Kisadózók közterhei, tb- és gyermeknevelési ellátásai

Megosztás Tetszik

Olvasóinktól gyakran kapunk a kisadózók tételes adófizetésével és az ehhez fűződő társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos kérdéseket. Az alábbi cikkben ezekre építve mutatjuk be a gyakorlatban többször felmerülő problémákat, kitérve a családtámogatási kérdésekre is.

Kérdésként merült fel, hogy ha egy betéti társaság beltagja főállású katás vállalkozó, akkor egy másik betéti társaságban lehet-e úgy kültag, hogy nem főállású kisadózónak minősül? Ha igen, akkor csak beltagként lesz-e jogosult társadalombiztosítási ellátásokra és ennek keretében milyen ellátásokat kaphat?

A fenti kérdés kapcsán elsőként meg kell jegyezni, hogy nincs annak akadálya, hogy a főállású kisadózó beltag egy másik társaságban kültagként, méghozzá nem főállású kisadózóként tevékenykedjen.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján, „a kisadózó nem lesz főállású, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.” Azaz, ha a kisadózó beltagként főállású kisadózó, akkor a másik társaságban kültagként nem főállású kisadózónak minősül.

2012. évi CXLVII. törvény azt is rögzíti, hogy főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és biztosítási jogviszonya alapján a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra, valamint az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt alábbi ellátásokra szerezhet jogosultságot.

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult lesz természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra [például: tb-támogatottan gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, gyógyfürdőre, orvosi ellátásra, ápolásra, betegszállításra, rehabilitációra); adott feltételek megléte esetén csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, illetve a keresőképtelenség esetén táppénzre, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén baleseti ellátásokra (baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre, baleseti járadékra, baleseti hozzátartozói nyugellátásokra), illetve megváltozott munkaképességű személyként rokkantsági ellátásra vagy rehabilitációs ellátásra, és nyugdíjbiztosítási ellátásokra (öregségi nyugdíjra, illetve hozzátartozói nyugellátásokra)]. A fenti ellátások közül a pénzbeli ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forint.

Ezzel szemben a nem főállású kisadózó – jelen esetben kültagként – nem minősül biztosítottnak, így társadalombiztosítási ellátásokra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből táppénzes és gyermeknevelési kérdésekre is választ kaphat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.