visszamenőleg, mivel ezek zömében nyugtás bevételek, számlakibocsátás tehát nem történt. Elegendő-e, ha a bruttó bevételből visszaszámolva állapítja meg az áfadifferenciát? (A pizzarendelésekről van külön kimutatás, tehát lehet tudni mennyi volt csak a pizzakiszállítás.) Mivel fizetendő áfa csökkenése történik, ezt önellenőrzés helyett beállíthatja-e abban a hónapban, mikor a differencia megállapítása megtörténik? Az áfával párhuzamosan a társasági adó is módosításra kerül, hiszen az árbevétel nő, ez tényleges önellenőrzés az érintett évre.
Láncügylet
Kérdés
Társaságunk ügyfélköréhez tartozik egy kereskedelemmel foglalkozó cég. A társaság belföldi székhelyű és telephelyű, telephellyel sem Európai Uniós tagországban, sem harmadik országban nem rendelkezik. A társaság Romániában vásárolja az árut, és azt Magyarországra történő behozatal nélkül szintén Romániában értékesíti úgy, hogy az árut az értékesítő cég telephelyéről közvetlenül a vevő cég telephelyére szállítják. Kérdéseink: 1. Tekinthető-e a kérdéses ügylet láncügyletnek? 2. A végrehajtott értékesítés után kibocsátott számlában, mely ország áfaszabályai szerint kell eljárni? Be kell-e jelentkeznie a magyarországi társaságnak Romániában adóalanyként és az ottani állam áfaszabályai szerint eljárni – adószám igénylése, romániai számlázási szabályok szerinti számlakibocsátás, romániai áfabevallás tb -, illetve megoldható-e, ha a Magyarországi társaság a számlázást kizárólag magyar adóalanyként kívánja végrehajtani? 3. Hatással van-e az áfaelszámolás szabályaira, hogy az áru fuvarozását mely társaság szervezi, fizeti? 4. Amennyiben a teljes áfaelszámolás Romániában történik a magyarországi áfabevallásban kell-e az ügyletet szerepeltetni? 5. A kereskedelmi szolgáltatás eredményeként keletkező jövedelem után mely államban keletkezik az értékesítést végző társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Megoldható-e az ügylet magyar adóalanyként, magyarországi társaságiadó-fizetés mellett?
Változnak az ekáer szabályai, több ponton módosul az Art.
Cikk
Az adózás rendjének változása főként az anyagi jogszabályokat érinti, ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni az ekáerkötelezettségre 2020. január 1-jétől érvényes új előírásokra is.
Egyre több magyar vállalkozás léphet be az amerikai piacokra
Cikk
Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai a gazdaság és a pénzügyek területén is erősödnek, egyre több magyar vállalkozás léphet be az amerikai piacokra – közölte Varga Mihály, miután ma hivatalában fogadta David B. Cornsteint, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét.
Adóelkerülés elleni előírások a társasági adóban
Cikk
A T/6349. számon benyújtott törvényjavaslat az európai uniós irányelvekben megfogalmazott vitás kérdések és adóelkerülések rendezésének megfelelő szabályozást tartalmaz a Tao. tv. módosításával, illetve új előírásoknak a törvénybe iktatásával.
Változások a társasági adó szabályaiban 2019-2020-ban
Cikk
Mint arról tegnap beszámoltunk, a kormány T/6351 számon benyújtotta az Országgyűlésnek az adószabályokban tervezett változtatásokra vonatkozó törvényjavaslatot. Cikkünkben a javaslatban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) a csoportos társasági adóalanyt, illetve annak tagjait, továbbá az adóalanyokat érintő tervezett módosításokat mutatjuk be.
Drágul a cigi, szigorúbb szabályok az adóelkerülés megfékezésére
Cikk
Az adótörvény-módosítási csomag mellett külön törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé Varga Mihály pénzügyminiszter az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról.
Adóalap kivás és taós cégek közötti osztaléknál és ingyenes juttatásnál
Cikk
A kisvállalati adó rendszere az adóalap elemeit részben a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó szabályokra hivatkozással, részben pedig a társasági adó egyes adóalap-korrekciós tételeinek átemelésével határozza meg. Cikkünkben a társasági adóból talán a leggyakrabb „felhívott” két módosító tétellel foglalkozunk: az osztalék és az ingyenes juttatások adóalapra gyakorolt hatását elemezzük.
1829, vagy KIVA bevallás
Kérdés
Tisztelt Cím! S.o.s. segítséget kérnék az alábbi problémám helyes megoldására. A helyzet a következő. Társasságunk 2018-évben még a tao hatálya alá tartozott, majd 2019. évtől a kivá-ba léptünk be 2019. 01.01-gyel. Értelemszerűen a 2018. évre a 1829-es bevallást nyújtottuk be. Úgy gondlova, hogy ez igy helyes. Igen ám, de a NAV-tól kaptunk egy értesítést, hogy a 1829 bevallást elfogadni tudják, mert a kiva hatálya alá tartozunk. Próbaként elkészítettem a 18KIVA bevallást, ami a társaságnak többlet befizetést eredményezett. Nem tudom elképzelni, hogy a 2018. évre megfizetett szociális hozzájárulás, szakképzési járulék és a társasági adó összegeit hol, melyik rovatba kell írni. A kiva- bevallásba, hogy csökkentse a magas kiva-befizetési kötelezettséget, amit a társaságunk havonta rendezett. A hibakód: M020. Kérem segítsenek, hogy még ki tudjam javítani, illetve elkészíteni 2018-ra a bevallást. Üdvözlettel Gönczi Katalin
Társasági adó hibás megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beszámoló elkészítésekor a társasági adó hibásan (magasabb összegben) került beállításra, ami a társaságiadó-bevallás kitöltésekor derült ki. A hiba nem jelentős. A következő évi könyvelésben hogyan lehet korrigálni a különbözetet? T 46 társaságiadó-kötelezettség K 96 egyéb bevétel? Válaszukat köszönöm!
Behajthatatlan követelés – adóalap-módosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2018-as adóévben kibocsátott egy bruttó 25 millió forint értékű számlát. A vevő nem fizetett, emiatt a kft. 2018 szeptemberében felszámolási eljárást kezdeményezett, azonban egy másik hitelező megelőzött bennünket három nappal. Így követelésünket hitelezői igényként jelentettük be. 2019. május 22-én megérkezett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata részünkre, miszerint a követelésünk várhatóan nem fog megtérülni. Ezen nyilatkozat alapján – tekintettel arra, hogy az még a 2018. évi mérlegkészítés előtt megérkezett – megtehetjük-e, hogy a 2018-ban elszámolt értékvesztéssel a 2018-as tao-bevallásban nem emeljük meg az adóalapot? Vagy ha a nyilatkozat idén érkezett meg, és nem a 2018-as évben (ami kizárt lett volna, hiszen ősszel kezdődött a felszámolás), akkor a 2018. évi adóalapot mégis meg kell emelnem az elszámolt értékvesztéssel, és az adóalap-korrekciót 2019-ben kell elvégeznünk? Ez utóbbi eset rendkívül hátrányos lenne ránk nézve, tekintettel arra, hogy a 2019-es adóévben a várható bevétel töredéke sem lesz a tavalyinak. Válaszát előre is köszönöm.
Tagi kölcsön elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019.03.01-jétől végelszámolás alá került. Van neki egy nagy összegű fizetendő társasági adója a 2018. évi eredmény alapján. Viszont nincs rá pénzeszköz, így tagi kölcsönt kellene betennie, hogy ki tudja fizetni az adót. A tagi kölcsön elengedése 18 százalékos illetékfizetéssel is járna úgy tudom. Valamint bevételként kell tekinteni, aminek megint társaságiadó-vonzata lenne. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet megszüntetni így a céget, hogy ne alakuljon ki ördögi kör. Köszönettel: Boruzsné
Veszteség elhatárolása társasági adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2018-as üzleti évről szóló beszámoló elkészítésénél – amely pozítív – igénybe akarom venni a korábbi évek veszteségét. 2016-ban -4011, 2017 ben -3361 a veszteség, ami a rendelkezésemre áll. 2018-ban átvett anyagom van. A beszámoló mindkét évben elfogadásra került és ez szerepel benne: az adózótt eredmény veszteség, így annak felhasználásáról az ügyvezető nem határoz. "Ez a mondat feljogosíthat, hogy a 2016-ból igénybe vegyem a 2018. évi adózás előtti eredmény +/- korrekciós tételek utáni adóalap 50 százalékát? Ezen évek 29-es bevallásában nem találtam, hogy göngyölítetten közölni kellene a veszteségek összegét (egyéninél az 53-asban ott van). Elég veszteségnyilvántartást vezetnem? Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
