hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mire kötelez az A1-es igazolás? Uniós bírósági döntések

  • dr. Veress Júlia jogász, adószakértő
1

Az Európai Unióban a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy munkavállalókat küldjenek az EU államaiba, valamint Liechtensteinbe, Norvégiába, Izlandra (együtt: EGT) és Svájcba. Az egyik tagállamban (kiküldő állam) működő munkáltató munkavégzés céljából ideiglenesen egy másik tagállamba (a munkavégzés helye szerinti állam) küldött alkalmazottja a „kiküldött munkavállaló”. Jelentése nem azonos a munkajogban (96/71/EK irányelv) és a szociális biztonsági jogban, ezért fontos a kiküldetés szociális biztonsági szabályainak önálló bemutatása.

A tagállamok szociális biztonsági rendszereinek koordinálását biztosító legfontosabb rendeletek az úgynevezett koordinációs rendeletek: a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet. A kiküldetés egyik feltétele a munkáltató és az általa foglalkoztatott közötti közvetlen kapcsolat, amely a kiküldetés teljes időtartama alatt fenn kell, hogy álljon (folyamatos foglalkoztatás). A kiküldött az őt kiküldő munkáltató irányítása alatt áll, a kiküldő munkáltató felel a munkaerő-felvételért, munkaszerződés köztük áll fenn, a javadalmazásra, az elbocsátásra, a munkavégzés meghatározására, valamint a munkavállalóval szembeni fegyelmi eljárás indítására irányuló jogkört is a kiküldő munkáltató gyakorolja.

Másik feltétel a munkáltató és a székhelye szerinti tagállam közötti kapcsolat megléte: a munkáltató szokásosan abban az államban folytatja üzleti tevékenységét, amelynek jogszabályai a kiküldöttre alkalmazandók maradnak. A székhely szerinti tagállamban szokásosan jelentős mértékű, érdemi tevékenységet kell kifejteni, amelynek a munkavállalók kiküldetése során folyamatosan fenn kell állnia.

Az érdemi tevékenység vizsgálata számos, a hatóság által ellenőrizhető objektív tényezőn alapul, ilyen többek között:

– a hely, ahol a kiküldő vállalkozás bejegyzett székhelye és igazgatása található; – a kiküldő vállalkozás adminisztratív alkalmazottainak száma a kiküldő államban és a foglalkoztatás helye szerinti államban (ha a kiküldő államban csak adminisztratív alkalmazottak vannak, akkor ez nem kiküldetés);
– a kiküldött munkavállaló felvételének helye;
– a hely, ahol az ügyfelekkel kötött szerződések többségét kötötték;
– a kiküldő vállalkozás által az ügyfelekkel és a munkavállalókkal aláírt szerződésekre alkalmazandó jog; 
– a kiküldő államban és a foglalkoztatás helye szerinti államban aláírt szerződések száma;
– a kiküldő vállalkozás által a kiküldő államban és a foglalkoztatás helye szerinti államban bizonyos időszak során elért üzleti forgalom;
– a vállalkozás alapítása óta eltelt idő a kiküldő tagállamban. 

A kiküldetésről szóló szabályok azokra a munkavállalókra is vonatkozhatnak, akiket azzal a céllal vesznek fel, hogy kiküldjenek. Ilyen esetben közvetlenül a foglalkoztatás kezdetét megelőzően legalább egy hónapig azon tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá kell tartozni, amelyben a munkáltató székhelye található (nálunk megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a feltétel). A munkáltató a munkavállalót másik tagállamban lévő több más vállalkozáshoz is, egymás után vagy egyidejűleg is küldheti. Az alapvető és döntő tényező, hogy a munkavégzés továbbra is a kiküldő vállalkozás nevében történik. Az egymást közvetlenül követő, különböző tagállamokba történő kiküldések új kiküldetésnek számítanak.

Vannak azonban olyan esetek is, amelyek nem minősülnek kiküldetésnek, például akkor, ha

– valamely tagállamba kiküldött munkavállalót egy másik tagállambeli vállalkozás rendelkezésére bocsátják;
– a munkavállalót egy tagállamban egy másik tagállambeli vállalkozás veszi fel olyan céllal, hogy munkáját az első tagállamban végezze;
–  vagy a munkavállaló munkaszerződést kötött azzal a vállalkozással, ahova kiküldték.   

A kiküldetés legfeljebb 24 hónap, amely bármely okból, így például szabadság, betegség, a kiküldő vállalkozásnál történő képzés esetén legfeljebb kettő hónapra megszakítható úgy, hogy maga a kiküldetés nem szakad meg. Ha a kiküldetés várható időtartama meghaladja a 24 hónapot, két vagy több tagállam megállapodást köt(het) egymással arról, hogy a munkavállaló továbbra is a kiküldő állam jogszabályainak hatálya alatt maradjon. Ha a munkavállaló érdekében áll, a kiküldetés igen kivételes esetben visszamenőlegesen is engedélyeztethető.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben az Európai Bíróság két döntését ismertetjük, amelyekből akár a koordinációs rendeletek módosítása is következhet!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

2006-ban, az Adóreform Bizottság EVA albizottsági ülésén elhangzott, hogy 2008-ra jön a biztosítási jogviszonyok EU rendszere, amiben azonnal kimutatható, hogy kinek hol van a biztosítási jogviszonya, ami a bürokraktikus és lassú A1-es igazolási rend (akkor még csak E101) megszűnik. A tagállamok 30 napon belül leegyeztethették volna, hogy egy adott személynek hol van a biztosítási jogviszonya és ezt az elbírálását 30 naponta ismételhették volna. Ennek több, mint 10 éve. Azóta az EU brutális összegeket költött a saját bürokráciájára és a tagállamok is fejlesztették a jogviszony-nyilvántartási rendszerüket, közös felület, amin a hivatalok egyeztethetnek, továbbra sincs. Az elmúlt évtized vajon kinek az érdeke szerint zajlott így?

Bő 10 év után az adategyztetési rendszer már serceg:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/Tajekoztatok/2019_2_sz_kifizethelyi_tjkoztat_vgleges.pdf?fbclid=IwAR2-6sy1p6h_7xDg_gd6WPtiNdRcBIftOXrIOnFp-WoPMXV34lmHGcOXjDk

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ügyvezető nem működő cégben

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékelőleg előző év

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Import Angliából

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 március
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close