Kell-e a társaság tulajdonos ügyvezetőinek minimum járulékokat fizetniük, ha munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban látják el feladatukat? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 2018. január 1-jétől hatályos szövegét olvasva több olyan új rendelkezéssel találkozhatunk, melyek "ismerősnek tűnnek". Ennek oka, hogy a 2003-as Art. december 31-ei hatályvesztésével több járulékkal kapcsolatos eljárási szabály visszakerül oda, ahová eredendően tartozik: a járuléktörvénybe.
Nemrégiben jelent meg a szociális hozzájárulási adóról, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvények módosításáról szóló törvény a Magyar Közlönyben. Ismertetjük a 2018. január 1-jétől hatályos változtatásokat, továbbá azt is, hogy ennek következtében hogyan módosulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek.
Tisztelt Adózóna, Adott egy szlovák és egy magyar kft., mely cégeknek a tulaja egy harmadik kft. A szlovák cégtől az egyik munkavállaló a magyar cégnél is munkaviszonyba került, de a két cég között nem született semmilyen megállapodás a munkavállalóval (például kiküldetéssel) kapcsolatosan. A munkavállaló bejelentette a szlovák társadalombiztosítónak, hogy Magyarországon fog dolgozni az évben több mint 183 napot (konkrétan április 1-jétől), de mellette a szlovák munkaviszonyát is fenntartja. A szlovák társadalombiztosító értesítette a munkavállalót, hogy a szlovák társadalombiztosítása túlfizetést mutat, mivel a magyar munkaviszonyával párhuzamosan a szlovák béréből is került befizetésre a szlovák államháztartásnak. A szlovák kolléga korrigálná (visszakérné) a szlovák járulékot, de nem tudjuk, hogy a szlovák bérből visszakért szlovák összegét kinek kellene utalni. A munkavállalónak? Vagy a magyar foglalkoztatónak, aki a szlovák munkajogviszonyára tekintettel a "szlovák tbj" a magyar szabályok szerint, a magyar kincstárba fizeti? Hivatalosan a munkavállaló két jogviszonya független egymástól, csak átjött ide is dolgozni. Vagy a munkavállaló saját maga rendezi a magyar államháztartás felé a szlovák visszakapott járulékot? A továbbiakban is mindkét helyen fog jövedelmet szerezni, de magyarországi illetőséggel, a két jövedelem tbj és adóelőleg elszámolása, hogyan történjen? Köszönettel Nagy Katalin
Megbízással közszolgálati jogviszonyban dolgozott az öregségi nyugdíjas. A társadalombiztosítási szerv, a munkaügyi bíróság, majd utóbb a Kúria is (más-más összeg) visszafizettetéséről határozott, közölte a Kúria titkársága.
Több ezren tüntettek a társadalombiztosítási rendszer januártól tervezett módosítása ellen Bukarestben szerdán, a román kormány épülete előtt. A kormány a járulékfizetés kötelezettségét teljes mértékben a munkavállalókra hárítaná.
Nem vettek figyelembe egy úgynevezett kompenzációt a társadalombiztosítási szervek a terhességi gyermekágyi segély megállapításánál. Az ügy a munkaügyi bíróságon, majd a Kúrián kötött ki.
A biztosítási kötelezettség elbírálása során számos érdekes szabállyal találkozhatunk (például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók jövedelemhez köthető biztosítási összeghatára, a rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó vállalkozó egészségi állapotától függő státusza), de ezek közül a legizgalmasabbak a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályokhoz köthetők.
Tisztelt Szakértő! A munkakönyvem elveszett. A munkavállalás idejét igazoltam a személyi igazolványból. Hol találok egy listát, hogy ki a jogutódja a volt munkaadómnak és hol őrzik a munkahelyi iratokat? Én kétszer voltam szülési szabadságon és a társadalombiztosító fizette a keresetemet. Hogyan találok adatokat arra,hogy mennyit fizettek? Tisztelettel, Kővárfi Edith
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Három helyett legalább hat hónapig jogosultak lennének a munkanélküli ellátásokra egy másik uniós tagállamban állást kereső munkavállalók, a gazdaságilag inaktív és tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiektől viszont visszatarthatnák a fogadó országban a tb-ellátásokat. Többek között ezeket a rendelkezéseket tartalmazza Brüsszel új javaslata a társadalombiztosítási rendszerek összehangolására.
A múlt pénteken kihirdetett adócsomag számos tb-szabályt módosít 2017-től. A tavaszi ülésszakon is elfogadott az Országgyűlés egy olyan módosító törvényt, amely szintén rendelkezett a Tbj. jövő januári változtatásairól. Összefoglaltuk a két törvénycsomag azon Tbj. módosításait, amelyeket 2017. január 1-jétől kell alkalmaznunk.
A nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő, a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő kiszámításához sok-sok adatra van szükség, illetve azokat mind egyeztetni, igazolni kell. A nyilvántartásokban szereplő adatok igazolására az alábbi eljárások kezdeményezésével nyílik lehetőség.
A nevelőszülőket, a kisadózókat, a gyermekgondozási ellátásban részesülőket, a kiegészítő tevékenységet folytatókat és még sok mindenki mást érintenek az adócsomagban elfogadott tb-módosítások.
Tisztelt Szakértő! Egy kkt.-nál a társasági szerződésben az szerepel, hogy a társaság tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, és ezen tevékenységüket tagsági jogviszony keretében végzik. A kérdésem az lenne, hogy a kkt.-nak azt a tagját, aki nem ügyvezető és a társaságban nem működik személyesen közre, valamint van másutt fennálló heti 40 órás munkaviszonya, be kell-e jelenteni a NAV felé a T1041-esen és kell-e a 08-as bevallásban havonta 0-ásan adatot szolgáltatni róla? A társasági szerzödésben meghatározottak szerint, hogy személyesen közreműködik, ezt egy taggyűlési határozatban le lehet-e írni, hogy ténylegesen személyesen nem működik közre és jövedelmet nem vesz fel? Segítségüket köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték