Dr. Radics Zsuzsanna Gabriella Cikk
Az Amerikai Egyesült Államokban élünk és zöldkártyánk van. Már itt élünk 10 éve, itt dolgozunk, itt adózunk és fizetünk egészségbiztosítást is. A kérdésem az, hogy kell-e társadalombiztosítáis járulékot fizetni es ha igen miért?
2010 évben egy kft alkalmazottja 36 órát meghaladó munkaviszonyban dolgozott, ahol az összes járulékot megfizették a munkabére után. Egy másik kft-ben csak tagviszonyban van, illetve tulajdonos, ahol osztalékot kap. Ebből az osztalékból levonták a 14 százalékos és a 27 százalékos eho-t, mivel nevezett személy nem nyilatkozott, hogy van más vállalkozásnál 36 órát meghaladó munkaviszonya. Kérdésem, hogy 2010 évben helyesen lett levonva a 14 százalék és a 27 százalék, illetve kérdezném még, hogy ha 2011-ben nyilatkozott, hogy van máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és a másik cégtől fog kapni osztalékot, ahol tulajdonos akkor csak a 14 százalékot kell csak vonni a 27 százalékot nem. Továbbiakban szeretném kérdezni, hogy csak tagviszonyban lévő tulajdonosnak akinek van másik kft-ben munkaviszonya, de nem éri el a 36 órát, neki az osztalékából kell vonni 14 százalékos eho-t és még a 27 százalékot is 2011-ben?
Mire számíthat a munkanélküli gyermeket váró anyuka, milyen feltételek esetén jogosult a terhességi gyermekágyi segélyre? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, Széles Imre válaszol.
Hiába ütjük fel a járuléktörvényt egyetlen sort sem találunk az adószámos, vagy az önálló tevékenységet folytató magánszemélyről. Ennek az oka az, hogy a Tbj. ezt a jogviszonyt a biztosítottak között nem nevesíti. Hol keressük, milyen szabályok vonatkoznak az úgynevezett adószámos magánszemélyre?
Noha a foglalkoztatók általában ragaszkodnak a szakmai gyakorlathoz, nincs olyan munkavállaló, aki nem pályakezdőként kezdte volna. Milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk?
Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosul a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Külföldön biztosított embernek magyarországi jövedelme után kell tb-t és eho-t fizetmi? Olvasónk kérdésére az Adózóna tb-szakértője, Széles Imre válaszol.
Gyakran előfordul, hogy egy munkavállaló többes jogviszonyban áll, azaz ugyanannál a munkáltatónál egyszerre több munkaviszonya van vagy különböző munkaadóknál egyidejűleg dolgozik. Milyen járulékokat és összesen mennyit kell fizetni? Íme a legfontosabb tudnivalók.
A munkát terhelő adók és társadalombiztosítási járulékok átlagosan nőttek az OECD-térségben, Magyarországon azonban csökkentek 2010-ben elsősorban jövedelemadó-kulcsot érintő reformok miatt - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság 12 munkatársa, mert a magyar állam decembertől úgy szedi majd be tőlük - mint magán-nyugdíjpénztári tagoktól - a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy a munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el.
Gyógyfürdő szolgáltatások igénybe vétele esetén megéri az önrészt egészségpénztári keretből finanszírozni. Így többféle gyógyszeres kezelés kevesebbe kerül és spórolunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is.
Tavaly december végéig 69469 magánnyugdíjpénztári tag kérte visszalépését a társadalombiztosítási (TB) nyugdíjrendszerbe. Mellettük 1823 olyan volt pénztártag kérte öregségi nyugellátásának módosítását, s visszatérését a tisztán TB rendszerbe, aki jelenleg már részben magánnyugdíjpénztári szolgáltatásban részesült – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) beérkezett pénztári adatszolgáltatásból. Emlékezetes: egy tavalyi törvénymódosítás nyomán összesen közel 123000 pénztártag előtt nyílt meg a visszalépés lehetősége a TB rendszerbe, akiket a Felügyelet erről levélben értesített.
A 2010-re szóló társadalombiztosítási különszámunk 54. oldalán a munkavállaló és munkáltatója közötti korengedményes nyugdíjazási megállapodásra vonatkozó megfogalmazás pontatlan.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől