hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Letölthető Válaszadó adózási szaklapok 2018

  • adozona.hu

Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.

Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Ha előfizetőnk, akkor lépjen be, ha még nem, akkor
próbálja ki 14 napos próbaidőszakunkat, és ez idő alatt érje el kötelezettségek nélkül minden fizetős szolgáltatásunkat!

A 2018-as számok tartalmából:

VálaszAdó 2018/12.

• Szja-változások 2019
• Munkaügyi iratok megőrzése
• Bizonyítvány cégvezetőknek
• Szabadulás a tagi kölcsöntől
• Kérdések és válaszok

Több hónapig tartó huzavona után körvonalazódtak az egyes adótörvények főbb jövő évi változásai, noha a korábbi évek gyakorlatát tekintve korántsem jelenthető ki, hogy az őszi adócsomagban elfogadott módosítások már a végleges szabályokat tartalmazzák, hiszen évről évre fel-felbukkannak az év végi egyéb, költségvetési tárgyú törvényjavaslatokban adószabályokat érintő változtatások is.

Az idei adótörvény-módosítások közül a legnagyobb visszhangot a személyi jövedelemadózást érintő változtatások váltották ki, kiadványunkban így az adótörvénycsomagban elfogadott, kihirdetett új szja-szabályokat, valamint a kisvállalati adózásra (kiva) vonatkozó módosításokról szóló írásunkat emeltük ki. 

Tapasztalatok szerint fogós kérdés a munkáltatók számára,  hogy meddig kell őrizni a munkaügyi iratokat. Szakértőink munkajogi és társadalombiztosítási szemszögből is megvizsgálták a kérdést.

A műszakpótlékra jogosultság megítélése is számos munkáltató számára okoz nehézséget. A Kúria ennek feltételeiről hozott a munkáltatók számára iránymutató döntést.

Cégvezetők sora szembesül azzal, hogy ugyan a tagi kölcsön jól jöhet a forráshiányos társaságnak, de gondot okozhat, ha a vállalkozás szeretne megszabadulni tőle.

Szakértőnk elemzi az áfalevonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról közzétett NAV-állásfoglalást.

VálaszAdó 2018/11.

• Újabb könnyítések a katában
• További szigorítások a cafeteriában
• Alanyi mentesség évi 12 millióig
• Jön a nyugdíjprémium
• Kérdések és válaszok

Idén második menetben módosít az Országgyűlés az adótörvényeken. A nagyobb átalakítást már a nyáron letudták a képviselők, ezúttal pedig kiigazítják az akkor (vagy korábban) elhibázott változtatásokat. A mostani módosítások között számos olyan van, amelyet az uniós szabályoknak való megfeleltetés indokolt, továbbá vannak szigorító és könnyítő javaslatok is.

A lazításokban most is a katásokra vonatkozó előírások viszik az első helyet. Ezekből talán a legfontosabb, hogy bővül a bevételnek nem minősülő támogatások köre, továbbá, hogy már nemcsak e kedvezményes adózás éves bevételi határa lesz 12 millió forint, hanem az alanyi mentességé is az áfában.

A lakásvásárlók és -építők számára fontos, hogy az őszi adócsomag átmeneti szabályokat ír elő az 5 százalékos áfakulcs alkalmazhatóságára.

Szintén könnyebbséget jelenthet – a társasági adóban – hogy csoportban is le lehet tudni egyes kötelezettségeket, ami csökkentheti az adminisztrációs feladatokat.

Vannak megszorítások is az adócsomagban, ilyen például a kulturális célú tao-felajánlások megszüntetése, illetve a cafeteria-kedvezmények további nyirbálása.

Ezekről részletesen beszámolunk a VálaszAdó mostani válogatásában, Ajánló rovatunkban pedig kitérünk az innovációs járulékfizetési kötelezettséget befolyásoló kkv-szabályok már korábban elfogadott változásaira, továbbá az előleg és a foglaló közötti azonosságok és különbségek részleteire.


VálaszAdó 2018/10.

• Pénzfelvétel céges számláról
• Utalványok áfája 2019-ben
• Eltérések a munka törvénykönyvétől
• Feltételes adómegállapítás
• Kérdések és válaszok

A nyári adócsomag egyik előremutató áfatörvény-módosítása az utalványokra vonatkozó közösségi szabályok átvétele volt. Bár az új előírások csak a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványokra vonatkoznak, szűkös az idő, hogy fel lehessen készülni az új szabályok alkalmazására.  Négy részből álló cikksorozatunk első részében áttekintettük a főbb szabályokat és változásokat, majd a későbbi cikkekben ismertettük azokat a kérdéseket, problémákat, amelyeket mindenképpen tisztázni szükséges a szabályok gyakorlatba átültetése során.

Ugyan már hat éve hatályba lépett az új munka törvénykönyve, de érdemes újra és újra elmélyedniük a munkáltatóknak a szabályokban, amelyek számos lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy cég a sajátosságaihoz igazítsa a  munkavállalókkal fennálló jogviszonyokat, úgy, hogy azzal ne okozzon tényleges hátrányt a dolgozóknak.

Szakértőnk rábukkant a 2018. évi 8. számú Adó- és Vámértesítőben a 2018/54. számú adózási kérdésre, amely érdekes egyedi esetet tárgyal, aminek több közérdekű tanulsága is van. Egy gazdasági társaság munkaviszonyban álló ügyvezetője 2017-ben több alkalommal úgy vett fel pénzösszegeket a kft. pénzforgalmi számlájáról, hogy e tételeknek a társaság érdekében történt felhasználását semmilyen bizonylat vagy okirat nem igazolta. A felvetett kérdés arra irányult, hogy milyen adóvonzatai vannak a szóban forgó összegnek.

Mindezeken túl bemutatjuk, hogy a biztosítottak, volt biztosítottak hogyan ismerhetik meg a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő, rájuk vonatkozó adatokat.

VálaszAdó 2018/9.

• Könnyítések a társasági adóban
• Nő a népegészségügyi termékadó
• GDPR – érdekmérlegelési teszt
• Új teher a bevándorlás támogatóira
• Kérdések és válaszok

A nyári törvényalkotási szünet kiváló alkalmat adott arra, hogy részleteiben is kibontsuk a július végén elfogadott adócsomagot.

A mostani VálaszAdóban megismertetjük olvasóinkat a társasági adó idén és jövőre hatályba lépő legfontosabb módosításaival, így például a bejelentett részesedés kiterjesztésével, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás fogalmának bővítésével. Bemutatjuk azt is, hogyan változik jövőre a népegészségügyi termékadó rendszere, továbbá mennyire nőnek az egyes adómértékek.

Az Országgyűlés 2019-től több adónem eltörlését is jóváhagyta, miközben már idén nyártól bevezetett egy újat, a bevándorlási különadót. Részletes ismertetőt közlünk arról, hogy kik és milyen tevékenység után kötelezettek az új teherre.

Új előírásokra kell figyelniük a katára áttérő ügyvédi irodáknak is; osztalék utáni adót kiváltó adójukkal külön cikkben foglalkozunk.

Lazább lesz a közcélú adománnyal kapcsolatos szabályrendszer, de a gyakorlatban ennek kezelése sok fejtörést okozhat majd, mutat rá egy másik írásunk.

Munkajogi témában olyan esetekkel foglalkozunk, amikor a munkavállaló nem dolgozza le a felmondási idejét és/vagy nem adja át a munkakörét. Feldolgoztuk az örökléssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat, de például Kérdések és válaszok rovatunkban is az egyik legaktuálisabb, sokakat érintő témát, a cafeteriát boncolgatjuk. Hasonlóképpen követjük a változásokat egy másik kérdésben, az osztalék után fizetendő közterheknél. Örökzöld téma viszont a bérelt ingatlannal kapcsolatos költség- és áfa-elszámolás: erre is választ kapnak legfrissebb kiadványunkban.


VálaszAdó 2018/8.

• Új járulék- és szochoszabályok
• Katások tb-ellátása
• Nagy cég, egyszerűsített végelszámolás
• Magánszemélyek kötelező nyilvántartásai
• Kérdések és válaszok

Az elmúlt hónapban az Adózóna cikkeiben részletesen bemutatta az évközi adótörvény-módosítási csomagban benyújtott változtatási javaslatokat, majd az elfogadott új szabályokat is, amelyek közül több módosítás – egyebek között számos járulék- és szochoszabály – már a kihirdetést követő napon, vagyis július 26-án hatályba is lépett. Alapvetően megváltoznak a nyugdíjazásra és az azzal összefüggő biztosítási jogviszonyra vonatkozó rendelkezések is, amelyek egy részét már alkalmazni is kell.

A cégtörvény 2018. július 1-jén hatályba lépett változása szerint kft. és rt. is választhatja az egyszerűsített végelszámolást, nem kell hozzá ügyvédi képviselet, a kérelmet pedig nem a cégbíróságnál, hanem az adóhatóságnál kell előterjeszteni. A módosítás várhatóan az eddigieknél nagyobb rehet ró majd a könyvelőkre.

Olvasóinktól gyakran kapunk a kisadózók tételes adófizetésével és az ahhoz fűződő társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos kérdéseket. Cikkünkben ezekre építve mutatjuk be a gyakorlatban többször felmerülő problémákat, kitérve a családtámogatási kérdésekre is.

Az szja-törvényben meghatározottak alapján a magánszemély adózóknak is alap- és kiegészítő nyilvántartásokat kell vezetniük, mutatjuk, melyek ezek.

Kisgyermekes családoknál nem ritka, hogy a kisebbik gyermek után gyed, a nagyobb után gyes jár. Összefoglaltuk, mire kell ügyelni a gyed és a gyes egyidejű folyósítása esetén.

VálaszAdó 2018/7.

• Fordított adó, kedvezményes áfakulcs
• Lefaragott szocho-kedvezmények
• Selyemzsinór a cafeteriának
• Előny a kivának
• Kérdések és válaszok

Már hagyományosnak mondható, hogy az adózók nyár elején is kapnak az Országgyűléstől egy tekintélyes pakkot, amelyben zömmel a következő évben hatályba lépő új és módosított szabályok, de gyakran már korábban érvényesítendők/érvényesíthetők is szerepelnek.

A T/625. számon június 19-én előterjesztett adócsomag témáinak részletes feldolgozása az Adózónán a VálaszAdó leadásakor is tart, így csak kóstolót állítottunk össze a legfontosabb javasolt változtatásokból. Az áfaalanyokat érintő lényeges módosítás a számlázóprogramok online bekötéséhez kapcsolódó átmeneti szabályok és a fordított adózás előírásainak átalakítása. A fogyasztói zsebekre viszont az lesz hatással, hogy csökken a tartós tejek áfakulcsa.

A legtöbbeket (munkavállalókat, érdekvédőket és munkáltatókat egyaránt) az hozta lázba, hogy az eho és a szocho öszszevonása mentén számos jelenlegi kedvezmény megszűnik, és szinte kivéreztetésre ítélnék a cafeteria rendszert. Mindeközben újabb előnyöket kap a kormány adózási „szerelemgyereke”, a kiva, ezzel párhuzamosan lassú kihalásra kényszerül a mostohagyerekként kezelt eva.

Mostani kiadványunkban az említettek mellett a gyermekek után járó nyugdíjkedvezményről, a fizetési könnyítésről, a munkaidőkeret alkalmazásának szabályairól, a csed melletti munkavégzés előírásairól is olvashatnak.

Kérdések és válaszok rovatunkban ezúttal is a sokakat érintő témákat gyűjtöttük össze.


VálaszAdó 2018/6. 

  • Számlák online adatszolgáltatása
  • Adatvédelem munkaviszonynál
  • Át kell állítani a pénztárgépeket
  • Turisztikai idénymunka egyszerűbben
  • Kérdések és válaszok
  • Sűrű lesz a nyár a vállalkozásoknak, meg kell felelniük a május végén hatályba lépett uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályainak, online adatot kell szolgáltatniuk a 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlákról, át kell állítani a pénztárgépeket. A vendéglátó, illetve idegenforgalmi cégeknek pedig a szezonális munkák esetében érdemes elmélyülniük az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokban.

    Az idei év legjelentősebb változása, hogy július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlákról, illetve az ilyen számlákat módosító bizonylatokról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Ötrészes cikksorozatunkban áttekintjük a számlázó rendszerek adatszolgáltatásának legfontosabb szabályait.

    Május 25-én hatályba lépett Magyarországon is az európai unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR), sok vállalkozás azonban még mindig nincs tisztában az alapvető kötelezettségeivel. Cikkünkben a munkaviszonnyal összefüggő adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb teendőket vesszük sorra.

    Az online pénztárgépeken jelenleg 2020. január 1-je szerepel az euróra történő átállás technikai dátumaként. Tekintettel arra, hogy az euróátállás tényleges dátuma jelenleg ismeretlen, de biztos, hogy a beállított technikai dátumnál későbbi, azt meg kell változtatni.

    Az utazásszervezési, idegenvezetési, szállodaszolgáltatási ágazatban is egyre több dolgozót alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony keretében. Cikkünkben részletezzük a vonatkozó szabályokat.

    Július 1-jétől a háziorvosok által kitöltött törzskartonokat vezető informatikai rendszer kapcsolódik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, azaz a betegek adatai is felkerülnek a „felhőbe”, ezért érdemes átgondolniuk, milyen személyes információkat osztanak meg orvosukkal.


    VálaszAdó 2018/5. 

    • Adó és számvitel a cég megszűnésekor
    • Egészségkárosodottak tb-ellátása
    • Az iparűzési adó meosztása
    • Kivások szocho-kedvezménye
    • Kérdések és válaszok

    Közeledik július 1-je, amikortól bekötik a számlázóprogramokat a NAV adatbázisába. Jelenleg sok gazdálkodó a kiállított „készpénzes” számlák ellenértékét a fizetés napján a pénztárgépbe is beüti.

    Kétféle számlázási gyakorlat figyelhető meg: vagy csak akkor ad számlát az eladó, amikor az mindenképpen kötelező, vagy minden esetben számlát bocsát ki, azaz nem fordul elő, hogy csak nyugtát állít ki.

    A NAV-os bekötés után hogyan működhet tovább az előző gyakorlat és eljárás? Hiszen bizonyos esetekben az adóhatóságnál is duplán jelenhetnek meg a készpénzes eladások adatai: a pénztárgépből, illetve a számlázóprogramból is. Ezt a kérdést feszegeti egyik cikkünk. 

    Egy másik írásunkban azt foglaljuk össze, hogy milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettségek fakadnak a cég jogutódlással vagy jogutódlás nélküli, végelszámolással vagy felszámolással történő megszűnésekor.

    A VálaszAdó mostani válogatásában több cikkünk is foglalkozik a társadalombiztosítást érintő témákkal, így például ismertetjük, kinek állapítható meg megváltozott munkaképessége alapján rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás. Sokan találhatnak nyugdíjba menetelük időzítéséhez hasznos tanácsokat a nyugdíjtörvény valorizációs és a degressziós szabályaival foglalkozó cikkünkben.

    Népszerű „Kérdések és válaszok” rovatunkban ezúttal egyebek között a személygépkocsi költségeinek elszámolásáról, az iparűzési adó megosztásáról és az egyszerűsített foglalkoztatásról szemléztünk szakértői válaszokat.


    VálaszAdó 2018/4.

    • Új illetékkedvezmények
    • Adatkezelési hibák
    • Munka gyes mellett
    • Késleltetett nyugdíj
    • Kérdések és válaszok

    Az otthonteremtési program keretében folyamatosan bővül a lakásszerzéshez kapcsolódó illetékkedvezményi, illetékmentességi rendszer. Január 1-jétől több változás is hatályba lépett, módosult az új lakás megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmény, valamint változott az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezménye is.

    Több kérdés is felmerült a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) alatti keresőtevékenységre és tb-terhekre vonatkozóan. A kérdésekre alapozva összefoglaljuk a gyes folyósítása alatt folytatott munkaviszony és vállalkozás esetén alkalmazandó szabályokat.

    Az idei tavasz minden vállalkozást érintő slágertémája kétségtelenül az, milyen feladatok megoldására kötelez a május 25-én hatályba lépő európai uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR. Tapasztalatok azt mutatják, hogy miközben a vállalkozások többsége személyes adatokat kezel, az esetek nagy részében ezt nem megfelelően teszik. Cikkünkben a munkahelyi, a marketingcélú, valamint a vállalati honlapokhoz kötődő helyes adatkezeléshez nyújtunk fogódzót.

    Olvasóink továbbra is aktívan kérdezik szakértőinket, változatos témákban. Például, hogy milyen adó- és illetékfizetési kötelezettséggel jár együtt, ha egy kft. tagjai el szeretnék engedni a cég tagikölcsön-tartozását? Illetve lehet-e részletfizetést kérelmezni, ha az adóhatóság már inkasszót nyújtott be?


    VálaszAdó 2018/3.

    • Figyelje ügyfélkapus, cégkapus tárhelyét!
    • Dupla bejelentési kötelezettség
    • Illeték az agráriumban
    • Áfa-visszafizetési határidő
    • Kérdések és válaszok

    Idén január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt intézhető ügyek (ideértve az adóval, illetékkel, jövedékkel és vámmal kapcsolatos ügyeket) valamennyi adózó, illetve ügyfél számára teljes egészében, a teljes eljárási folyamatban elektronikus úton intézhetővé váltak. Ez azonban nemcsak könnyebbséget jelent az adózók számára, hanem kellemetlen meglepetéseket is tartogat – olvasható az ügyfélkapus, illetve a cégkapus kapcsolattartásról közölt cikkünkben. Szerzőnk figyelmeztet azokra a kockázatokra, amelyek kellő körültekintés hiányában fenyegethetik az adózókat.

    Egy másik írásunkban arra adunk választ, hogy miért kell külön bejelenteni a biztosítottakat, amikor a 08-as havi bevallás minden adatot tartalmaz, ami a biztosításra vonatkozik? Cikkünkből azt is megtudhatják, mi a teendő, ha a biztosított ugyanannál a foglalkoztatónál többes jogviszonyban áll, illetve többféle munkakört tölt be.

    Adatszolgáltatással foglalkozik egy másik szemlézett szakértői elemzésünk is, amely a számlázóprogramok 2018. július 1-jétől kapcsolatos tervezett részletszabályait mutatja be. Egy rövid írásban pedig egy közelgő határidőre figyelmeztetünk, miszerint március 16-áig kell a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) ráfordításokról nyilatkozniuk az intézményeknek és vállalkozásoknak.

    Ajánló rovatunkba ezúttal az illetéktörvény agrárcélú kedvezményeiről, illetékmentességi rendelkezéseiről szóló összeállításunkat válogattuk be, tekintettel a szabályrendszer többszöri módosítására. Szintén adótörvény-változással foglalkozik az a cikkünk, amely azt boncolgatja, mikor érdemes egy ügyvédi irodának katára váltani. Együtt számolhat velünk ajánló rovatunk másik írásában is, amely a 2018-tól bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás kapcsán arra keres választ: mennyivel indokolt módosítani a termékek árát az új kötelezettség miatt?

    Népszerű Kérdések és válaszok rovatunkban többek között a dolgozói felmondással, a bérleti díjban elszámolt felújítási költséggel, az áfa-visszaigényléssel kapcsolatos válaszokból szemezgettünk.


    VálaszAdó 2018/2.

    • Taósból kivás, katás vagy evás
    • Turizmusfejlesztési hozzájárulás és az áfa
    • Rendeletben az adóellenőrzési szabályok
    • pénzben adott béren kívüli juttatás
    • Kérdések és válaszok

    A szakértőket is megdöbbentette, hogy az adóellenőrzés részletszabályait nem az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, hanem egy szimpla kormányrendelet szabályozza. A legfontosabb eljárási szabályokat a jövőben így kénye-kedve szerint módosítgathatja a kormány, nem kell hozzá az Országgyűlés jóváhagyása. Cikkünkben részletezzük a legfontosabb rendelkezéseket.

    Az év elején hatályba lépett turizmusfejlesztési hozzájárulás kapcsán felmerült a kérdés: áfaalapot képez-e az új adónem vagy sem? A NAV január közepén közzétett tájékoztatója szerint a válasz nem, szakértőnk szerint viszont egyértelműen igen, mivel a turizmusfejlesztési hozzájárulás az adózót magát és nem a vevőjét terheli.

    A kisadókra vonatkozó egyre kedvezőbb adózási szabályok számos vállalkozást késztetnek arra, hogy a társasági adózás helyett a kisvállalati adózást (kiva) vagy a kisadózók tételes adóját (kata) válasszák, és még mindig sokak találják vonzónak a kifutópályán stagnáló egyszerűsített vállalkozói adót (eva) is. Cikkünkben részletezzük a kisadók választására jogosultak körére, az átlépéssel kapcsolatos tennivalókra, a megszűnő adóval történő elszámolásra, valamint a választás módjára vonatkozó szabályokat.

    Összeszedtük, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak a cégek közötti, továbbá a cégek és magánszemélyek viszonylatában adott/kapott kölcsönökre.


    VálaszAdó 2018/1.

    • Új év, új adószabályok
    • Kiván innen, kiván túl
    • Tb-terhek 2018-ban
    • Alanyi mentesség az áfában
    • Kérdések és válaszok

    A 2018-as év sem úszható meg az adójogszabályok újratanulása nélkül, hiszen például az adózás rendjéről szóló korábbi törvény helyébe három új jogszabály lépett, továbbá a régi kódexből egy sor passzust az anyagi adótörvényekbe pakoltak át a jogalkotók. E változásokat és új szabályokat Ajánló rovatunkban szereplő írásaink segítségével ismételhetik át olvasóink.

    Számos könnyítést hoztak a kisvállalati adózásra vonatkozó előírások, ezekről is közlünk mostani kiadványunkban egy összefoglalót. A cikkből kiderül az is, hogy milyen fontos szempontokra kell figyelniük azoknak, akik belépnek a kivába, illetve akik helyette egy másik adózási formát választanak.

    Sok adózót érint az általános forgalmi adó alanyi mentesség értékhatárának átlépése. Nekik ad fogódzót egyik írásunk ahhoz, hogy megvizsgálhassák, milyen tételeket kell beszámítani a – 2018-ban változatlanul évi 8 millió forintos – limitbe.

    Év elején sokaknak okozott bosszúságot a hatóságokkal való kapcsolattartás új intézménye, a cégkapu, amelyről jócskán jelentek meg egymásnak ellentmondó információk. Ebből a megfontolásból közöljük a BM közleményét, amelyből az is kiderül, hogy az adóhivatali kapcsolatokban 2018-ban még nem kötelező a cégkapu használata.

    Népszerű Kérdések és válaszok rovatunkban szintén sokakat érintő témákat boncolgatnak szakértőink.

    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

    Hozzászólások (0)

    Új hozzászólás

    Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
    Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!
    PODCAST

    Kérdések és válaszok

    Nyílt végű lizing

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Árfolyam-különbözet az átvezetési számlán

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2024 december
    H K Sze Cs P Sz V
    25 26 27 28 29 30 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5

    Együttműködő partnereink