A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban az adóalap megállaptíásának különös szabályaival és az igénybe vehető adókedvezményekkel is érdemes tisztában lenni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A fedezeti rendszer legfajsúlyosabb eleme a 27 százalékos társadalombiztosítás, amelyet adóvá – szociális hozzájárulási adóvá – alakított a parlament. Továbbra is járulék viszont a biztosítottól levonandó egyéni járulék.
Változik januártól a járulékfizetés alóli mentesség szabályozása, a tagdíjbevallási kötelezettség módja, s a kiskorúak egészségügyi ellátával kapcsolatban is tartalmaz pontosításokat a jövőre életbe lépő törvény.
A társadalombizosítási járulékokkal kapcsolatban számos változás lép életbe januártól. Cikksorozatunkban összefoglaljuk, mit kell tudni ezekről a módosításokról.
Miközben a kormányzat számtalan módon támogatja (illetve tervezi támogatni) a munkahelyteremtést, adó- járulék és egyéb kedvezményeket nyújtva a munkaadóknak, addig a jogalkotás nem egyszer megfeledkezik azokról, akik önmaguknak teremtik meg a munka lehetőséget: az egyéni és társas vállalkozókról. Legalábbis könnyen erre következtethetünk, amennyiben végigtekintjük a már benyújtott társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeket érintő törvényjavaslatokat.
Hatvan éve, 1951. november 11-én jelent meg Magyarországon a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló törvény.
Az Amerikai Egyesült Államokban élünk és zöldkártyánk van. Már itt élünk 10 éve, itt dolgozunk, itt adózunk és fizetünk egészségbiztosítást is. A kérdésem az, hogy kell-e társadalombiztosítáis járulékot fizetni es ha igen miért?
2010 évben egy kft alkalmazottja 36 órát meghaladó munkaviszonyban dolgozott, ahol az összes járulékot megfizették a munkabére után. Egy másik kft-ben csak tagviszonyban van, illetve tulajdonos, ahol osztalékot kap. Ebből az osztalékból levonták a 14 százalékos és a 27 százalékos eho-t, mivel nevezett személy nem nyilatkozott, hogy van más vállalkozásnál 36 órát meghaladó munkaviszonya. Kérdésem, hogy 2010 évben helyesen lett levonva a 14 százalék és a 27 százalék, illetve kérdezném még, hogy ha 2011-ben nyilatkozott, hogy van máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és a másik cégtől fog kapni osztalékot, ahol tulajdonos akkor csak a 14 százalékot kell csak vonni a 27 százalékot nem. Továbbiakban szeretném kérdezni, hogy csak tagviszonyban lévő tulajdonosnak akinek van másik kft-ben munkaviszonya, de nem éri el a 36 órát, neki az osztalékából kell vonni 14 százalékos eho-t és még a 27 százalékot is 2011-ben?
Mire számíthat a munkanélküli gyermeket váró anyuka, milyen feltételek esetén jogosult a terhességi gyermekágyi segélyre? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, Széles Imre válaszol.
Hiába ütjük fel a járuléktörvényt egyetlen sort sem találunk az adószámos, vagy az önálló tevékenységet folytató magánszemélyről. Ennek az oka az, hogy a Tbj. ezt a jogviszonyt a biztosítottak között nem nevesíti. Hol keressük, milyen szabályok vonatkoznak az úgynevezett adószámos magánszemélyre?
Noha a foglalkoztatók általában ragaszkodnak a szakmai gyakorlathoz, nincs olyan munkavállaló, aki nem pályakezdőként kezdte volna. Milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk?
Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosul a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Külföldön biztosított embernek magyarországi jövedelme után kell tb-t és eho-t fizetmi? Olvasónk kérdésére az Adózóna tb-szakértője, Széles Imre válaszol.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték