hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fókuszban a globális minimumadó: ezek az igazán lényeges kérdések

  • adozona.hu

Mérföldkőnek számító megállapodás született június 5-én a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján, miszerint a G7 országok támogatják egy 15 százalékos globális társasági minimumadó létrehozását. A kezdeményezés célja, hogy a multinacionális vállalatok ne legyenek érdekeltek abban, hogy nyereségüket − és adófizetési kötelezettségüket − alacsony adókulcsú országokba helyezzék át azon országokból, ahol a profitjukat ténylegesen megtermelték. Az új megállapodás fontos lépés egy globális konszenzus felé, azonban a részletek kidolgozása és a világ országainak széleskörű támogatásának elérése még hátra van. A Deloitte tanácsadói a javaslattal kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdéseket járták körbe.

Úgy tűnik, hogy a 2021-es év hozhatja el az OECD által korábban 2020 végére elérni kívánt nemzetközi konszenzust a globális adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A júniusi G7-megállapodás ugyanis egy sokkal szélesebb körű erőfeszítéshez kapcsolódott, amelyet az OECD évek óta koordinál közel 140 ország között a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megadóztatásával (Pillér 1), illetve a globális társasági minimumadóval kapcsolatban (Pillér 2).

A globális társasági minimumadó bevezetése kapcsán a következő mérföldkő a G20 országok támogatásának elnyerése lesz, amely gazdaságilag sokszínű csoportot alkot, a hagyományosan fejlettnek tekintett gazdaságok mellett magában foglalja többek között Kínát, Oroszországot és Törökországot. A G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a tervek szerint júliusban találkoznak Velencében, ahol a nemzetközi adóterv várhatóan kiemelt napirendi pontként szerepel majd.

Az esetleges újabb megállapodás nagy jelentőséggel bírhat Magyarország számára is, hiszen az elképzelések szerint a magyarországi csoportcégek alacsony társaságiadó-terhelését – amely általános esetben 9százalék – az anyavállalatok országában, vagy más kapcsolt vállalkozások országában egészítenék ki egy előírt minimum mértékre, amennyiben azt Magyarország nem veti ki.

Magyarország számára már a 15 százalékos effektív adókulcs is komoly versenyelőny-csökkenést jelenthet a tőkeimportért és beruházásokért folytatott nemzetközi versenyben. Ugyanakkor a globális megállapodás kikerülésére valószínűleg nem lesz lehetőség függetlenül attól, hogy az hátrányosan érintheti az inkább a fogyasztás adóztatását előtérbe helyező országokat. Az effektív adókulcs mértékén – amely jelenleg a legtöbb figyelmet kapja – túl az igazán lényeges kérdések a részletszabályok lesznek” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jelenlegi javaslat szerint, amelyet még tavaly októberben tettek közzé, a globális társasági minimumadó alapja az egyes cégcsoportok tagjainak számviteli nyeresége, melyet az anyavállalat országának számviteli szabályai szerint kellene meghatározni. Ezért Magyarország számára fontos lehet a magyar számviteli szabályok és a nemzetközi számviteli standardok közötti különbségekből fakadó eltérések előnyös módon történő figyelembevétele az adóalap meghatározása során.

Különös figyelmet kaphat a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék kérdése is, amelyek beszámítása a magyarországi effektív adóteher kalkulációjakor nagyban hozzájárulhat a minimumadó okozta potenciális többletteher-csökkentéséhez, illetve adott esetben teljes eltüntetéséhez” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Magyarország számára kiemelt stratégiai cél lehet a tárgyalások során a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék bevonása a figyelembe vehető adók közé. A jelenleg rendelkezésre álló értelmezések alapján ebben meglehetősen jó esélyekkel indulunk. Amennyiben ez mégsem járna sikerrel, és a minimumadóhoz kapcsolódó rendelkezések Magyarország számára hátrányosan kerülnek kialakításra, meg kell vizsgálni, hogy az új szabályrendszer hazánk adózási szempontú versenyképességére gyakorolt negatív hatását milyen lépésekkel lehet ellensúlyozni.

A fentieken túl a minimumadó szempontjából kulcskérdés az esetleges mentességek meghatározása. Amennyiben a valós gazdasági jelenlétből adódó jövedelmeket nem kellene az előírt minimum szinten adóztatni, Magyarország tőkevonzó képessége, illetve gazdasági érdekei kevésbé sérülnének a minimumadó hatására. Ennek megfelelően a tárgyalásokon a magyar képviselet másik kiemelt célja feltehetően egy minél szélesebb körű mentesség elérése a valós gazdasági tevékenységek és beruházások tekintetében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék kifizetése kivás cég esetében

Széles Imre

tb-szakértő

Gyet melletti ev.

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs