2822 találat a(z) számlázás cimkére
Alanyi mentesség melletti külföldi szolgáltatásnyújtás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó német cégnek nyújtana szolgáltatást. A közösségi adószámot megkérte. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben milyen bevallási kötelezettsége van, és a számlázás során mire kell odafigyelni? Köszönettel: Fazekasné
Számviteli szolgáltatás teljesítési ideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli szolgáltatással foglalkozó kft. az éves bevallásokért, illetve mérlegbeszámolóért – szerződésben rögzítettek alapján – külön díjat számol fel. Mi a helyes eljárás: kiszámlázás 12. 31-ei dátummal, vagy akkori dátummal, amikor a szolgáltatás ténylegesen teljesül, például 2016. május 10.? Köszönöm válaszukat.
Határozott időre szóló elszámolás – számlakiállítás elmaradása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk távközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. Számláinkat a határozott időszaki ügyletek szabályai szerint állítjuk ki előre számlázással. Az ÁSZF-ünk szerint a számlákat a tárgyhót megelőző hónap 10-éig állítjuk ki 14 napos fizetési határidővel. Eszerint a fizetés esedékessége, így a teljesítés a kiállítástól számított 14. nap. Viszont abban az esetben, ha a számlát az ügyfélnek adminisztrációs hiba miatt elfelejtjük kiállítani, és ezt csak később, mondjuk egy hónap múlva tesszük meg, akkor az új kiállítástól számított 14. nap lesz az esedékesség és ezzel együtt a teljesítés, vagy az eredeti dátum? Példával illusztrálva: Normál esetben: május havi díj számlája kiállítva április 5-én, fizetési határidő április 19., teljesítés április 19. Elfelejtjük, és csak június 10-én állítjuk ki a május havi szolgáltatási díjra vonatkozó számlát, akkor a fizetési határidőként a június 10. plusz 14 napot kell megjelölni, és ez lesz a számlán feltüntetendő teljesítés is, vagy az eredeti szerződés szerinti esedékesség? Köszönettel.
Kukorica
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nem mezőgazdasággal foglalkozó általános áfaadóalany kft. (kazán- és fűtőanyag-értékesítés fő profillal) takarmányozásra nem alkalmas, vegyszermentes kukoricát vásárolt, amiről az eladó cég fordított áfás számlát állított ki. A kft. ezt a kukoricát már fűtőanyagként fogja értékesíteni. Kérdésem, hogy neki is fordított áfás számlát kell-e kiállítania, vagy az általános áfaszabályok szerint kell számláznia, tehát áfa felszámításával?
Külföldi koncert számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar adóalany egy magyar zenekar szlovákiai fellépésére értékesít belépőjegyeket. Az ügylet áfajogi értelmezésében szeretnénk segítséget kérni. Kérdésem, hogy helyes-e az az értelmezésünk, hogy az eladott jegyekről a számlát áfamentesen kell kiállítanunk az áfatörvény 42-43. §-a szerint, mivel a koncert külföldön van, így a teljesítési hely külföld, így az áfát az ottani előírások szerint kell elszámolnunk? Befolyásolja-e a számlázást, ha adóalanynak, illetve, ha nem adóalanynak értékesítjük a jegyeket?
Többféle teljesítési időpont egy számlában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérelhető eszközök bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy a hónap (például február) első napjaiban kiállítunk egy számlát az ügyfeleinknek, amely tartalmazza a következő tételeket: – bérleti díj arra a hónapra (februárra eső havi bérleti díj) – az eszközök üzemeltetési díját az előző havi használatuknak megfelelően (például január havi másolatok után utólagosan kiszámított havi díj. Ezeket egy számlára tesszük jelenleg, arányukban az előre mutató bérleti díj általában kisebb, mint az üzemeltetési díj. Kérdésünk: a január 1-jétől hatályos teljesítési idő számítási szabályai szerint továbbra is szerepelhet egy számlán, annak ellenére, hogy a teljesítési idő a kétféle tételre eltérő, vagy mindenképpen két külön számla kiállításával és ennek fölösleges adminisztrációjával kell együtt élni?
Tablóról szóló számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelek egy grafikusművésznek, aki végzős középiskolai osztályoknak tablókészítéssel is foglalkozik. Évek óta a tablóról kiállított számlára az adott iskola nevét, az adott osztály elnevezését írta rá. Azonban az egyik ismerősének – aki szintén készít tablót – a könyvelője azt tanácsolta, ne írjon számlát az iskola, osztály nevére, mivel azt nem szabad. A tabló árát az osztály tanulóinak a számával osztani kell, és annyi darab nyugtát kiállítani. Például 50 ezer forint osztva 40 tanulóval. Így lehet elszámolni az osztálypénzzel. Ezt azzal indokolta a könyvelő hogy nem szabad számlát kiállítani sem az iskola, sem az osztályfőnök, sem szülő nevére. Nem értem, miért kell ilyen sok nyugtát kiírnia egy tabló elkészítéséről. Általában végzős osztályoknak készül a tabló, én magam is évekig kezeltem osztálypénzt, a nagyobb kiadásokról a pontos elszámolás miatt mindig az iskola, az adott osztály nevére kértem számlát, és ebből bárki láthatta, mire fordította az adott közösség azt az összeget. 40 darab egyenlő összegű nyugtából mit láthat a szülő, aki szeretné esetleg megnézni, mire költötték az osztály pénzét. Szeretném kikérni az Ön véleményét, melyik módszer helyes, gond lehet-e abból, ha az ügyfelem továbbra is az iskola és osztály nevére állítja ki a számlát, és nem bajlódik nyugták írásával? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni ügyvéd oktatási tevékenysége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfa alá tartozó egyéni ügyvéd oktatási tevékenységet is végez. Nem tudom, hogy helyesen járunk-e el, ha ugyanúgy áfaösszeggel növelten állítjuk ki a számlát, mint az ügyvédi tevékenységről? Illetve a bevételeit sem különböztetjük meg, hogy az ügyvédi vagy oktatási tevékenységből származik-e? Amennyiben mégis rosszul járunk el, úgy kérem, szíveskedjen levezetni, hogyan és milyen módon kellene számlázni, vagy esetlegesen adót fizetni az oktatási tevékenység után? Köszönettel: Léderer Györgyné
Adózás internetes kereskedelmi tevékenység után
Kérdés
Kérem szíveskedjenek részemre tájékoztatást adni: A magánszemély (továbbiakban: seller) beregisztrál a www.ebay.com aukciós oldalon, kifejezetten az ebay USA oldalán. Ezzel lehetővé válik a seller számára, hogy az ebayen vásároljon, eladjon. Vásárlásait bankkártyával elektronikusan egyenlíti ki. Egy megfelelő terméket kinézve az ebay oldaláról, annak képét, leírását lementve, seller ezt az ebayre feltöltve eladásra kínálja árrés alkalmazásával. A terméket ekkor még nem veszi meg, csupán tovább szeretné értékesíteni. Amikor a terméket értékesíti az ebay felületén, a vevő (buyer) a termék árát átutalja seller részére. Ezt követően seller az ebay oldalán a terméket megvásárolja és szállítási címnek megadja a vevő címét, aki tőle ezt megrendelte. Az ebay a terméket kiszállítja buyer részére. Seller a terméket a hozzá befolyt vételárból veszi meg. A bevételből kifizeti a terméket, az egyéb költségeit, a megmaradó összeget pedig a magyar magánszámlájára utaltatja. A seller nem birtokol, áruja nincs, a teljes tevékenység – a beszerzés, értékesítés, áru helye, szállítás és a teljes pénzmozgás – mind az USA-ban történik. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni a seller magyar magánszámlájára beérkező jövedelem adózási módjáról és mértékéről, milyen számlát kell kibocsátani a sellernek a vevő féle (kiemelt tekintettel az áfára!)? A seller lehet-e gazdasági társaság? Ha igen, az ő esetében hogyan történne az adózás és a számlázás? Köszönettel: Nagy Ágnes
Üembentartói jog átruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőekben kérném a segítségét: Adott két kft, A és B. A Kft. a teherautói üzembentartói jogát átruházza B Kft.-re. Kérdésem a következő lenne: milyen könyvelési teendők vannak a két cégben? A Kft. csak szerződést írt, számlát nem állított ki. Kell-e számlát kiállítani (áfásat?)? A Kft-nek elegendő-e csak az üzembentartói jog átruházásáról kiállítani a számlát, és elszámolhatja-e továbbra is a teherautók után az értékcsökkenést? B Kft. hova könyveli az üzembentartói jogot? Lehet-e ingyenes az üzembentartói jog átruházása a két fél között? Milyen értéken kell az üzembentartói jogot átszámlázni (tetszőleges ár, piaci érték, függ-e a tehergépkocsi értékétől)? Elegendő-e egyszeres díj vagy esetleg kell-e havonta számlázni? A szerződésben kell-e időtartamot feltüntetni? Válaszukat előre is köszönöm! Rác Rita
Bevalláson dátumok
Kérdés
Szép jó napot! Abban kérem segítségüket, hogy mikor, milyen induló (kezdő) dátumot kell írni. Nemrég alakult kft. alapító okiratának kelte: 2015. 09. 28. A cégbírósági bejegyzés kelte: 2015. 10. 13. Tevékenységét nem kezdte meg a cégbejegyzés kezdetéig, és még jelenleg sem folytat tevékenységet. Ügyvezető megbízással, cégkivonatban benne van, hogy a kezdete: 2015. 09. 28. Az első 1508-as bevallás időszaka: 2015. 09. 28. – 2015. 09. 30. Havi áfabevallás szeptemberben vagy októberben indul? Ha szeptemberben, akkor az időszak: 2015. 09. 28 – 2015. 09. 30. Mikortól érvényes az adószáma: az alapító okírat keltétől, a cégbejegyzés napjától? Vagy, amíg még bejegyzés alatt volt a cég, kapott tanúsítványt, amin ez áll: A cég adószáma.............Státusz kezdete: 2015. 10. 07. Segítségüket köszönöm Üdvözlettel: Szalay Ilona Margit
Alanyi adómentes szolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörbe tartozó vállalkozás csatornatisztítási szolgáltatást vett igénybe egy alanyi mentes egyéni vállalkozótól. Ennek a költségnek egy részét továbbhárítja a cég két további vállalkozás felé. Az áfakörös vállalkozásnak áfamentesen vagy áfa felszámításával kell a számlát kiállítania a két társaság felé? Válaszukat köszönöm!
Ingatlanáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozásban lévő eszközeit átviszi az egyéni cégbe, kivéve az üzemépületet, mely elég jelentős értéket képvisel. Az ingatlan áfáját építkezéskor levonta, mivel azt adóköteles tevékenységhez hasznosította. Az épületben ezután is termelés folyik, amely termelés áfaköteles, és az egyéni cégnek levonási joga van. (Ugyanazon termelő tevékenységhez hasznosítja az épületet, mint korábban, csak bérleti jogviszonyban, mint bérbevevő.) Az egyéni vállalkozás megszűnése után az adózó, mint magánszemély adja bérbe a tulajdonát képező ingatlant az egyéni cégnek, és mivel az a következő lépésben kft.-vé akar alakulni, majd a kft.-nek. Az egyéni vállalkozás megszűnése előtt dönthet-e úgy, hogy a bérbeadási tevékenységet, mint magánszemély végzi, és az áfatörvény 86. § 1. bekezdés l pontja szerinti adómentes bérbeadási tevékenységet adókötelessé teszi? Döntése alapján jogosult lesz-e arra, hogy az egyéni vállalkozás megszűnésének időpontjában az egyéni vállalkozásban levont áfát nem kell visszafizetni, hanem majd csak esetleg akkor – jóval későbbi időpontban –, amikor az eszközt ténylegesen kivonja a termelésből a bérbeadás megszűnésekor? Azt tudom, hogy ebben az esetben fordított áfás számlát kell kibocsátania a bérbevevő felé, aki köteles lesz a bérleti díjra az áfát felszámítani, bevallani, amit le is vonhat, mivel a tevékenysége feljogosítja rá. A választ előre is köszönöm. Bernáthné
Egyesület névváltozás
Kérdés
Egyesületnél névváltozás és elnökségitag-változás lesz. Kérdésem az lenne, hogy névváltozás esetén, amennyiben már megvan a közgyűlési jegyzőkönyv, az alapszabály módosítása folyamatban van, mikortól kell a számviteli bizonylatokon az új nevet használni? A bírósági bejegyzés hónapokig eltarthat. Az után? Az adóhivatal felé van-e valamilyen bejelentési kötelezettség a névváltozással és az elnökváltozással kapcsolatban? A változás időpontja itt is a végzés jogerőre emelkedésének a napja lenne? Köszönöm válaszát!
Statisztaközvetítés
Kérdés
Egy kft. a szereplők, statiszták válogatását, szervezését, szereplők és statiszták közvetítését végzi próbákra és forgatásokra, statiszta ügyelő és adminisztrációs munkatárs segítségével. A két fél által kötött szerződésben is ez a feladat szerepel. Munkáltatói jogkört a számlát befogadó cég nem gyakorol. A személyek a közvetítő céggel alkalmi foglalkoztatotti jogviszonyban, illetve alvállalkozói jogviszonyban állnak. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy fordított áfásan kell-e a számlát kiállítani Magyarországon nyilvántartásba vett áfaalanynak, tehát ez az általa végzett szolgáltatás munkerő-kölcsönzésnek minősül-e?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
