Többek egészségügyi ellátását oldhatja meg, ha elfogadja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely rendezné a belföldi fogalmát. Ugyanebben az előterjesztésben szerepelnek a munkaviszony minimális járulékalapjával összefüggő kötelezettségek, de – legalábbis a jogalkalmazói várakozásokhoz képest – hiányos az indítvány.
Jogosít-e a vészhelyzet szocho- és járulékkedvezményekre a tanulószerződés alapján foglalkoztatott esetében? A szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókkal kapcsolatban nem ez az egyetlen nehezen kibogozható jogi szál.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi – sajnos jelenleg nagyon aktuális – esetben kérném szíves segítségüket. Adott egy étterem, ami a járványhelyzetre való tekintettel nem tud kinyitni, ezért nem tud munkát adni a munkavállalóinak. Milyen megoldással élhet a munkáltató, hogy fizetést nem tud fizetni a dolgozóknak, de a biztosítási jogviszonyuk ne szakadjon meg. A fizetés nélküli szabadságot elvetettük, mert az alatt szünetel a biztosítás, be kell jelenteni a T1041-en. Van-e olyan lehetőség, hogy igazolt, de nem fizetett távollét, és a munkavállalók társadalombiztosítása nem szakad meg? Segítségüket előre is köszönöm! Kiss Beáta
Tisztelt Hölgyem/Uram! A társadalombiztosítási törvény rendelkezik arról, hogy minden munkáltatónak, amelynél a társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyek száma hat hónap átlagában eléri, vagy meghaladja a 100 főt, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehoznia. Nem találom jogszabályban, hogy az említett létszámot hogyan kell számolni. Átlagos létszámot vagy átlagos statisztikai létszámot kell-e számolni? Sajnos nem mindegy nálunk. Köszönettel várjuk válaszukat!
VálaszAdó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Az Országgyűlés őszi ülésszakának utolsó napján egy tucatnál több – köztük adókat, társadalombiztosítási és illetékszabályokat is érintő – törvényjavaslatról szavaznak a képviselők. A törvényhozás pecsvörk jellege miatt egyre nehezebb kibogozni, hogy melyik javaslat milyen törvényt módosít, ugyanis egyik-másik csomagban 70-80 jogszabályon is változtatnak.
A magyar társadalombiztosítás Magyarország állampolgáraira és a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre terjed ki, ezen szabály alól azonban vannak kivételek.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP -1,2 százalékát tette ki, közölte az MNB. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 67,0 százalékát érte el 2019 második negyedévének végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,2 százaléka volt.
Az Európai Unióban a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy munkavállalókat küldjenek az EU államaiba, valamint Liechtensteinbe, Norvégiába, Izlandra (együtt: EGT) és Svájcba. Az egyik tagállamban (kiküldő állam) működő munkáltató munkavégzés céljából ideiglenesen egy másik tagállamba (a munkavégzés helye szerinti állam) küldött alkalmazottja a „kiküldött munkavállaló”. Jelentése nem azonos a munkajogban (96/71/EK irányelv) és a szociális biztonsági jogban, ezért fontos a kiküldetés szociális biztonsági szabályainak önálló bemutatása.
Bár a magyar munkáltatók alapvetően a tipikus foglalkoztatáshoz szoktak, napjainkra megváltoztak a munkaviszony két pólusán állók igényei, a technika fejlődése egyre inkább megköveteli a rugalmasságot. Ennek szükségszerű következménye lett az új foglalkoztatási formák megjelenése. Két cég például együttesen alkalmazhat egy könyvelőt, portást, jogászt, de két vagy akár négy munkavállaló is elláthat egyetlen munkakört. Ma már alig akad olyan szellemi tevékenységet igénylő munkakör, melyet ne lehetne otthonról ellátni. A behívás alapján arra van lehetőség, hogy a munkáltató csak akkor vegye igénybe a munkavállalót munkavégzés céljából, amikor valóban tud is neki munkát adni. Az atipikus foglalkoztatási formák egyfajta hidat képeznek a teljes napi munkaidőt nem vállaló munkavállalók és a hullámzó tevékenységgel működő munkáltatók között.
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Olvasóinktól gyakran kapunk a kisadózók tételes adófizetésével és az ehhez fűződő társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos kérdéseket. Az alábbi cikkben ezekre építve mutatjuk be a gyakorlatban többször felmerülő problémákat, kitérve a családtámogatási kérdésekre is.
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Kell-e a társaság tulajdonos ügyvezetőinek minimum járulékokat fizetniük, ha munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban látják el feladatukat? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 2018. január 1-jétől hatályos szövegét olvasva több olyan új rendelkezéssel találkozhatunk, melyek "ismerősnek tűnnek". Ennek oka, hogy a 2003-as Art. december 31-ei hatályvesztésével több járulékkal kapcsolatos eljárási szabály visszakerül oda, ahová eredendően tartozik: a járuléktörvénybe.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték