Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az adott számlázási kérdésben. Olasz cég az eladó, magyar a vevő, és az értékesített gép szállítási helye Németország. Azt szeretném megkérdezni, hogy az alábbi ügylet a magyar cég részére közösségen belüli beszerzésnek minösül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a számla mellé szükséges-e minden esetben az aláírt szállítólevél? Ha igen, akkor erre való hivatkozást milyen törvényben találok? Ugyanis az anyavállalatunk meg akarná szüntetni a szállítólevelek kiállítását, és csak akkor hajlandók megtartani, ha ez törvényi előírás. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi értékesítés áfa szerinti megítélését kérem Önöktől: – Magyarországi EU-adószámmal rendelkező belföldi adóalany („A”) értékesít terméket romániai EU-adószámmal rendelkező („B”) adóalanynak úgy, hogy a terméket Magyarországról közvetlenül Romániába szállítja egy olyan harmadik cégnek („C”), amelynek viszont nincs EU közösségi adószáma. – „A” cég magyar, „B” cég román, mindkettő közösségi adószámmal, „C” cég román, amelynek nincs közösségi adószáma. A fuvarozást a magyar cég szervezi. Hogyan kell a számlát kiállítani a román (közösségi adószámmal rendelkező) partner felé áfa szempontjából? Esetleg távolsági értékesítésnek számít? Kérem, jelölje meg az értékesítés típusát, hivatkozva az áfatörvény megfelelő paragrafusára! Segítségét előre is köszönöm.
A társaság a könyveit forintban vezeti. 2015. évi beszámolóban jóváhagyott 5 millió forint osztalékot euróban akarja kivenni. A társaság belföldi üzleti partnereinek a számlát euróban állítja ki, ennek megfelelően van eurós bankszámlája. Nem találtam semmi szabályt arra vonatkozóan, hogy ennek a kifizetése és elszámolása milyen módon történhet meg? Véleményem szerint az ehót nyilatkozat alapján forintban kell megállapítani, és az szja-t is forintban kell kiszámolni. A maradványt lehetne átszámítani euróban. Konkrétan mikori és milyen árfolyamon? A tulajdonos ragaszkodik az MNB középárfolyamához. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm: Dajkáné Bozsóki Margit
Tisztelt László! Köszönöm szépen válaszát a korábban azonos címmel feltett kérdésemre. http://adozona.hu/kerdesek/2016_6_15_szamlazas_Amerikaba_adott_feltete_vpt Szeretném még megkérdezni, hogy ha már történt a cégnél egy ilyen eset, és felszámításra került az áfa (aminek egy részét már be is fizettük), van-e bármilyen teendőnk (például korrekció, bejelentés)? Vagy csak a vásárló járt pórul vele?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély megrendelésére egy kft. új lakást épít. Az elkészült munkáról 5 százalékos áfát tartalmazó számlát fog kiállítani. Kérdés, hogy a munkában részt vevő alvállalkozóknak az áfa vonatkozásában fordított adózást kell alkalmazni, vagy pedig a 27 százalékos áfát számítják fel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. harmadik országbeli adóalanynak áru próbagyártásához alapanyagot ad át, ingyenesen. Az ingyenes átadás célja, hogy az elkészült termékhez a jövőben a kft.-től vásárolja az alapanyagot. Kell-e számlát kiállítani, ha igen, milyen értékben? Milyen áfa- és társaságiadó-szabályokat kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" elnevezésű funkcióval. Egy kft. 2016. január 1-jétől június 20-áig abból a számlázó programból adott ki 35 darab számlát, ami nem rendelkezik a fenti funkcióval. A kiadott számlákat a vevők elfogadták, és kiegyenlítették. Az a kérdésünk, hogy ebben az esetben mi a teendő? A NAV információs vonala nem tudott érdemben segítségünkre lenni. Azóta a cég felvette a kapcsolatot a programozó céggel, és módosították a számlázó programot, de ebbe a programba nem tudják átkonvertálni a kiadott 35 darab számlát. Kérjük szíves válaszukat és segítségüket, üdvözlettel: Fodor Gyuláné
Cégünknél most valósul meg egy háromszögügylet. Mi vagyunk a végső vásárlók (C), lengyel cégtől (A) érkezik DDU paritással hozzánk az áru, és szlovák cég (B) számláz. 1. Milyen dokumentumok szükségesek, és milyen adattartalommal kell az A és B cégtől beszereznünk azokat, hogy az egyszerűsített háromszögügyletet alkalmazhassuk? 2. Az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni ezt a vásárlást a közösségi beszerzésen kívül? A választ előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Szélesné Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemtől megrendeltek egy munkát. Egy nagy gép beszerelése előtt egy csarnoképületben fel kell bontani a régi betont, és újabb, erősebb betont kell bedolgozni. A betont ügyfelem vásárolja meg (egyenes adós számlát kap), a betonba a vasat is ő veszi meg (fordított adós számlát kapott az acélipari termékről). A betonozást, a betonbontást egy másik vállalkozótól rendeli meg, aki ki is állította a számlát, egyenes adóval. Ez a vállalkozó hozta a gépeit, de az én vállalkozóm emberei végezték a kézi munkát, ők pedig a gépi munkát az embereivel. Kérdésem: a betonozásról helyesen állították ki a számlát (egyenes adóval)? Másik kérdésem: a vállalkozóm hogyan számlázza tovább a megrendelőnek a betont, a betonozási szolgáltatást, valamint az acélipari terméket? Egy számlán soronként, egyenesen mindet, vagy fordítottan? Rá kell írni a vállalkozónak a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvánnyal értékesít az eladó, ami az anya nevén van. A fiú fel van tüntetve az őstermelőin, mint családtag. Az állat a fiú nevén van, így a felvásárlásit az ő nevére kell kiállítani, az ő adóazonosítójával. Szükséges-e a fiúnak külön adószám az értékesítéshez? Vagy, ha az állat a fiú nevén van, attól az anya nevére lehet kiállítani felvásárlási jegyet? Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Cégünk jövedéki terméket szeretne forgalmazni, mint nagykereskedő. Jelenleg is forgalmazunk jövedéki terméket, szeszes italt, egy presszót üzemeltetünk. Milyen engedélyek, egyéb adatmódosítások szükségesek ahhoz, hogy a cégünk olyan számlát tudjon kibocsátani, ami a jövedéki termék igazolására alkalmas? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Cégünk online termékmegjelenítés szolgáltatásba kezd. Elképzelése szerint webáruházakat üzemeltető szolgáltatókkal kötne szerződést, s így kétféle módon jutna bevételhez. a./ a vevői kattintásoknak lenne egy meghatározott db/ft ára b./ a sikeres termékértékesítések után jutalékot kapna. Tervei szerint az webáruházak üzemeltetői előre feltöltenének bizonyos összegeket, így ezt az egyenleget csökkentenék a fent említett kattintások illetve jutalék összegei. Kérdés, melyik a helyes megoldás? 1/ Az egyenlegfeltöltések alkalmával előlegszámlát állít ki, majd hó végén a kattintásokról illetve a jutalékról havi elszámoló számlát küld? 2/ Az egyenlegfeltöltések alkalmával rögtön, a teljes összegről, online marketing tevékenység megnevezéssel állít ki számlát (hasonlóan a telefonos feltöltő kártyás szolgáltatásokhoz)? Továbbá szeretne egy három hónapos bevezető- teszt időszakot, amikor a web áruházaknak ingyen biztosítaná a weboldal használatát. Ebben az esetben hogyan működne a számlázás , adhat 100%-os engedményt? Köszönettel: Reisner Csabáné
Tisztelt Szakértő! Főállású alkalmazott ügyintézőként dolgozik. Szabályos-e, ha egyéni vállalkozóként nyelvoktatást vállalna a dolgozóknak, és erről számlát állítana ki a munkaadó cégének? Szabályos ez így, vagy kifogásolható-e. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Generálkivitelezéssel foglalkozó cégem magyarországi telephelyen új családi házat épít (180 négyzetméter) szlovák állampolgárnak. Kérdésem, hogy ebben az esetben milyen áfakulccsal számlázzuk ki a munkadíjat?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték