Egy egyéni vállalkozó nemzeti dohányboltot üzemeltet, ahol a nyugdíjas testvére szolgálja ki a vevőket. A testvér ezért díjazást nem kap, nincs bejelentve munkavállalóként, sem egyéb jogvisznyban. Megtehetik-e ezt így, vagy valamilyen járulékot fizetni kell a testvér után? Válaszát előre is köszönöm!
Hol és ki kötelezett leróni a tb-terheket az unión belüli „kétlakiak” – vagyis például az egyidejűleg Magyarországon és Ausztriában is munkaviszonnyal rendelkezők – után? Összefoglaltuk.
Cikksorozatunkat, amelyben ismertetjük több Európai Uniós tagállam társadalombiztosítását, most Spanyolország társadalombiztosításának bemutatásával folytatjuk.
Cikksorozatunkat, amelyben ismertetjük több Európai Uniós tagállam társadalombiztosítását, most Olaszország társadalombiztosításának bemutatásával folytatjuk.
2013-ban nem változnak alapvetően az egyes jogviszonyok után fizetendő társadalombiztosítási terhek, jelentősebb változás az új tételes adófizetési mód, az úgynevezett katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) közteherfizetések esetében van, ahol az adózási mód választásakor a közterhek nagysága mellett az is a mérlegelendő szempontok között kell legyen, hogy a katás választás milyen következményekkel jár a jövendő társadalombiztosítási ellátások szempontjából, illetve az is, hogy többes vállalkozási tevékenység esetén a másik, nem katás jogviszonynál milyen közteherfizetés keletkezik. Más törvényi változásokkal összefüggésben, ez évtől változik az is, hogy a bedolgozó mikor tekinthető biztosítottnak. Cikksorozatunkban részletesen áttekintjük az egyes jogviszonyokra vonatkozó szabályokat, s az eligazodás megkönnyítése érdekében azokat egy-egy konkrét példán is bemutatjuk.
Hamarosan megjelenik a HVG TB 2013 különszám! Íme a részletek.
A múlt hónapban indítottuk el azt a cikksorozatot, amelyben ismertetjük több Európai Uniós ország társadalombiztosítását. A Bismarck-típusú német társadalombiztosítás után most az Európában meghonosodott másik modellt, a Beveridge-modellt mutatjuk be, az angol társadalombiztosításon keresztül. Cikkünkből kinek, mit kell fizetni, s ezért mi jár neki ebben az ellátási formában.
Noha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényből ez évtől törölték a korkedvezményre vonatkozó előírásokat. Ennek ellenére jelentősége van annak, ha valaki korkedvezményre jogot adó munkakörben dolgozik?
A kalkulátor a biztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállaló betegség miatti kereső képtelenségének idejére eső táppénz napi összegét számolja ki, beleértve a fekvőbeteg ellátás esetén érvényes napi táppénz összegét is.
A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban az adóalap megállaptíásának különös szabályaival és az igénybe vehető adókedvezményekkel is érdemes tisztában lenni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A fedezeti rendszer legfajsúlyosabb eleme a 27 százalékos társadalombiztosítás, amelyet adóvá – szociális hozzájárulási adóvá – alakított a parlament. Továbbra is járulék viszont a biztosítottól levonandó egyéni járulék.
Változik januártól a járulékfizetés alóli mentesség szabályozása, a tagdíjbevallási kötelezettség módja, s a kiskorúak egészségügyi ellátával kapcsolatban is tartalmaz pontosításokat a jövőre életbe lépő törvény.
A társadalombizosítási járulékokkal kapcsolatban számos változás lép életbe januártól. Cikksorozatunkban összefoglaljuk, mit kell tudni ezekről a módosításokról.
Miközben a kormányzat számtalan módon támogatja (illetve tervezi támogatni) a munkahelyteremtést, adó- járulék és egyéb kedvezményeket nyújtva a munkaadóknak, addig a jogalkotás nem egyszer megfeledkezik azokról, akik önmaguknak teremtik meg a munka lehetőséget: az egyéni és társas vállalkozókról. Legalábbis könnyen erre következtethetünk, amennyiben végigtekintjük a már benyújtott társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeket érintő törvényjavaslatokat.
Hatvan éve, 1951. november 11-én jelent meg Magyarországon a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló törvény.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték