hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mire kötelez az A1-es igazolás? Uniós bírósági döntések

  • dr. Veress Júlia jogász, adószakértő
1

Az Európai Unióban a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy munkavállalókat küldjenek az EU államaiba, valamint Liechtensteinbe, Norvégiába, Izlandra (együtt: EGT) és Svájcba. Az egyik tagállamban (kiküldő állam) működő munkáltató munkavégzés céljából ideiglenesen egy másik tagállamba (a munkavégzés helye szerinti állam) küldött alkalmazottja a „kiküldött munkavállaló”. Jelentése nem azonos a munkajogban (96/71/EK irányelv) és a szociális biztonsági jogban, ezért fontos a kiküldetés szociális biztonsági szabályainak önálló bemutatása.

A tagállamok szociális biztonsági rendszereinek koordinálását biztosító legfontosabb rendeletek az úgynevezett koordinációs rendeletek: a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet. A kiküldetés egyik feltétele a munkáltató és az általa foglalkoztatott közötti közvetlen kapcsolat, amely a kiküldetés teljes időtartama alatt fenn kell, hogy álljon (folyamatos foglalkoztatás). A kiküldött az őt kiküldő munkáltató irányítása alatt áll, a kiküldő munkáltató felel a munkaerő-felvételért, munkaszerződés köztük áll fenn, a javadalmazásra, az elbocsátásra, a munkavégzés meghatározására, valamint a munkavállalóval szembeni fegyelmi eljárás indítására irányuló jogkört is a kiküldő munkáltató gyakorolja.

Másik feltétel a munkáltató és a székhelye szerinti tagállam közötti kapcsolat megléte: a munkáltató szokásosan abban az államban folytatja üzleti tevékenységét, amelynek jogszabályai a kiküldöttre alkalmazandók maradnak. A székhely szerinti tagállamban szokásosan jelentős mértékű, érdemi tevékenységet kell kifejteni, amelynek a munkavállalók kiküldetése során folyamatosan fenn kell állnia.

Az érdemi tevékenység vizsgálata számos, a hatóság által ellenőrizhető objektív tényezőn alapul, ilyen többek között:

– a hely, ahol a kiküldő vállalkozás bejegyzett székhelye és igazgatása található; – a kiküldő vállalkozás adminisztratív alkalmazottainak száma a kiküldő államban és a foglalkoztatás helye szerinti államban (ha a kiküldő államban csak adminisztratív alkalmazottak vannak, akkor ez nem kiküldetés);
– a kiküldött munkavállaló felvételének helye;
– a hely, ahol az ügyfelekkel kötött szerződések többségét kötötték;
– a kiküldő vállalkozás által az ügyfelekkel és a munkavállalókkal aláírt szerződésekre alkalmazandó jog; 
– a kiküldő államban és a foglalkoztatás helye szerinti államban aláírt szerződések száma;
– a kiküldő vállalkozás által a kiküldő államban és a foglalkoztatás helye szerinti államban bizonyos időszak során elért üzleti forgalom;
– a vállalkozás alapítása óta eltelt idő a kiküldő tagállamban. 

A kiküldetésről szóló szabályok azokra a munkavállalókra is vonatkozhatnak, akiket azzal a céllal vesznek fel, hogy kiküldjenek. Ilyen esetben közvetlenül a foglalkoztatás kezdetét megelőzően legalább egy hónapig azon tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá kell tartozni, amelyben a munkáltató székhelye található (nálunk megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a feltétel). A munkáltató a munkavállalót másik tagállamban lévő több más vállalkozáshoz is, egymás után vagy egyidejűleg is küldheti. Az alapvető és döntő tényező, hogy a munkavégzés továbbra is a kiküldő vállalkozás nevében történik. Az egymást közvetlenül követő, különböző tagállamokba történő kiküldések új kiküldetésnek számítanak.

Vannak azonban olyan esetek is, amelyek nem minősülnek kiküldetésnek, például akkor, ha

– valamely tagállamba kiküldött munkavállalót egy másik tagállambeli vállalkozás rendelkezésére bocsátják;
– a munkavállalót egy tagállamban egy másik tagállambeli vállalkozás veszi fel olyan céllal, hogy munkáját az első tagállamban végezze;
–  vagy a munkavállaló munkaszerződést kötött azzal a vállalkozással, ahova kiküldték.   

A kiküldetés legfeljebb 24 hónap, amely bármely okból, így például szabadság, betegség, a kiküldő vállalkozásnál történő képzés esetén legfeljebb kettő hónapra megszakítható úgy, hogy maga a kiküldetés nem szakad meg. Ha a kiküldetés várható időtartama meghaladja a 24 hónapot, két vagy több tagállam megállapodást köt(het) egymással arról, hogy a munkavállaló továbbra is a kiküldő állam jogszabályainak hatálya alatt maradjon. Ha a munkavállaló érdekében áll, a kiküldetés igen kivételes esetben visszamenőlegesen is engedélyeztethető.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben az Európai Bíróság két döntését ismertetjük, amelyekből akár a koordinációs rendeletek módosítása is következhet!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

2006-ban, az Adóreform Bizottság EVA albizottsági ülésén elhangzott, hogy 2008-ra jön a biztosítási jogviszonyok EU rendszere, amiben azonnal kimutatható, hogy kinek hol van a biztosítási jogviszonya, ami a bürokraktikus és lassú A1-es igazolási rend (akkor még csak E101) megszűnik. A tagállamok 30 napon belül leegyeztethették volna, hogy egy adott személynek hol van a biztosítási jogviszonya és ezt az elbírálását 30 naponta ismételhették volna. Ennek több, mint 10 éve. Azóta az EU brutális összegeket költött a saját bürokráciájára és a tagállamok is fejlesztették a jogviszony-nyilvántartási rendszerüket, közös felület, amin a hivatalok egyeztethetnek, továbbra sincs. Az elmúlt évtized vajon kinek az érdeke szerint zajlott így?

Bő 10 év után az adategyztetési rendszer már serceg:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/Tajekoztatok/2019_2_sz_kifizethelyi_tjkoztat_vgleges.pdf?fbclid=IwAR2-6sy1p6h_7xDg_gd6WPtiNdRcBIftOXrIOnFp-WoPMXV34lmHGcOXjDk

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Lakásétterem

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Ingatlan tulajdonjogának átadása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Gyedhez 365 nap

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close