1311 találat a(z) társasági adó cimkére
Mentesítené a társasági adó alól az induló kisvállalkozásokat az MNB
Cikk
Hét százalék feletti termelékenységnövekedés fenntartása szükséges a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban a tartós gazdasági növekedéshez; ennek eléréséhez is fogalmazott meg javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett 330 pontos versenyképességi programjában.
Igénybe nem vett társaságiadóalap-csökkentő tétel
Kérdés
A következő témában szeretnénk segítséget kérni. 2018. évben több 2014. év előtt beszerzett tárgyi eszköz selejtezésére került sor társaságunknál, melyekre terven felüli értékcsökkenést számoltunk el, amely társaságiadóalap-növelő tétel a társaságiadó-törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Most vettük észre, hogy az előző főkönyvelő nem élt a társaságiadó-törvény által adott lehetőséggel. A társaságiadó-alapot a 2014. év előtti években nem a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenéssel csökkentette, hanem a számviteli törvény szerint elszámolhatóval. Ezáltal a társaságiadó-törvény szerinti magasabb összegben elszámolható értékcsökkenés társaságiadóalap-csökkentő hatását nem vette figyelembe. A fentiek figyelembevételével kérdésünk az lenne, hogy a 2018. évi társaságiadó-alap meghatározásakor növelő tételként kell-e szerepeltetnünk ezen eszközök terven felüli értékcsökkenését, ha a 2014. év előtti években nem éltünk a csökkentés lehetőségével? Abban az esetben, ha ez nem növelő tétel, akkor milyen dokumentummal tudjuk ezt alátámasztani?
Megítélt állami támogatás elszámolása, adózása
Kérdés
Vannak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtanak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást ad ki; „Igazolás megítélt állami támogatásról” címmel. Az igazolás lábjegyzetében hivatkozik a 37/2011. kormányrendeletre, és felhívja a figyelmet arra, hogy az igazolást a kiállítástól számított 10 évig meg kell őrizni. Bármilyen jövőbeni támogatás megítélésekor a támogatásnyújtó részére be kell mutatni. Ez a támogatás csekély összegű támogatásnak minősül és a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján – Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Ennek ellenőrzésére szolgál a társaságiadó-bevallásban adott információ, amely a kapott igazolás alapján tartalmazza az odaítélés időpontját és a kapott kedvezmény bruttó támogatástartalmát. Tényleges pénzmozgás nem történik. A kamatkedvezmény összege után kell-e társasági adót fizetni?
Kezdő vállalkozás – nyereségminimum
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásnál, ha 2017-ben alakult, és abban az évben veszteséges lett, akkor 2018-ban még nem kell számolni elvárt adóalapot (a 1853-as bevallás kitöltésekor a nyilatkozatból ez egyértelműen kiolvasható). A társasági adózáról szóló törvényben számomra ez nincs egyértelműen megfogalmazva. Az első üzleti éve 2017.05.03-12.31. közötti, és tartalmazza az előtársasági időszakot. A 2018. éve is veszteséges. Mentesül még a jövedelem (nyereség) minimum számításától a második üzleti évre is? Köszönettel.
Idegenforgalmi adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság idegenforgalmi adó hatálya alá eső tevékenységet végez, de elmulasztotta az beszedni a vendégektől az idegenforgalmi adót. A törvény azt mondja, hogy ha nem szedte be, akkor is be kell fizetni, most ezt fogja tenni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás érvényesíthető-e a társaságiadó-alapnál, nem kell-e vele adóalapot emelni (mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, mivel nem szedték be az adót)? Köszönettel: Nagy Monika
Beruházási kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Telekommunikációs eszközök és tartozékok kereskedelmével foglalkozó társaság új üzletberendezést, információs pultot, szekrényt és vitrint vásárol az árukészlet kiállítására és tárolására. Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el a társasági adó elszámolása során, ha az eszközöket a műszaki berendezések között aktiváljuk és beruházási kedvezményt veszünk igénybe? (A társaság tulajdonosa magánszemély.) Köszönettel: Szombati Imréné
Az osztalék és az osztalékelőleg adója
Cikk
Cikkünkben az osztalék (osztalékelőleg) meghatározása mellett az e jövedelem utáni adózást mutatjuk be a magánszemélyeknél, illetve jogi személyeknél, figyelemmel az alkalmazott adózási formára.
Társasági adó
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni az alábbiakban. Egy induló kft. Ausztriában infomatikai rendszer telepítésére kapott felkérést, ez a munka valószínűleg 2019 decemberéig tart. Helyes-e, hogy az osztrák cég a kft. számlájából 20 százalék forrásadót akar levonni az ottani társasági adóra? Mi úgy érezzük, hogy ez kettős adózást okozna. Szeretnénk megkérdezni, hogy a magyar adóhatóság ezt a forrásadót, ha kapunk kint igazolást a befizetésről, elfogadja-e, és ez a kinti befizetés levonható-e a magyarországi társasági adóból? Egyszemélyes kft.-ről van szó és a tulajdonos dolgozna ezen a projekten ott az osztrák cég telephelyén. Könyvelésileg hogy lehet kezelni ezt a 20 százalékot, ha a vevő számla 100 egységben lesz lekönyvelve havonta és a kiegyenlités csak 80 egység lenne? Köszönöm szépen, ha segítenek .
Társaságiadó-előleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018. évre vonatkozó társasági adó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérdésem van. 2018. októberi, 2019. januári és 2019 áprilisi előírt és megfizetett adóelőlegek közül melyikek vonhatóak le a 2019. május 31-éig fizetendő társasági adóból? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan apportja (tőkeemelés)
Kérdés
„A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm
Elévült követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Követelésünk 2018-ban elévült, 100%-os értékvesztést számoltunk el rá a korábbi években az adóalap növelése mellett. 2015-17. között a követelés 20%-ával (összesen 60%-kal) csökkentettük az adóalapot. 2018-ban kivezetem a követelést (vevő, vevők értékvesztése), ezzel a könyvekben megszűnik mind a követelés, mind az elszámolt értékvesztés. Hogyan módosul az adóalap? Tekintettel arra, hogy az elévült követelés társaságiadóalap-növelést eredményez, a korábban elszámolt (60%) adóalap-csökkentést most növelő tényezőként kell beállítanom?
Társaságiadó-bevallás: itt nézheti meg a 1829-es tervezetét
Cikk
Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2018. évi társasági adóról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról szóló 1829-es bevallás és 18-A adatszolgáltatási nyomtatvány tervezetét.
Bejelentett immateriális jószág
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy ha egy társaság több éven keresztül tulajdonolja a bejelentett immateriális jószágot, akkor annak évenkénti értékcsökkenése társasági adó szempontjából adóalap-növelő és -csökkentő tételként is szerepelhet-e, vagy csak adóalap-növelőként? Vagyis társasági adó szempontjából a bejelentés miatt az értékcsökkenést másképpen kell-e kezelni, mint egy nem bejelentett immateriális jószág esetében? Segítségét előre is köszönöm!
Csoportos társaságiadó-alanyiság és transzferszabályok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérjük, tüntesse fel, hogy a Lehet csoportosulni a társasági adóban című cikkben (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Lehet_csoportosulni_a_tarsasagi_adoban_Itt__TCZIAQ) a kivétel értelmezése melyik jogszabályhelyből adódik: "A csoportos adóalanyiság legnagyobb előnye, hogy az adócsoport fennállásának ideje alatt a csoporttagok közötti ügyletekre nem kell alkalmazni a transzferárszabályokat és a dokumentációs kötelezettséget sem, kivéve, ha az ügylet a csoporttagságot megelőzően jött létre". Az én értelmezésemben minden ügyletnél (akár a 2019.01.01. előtt megkötöttre is) mentesül a csoporttag a transzferárszabályok és a dokumentációkészítési kötelezettség alól. Kérem, ezt vitassuk meg! Köszönettel: Gál Szilvia
Évi 500 millió forintig kedvező adózást választhatnak a sportolók
Cikk
A parlament 123 igen, 10 nem szavazattal elfogadta az államháztartásról szóló törvény és egyéb törvények (benne a társasági adóról és az ekhóról szóló törvény) módosítását.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
