További témák

Az állam finanszírozási képességéről, a háztartások megtakarításairól és hitelfelvételéről közölt adatokat az MNB

  • adozona.hu

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP -1,2 százalékát tette ki, közölte az MNB. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 67,0 százalékát érte el 2019 második negyedévének végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,2 százaléka volt.

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP -1,2 százaléka volt (-517 milliárd forint). 2019 második negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 1,1 százalékát tette ki (120 milliárd forintot).

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2019 második negyedévének végén a GDP 67,0 százaléka volt (29 519 milliárd forint). Az adósságot a tranzakciók 113 milliárd forinttal, az átértékelődések pedig 47 milliárd forinttal növelték a tárgynegyedévben. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 67,0 százaléknál 1,7 százalékponttal magasabb, a GDP 68,7 százaléka volt. Az államháztartás nettó tartozása (24 198 milliárd forint) a GDP 54,9 százalékát tette ki 2019 második negyedévének végén.

2019 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége 179 milliárd forint volt. Pénzügyi eszközei közül tranzakcióból fakadóan jelentősen növekedett a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány, és erőteljesen emelkedtek az uniós támogatások miatti követelések is. Kisebb mértékű növekedés mutatkozott még tranzakcióból fakadóan a hosszú lejáratra nyújtott hitelek és az adókövetelések esetében, miközben a központi kormányzat által tartott értékpapírok és a birtokolt részesedések állománya csökkent. A kötelezettségek terén 2019 második negyedévében is nagymértékű kötvénykibocsátás valósult meg, ami iránt elsősorban a háztartások részéről mutatkozott kimagasló kereslet, de a külföldiek is jelentős mértékben vásároltak, miközben a pénzügyi vállalatoknál nettó visszaváltás történt. Számottevően csökkent viszont tranzakcióból fakadóan a kibocsátott kincstárjegy-állomány, főleg a háztartások esetében történt nagy összegű nettó visszaváltás. Mivel a két ellentétes irányú folyamat lényegében kiegyenlítette egymást, így a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírállomány tranzakcióból kifolyólag alig változott a negyedév során. Kis mértékben növekedtek viszont az egyéb kötelezettségek, ezen belül is a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni tartozások.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 milliárd forint volt 2019 második negyedévében. A szektor pénzügyi eszközei közül a hitelintézeteknél tartott betétállomány jelentősen csökkent, és nettó értékpapír-visszaváltás is történt. Csak az egyéb, elsősorban adójellegű követelések mutattak mérsékelt növekedést. Kötelezettségeik csökkenésében az egyéb kötelezettségek visszaesése játszott meghatározó szerepet, ami egyrészt a vállalatokkal szembeni adótartozásoknak, másrészt a központi kormányzattal szembeni támogatási előlegeknek tudható be.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 18 milliárd forint volt. Eszköz oldalon növekedtek a központi kormányzatnál elhelyezett betéteik, míg kötelezettségeik terén tranzakcióból fakadóan nem történt érdemi elmozdulás.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,2 százaléka (2287 milliárd forint) volt, 2019 második negyedévében pedig a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki (638 milliárd forintot).

A háztartások pénzügyi eszközei közül a második negyedévben tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben növekedtek a hosszú lejáratú állampapírok. Jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek és a vállalatokkal szembeni tulajdonosi követelések, kisebb mértékben a nyugdíjpénztári tartalékok és az egyéb követelések, ugyanakkor a rövid lejáratú állampapírok és a befektetési jegyek jelentősen, a lekötött betétek kisebb mértékben csökkentek.

A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan számottevően bővült a forint ingatlanhitelek állománya, és a forint fogyasztási és egyéb hitelek állománya is növekedett, de kisebb mértékben. Az egyéb pénzügyi vállalatoktól felvett hitelek kismértékben növekedtek. A háztartások egyéb kötelezettségei jelentősen emelkedtek.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szervizdíj-számítás alapja

Nagy Norbert

adószakértő

Kisadózó munkaviszony mellett

Szipszer Tamás

adószakértő

Iparűzésiadó-túlfizetés visszaigénylése

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X