Társaságunk által kibocsátott gépi számlán a fizetési mód tévesen került feltüntetésre (utánvét helyett készpénz szerepel a számlán). Kérdésem, hogy használható-e az internetről letölthető Word dokumentum-számlával egy tekintet alá eső okirat – ha azt folyamatos sorszámmal ellátjuk és excel-ben nyilvántartjuk –, vagy szükséges, hogy a számlázó programunkkal állítsuk ki a számlát "helyesbítő, korrigáló" okiratot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben. Áfakörös, kőműves egyéni vállalkozó építésiengedély-köteles munkát végez családi gazdálkodónál. Helyes-e, ha a kőművesmunkáról kiállított számlát fordított áfásan állítja ki a vállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Partnerünk a szerződés szerint "rendszeres éves karbantartást és javítást" végez üzleteink ajtóin. Évente 2 alkalommal – a felmerülő hibáktól független – ütemezett karbantartást végez. A szerződésben teljesítésre, számlázás időpontjára vonatkozó adat nem szerepel. Kérdésünk: ha például a karbantartási munkalapokon 2016. április szerepel, mi a számlán a helyesen feltüntetett számla kelte, fizetési határidő és teljesítési dátum? Helyes-e, ha a bizonylat kiállításának a dátuma: 2016. 05. 19., a teljesítés dátuma: 2016. 06. 29., a fizetési határidő: 2016. 07. 18. Kérem, szíveskedjenek törvényi hivatkozást is megadni. Szükséges lehet a szerződést kiegészíteni a folyamatos szolgáltatás elszámolására vonatkozó dátumokkal? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv.: Andrea
Tevékenységünk (parkoló üzemeltetés) alapján nem vagyunk online pénztárgép használatára kötelezettek. Ha valaki áfás számlát kér, azt számlázó programmal állítjuk ki. (A számlázó természetesen be van jelentve a NAV-hoz.) A számlázó program nyugta adására nem alkalmas, viszont meggyorsítaná a munkánkat, ha nyugta helyett a magánszemélynek is tudnánk úgy számlát kiállítani, hogy vevőnek csak azt írnánk be, hogy "magánszemély", az összes többi azonosító adat üres maradna. Ebben az esetben a számla nyugtaként működne, hiszen a magánszemély nem akarja költségként leírni az ellnértékét, cégünk azonosító adatai viszont szerepelnének a számlán. A kifizetett összeg és a kiadott számla sorszáma bekerül a számlázó program adatbázisába. Ezzel eleget tennék bizonylatadási kötelezettségünknek. Kérdésünk az lenne, hogy helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát.
Katás, alanyi áfamentes egyéni vállalkozó az USA-ba nyomdai előkészítési szolgáltatást nyújt, egy USA-beli adószámos cégnek. Áfa területi hatályon kívüli számlát kell kiállítania? Ilyenkor neki erről milyen időszakonként kell áfabevallást adnia, és azt a áfabevallás részletező adatainál a 91., az áfatörvény területi hatályán kívül teljesített szolgáltatások adó nélkül számított ellenértéke sorban kell szerepeltetni? A vállalkozónak ehhez nem kell ugye kiváltania EU-adószámot?
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. §-a alkalmazásával kapcsolatos, 2016/24. adózási kérdés értelmezésében kérem állásfoglalását. Az adózási kérdés szerint „… az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség időpontja olyan tényező, mely mindkét – az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében foglalt, a teljesítés időpontjára vonatkozó – különös szabály alkalmazása szempontjából relevanciával bír, így amennyiben ezen információ a bizonylatolás időpontjában nem áll rendelkezésre, az ügyletről kiállított számlán a teljesítés időpontjaként [a különös szabályok alkalmazhatóságát érintő jogszabályi feltétel(ek) teljesülésére vonatkozó ismeret hiányában] kizárólag az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti időpont, azaz az időszak utolsó napja vehető figyelembe. Egy konkrét szerződésben a fizetési feltételek meghatározása a következő. A bérbe adó elkészíti a számlát, és a bérlőnek minden tárgyhónap 5-éig elküldi. A számla kiegyenlítése utalással történik. A számla ellenértékét a számla kézhezvételétől számított 8 banki napon belül köteles kiegyenlíteni a bérlő. E szerződésben meghatározott fizetési határidő alkalmazása esetében az áfateljesítés időpontját az 58. § (1) bekezdése szerint, vagy az 58. § (1a) bekezdése szerint állapítom meg? (A számla postai úton érkezik.) Előre is köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! A szakmai véleményét szeretném kérni a következő ügyben. Van két kisadózó, akik rendszeresen jutalékot számláznak a cégünknek. Van-e annak valamilyen adó- vagy egyéb kockázata, hogy ők csak nekünk számláznak, és viszonylag nagy összegben? Az egyik kisadózó rendelkezik rendes munkaviszonnyal, a másik nem. Ha van ilyen kockázat, milyen lépésekkel lehet azt csökkenteni? Köszönettel.
Cégünk ásványvízgyártással foglalkozik. Ha mondjuk eladok 100 palack vizet, és 10 darabot grátiszba adok, mi a helyes mód számlázás során? Nulla forinttal tüntetem fel a számlán? Vagy esetleg mínusz összeggel? Illetve adózás szempontjából mi a teendőm? Olvasónk kérdéseire Bartha László adójogi szakjogász válaszol.
Tisztelt Szakértők! Cégünk ásványvíz kereskedésével foglalkozik. A megjelölt termékekből a vevők részére a megvásárolt termék mellé grátisként szoktunk adni plusz terméket. Tehát, ha vásárol 10 zsugor ásványvizet, adunk mellé plusz 1 zsugort. A kérdésem a következő: Hogyan kell ezt a számlán feltüntetni? Árengedmény, kedvezmény, vagy grátis címen? Milyen összeggel szerepeljen ez a számlán? Lehet-e 0 forint az értéke? Áfafizetés tekintetében helyesen járunk-e el, ha 0 forint az összeg, mert nem kérünk érte ellenértéket? Nem kell-e az áfát megfizetnünk az átadott termékek után, amiért ellenértéket nem kaptunk?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni. Egy építészeti tervezéssel foglalkozó kft. generáltervezőként vállal munkákat. Minden szakági tervező és építész tervező és rajzoló alvállalkozóként működik közre a tervezési és tervfeldolgozási folyamatokban. Két bt. és egy egyéni vállalkozó is ezen strukturális folyamat részeként működik. A kft.-ben ebben az esetben tervezői munkavégzés nem történik, csak a szakági tervezők összefogását és az ügyvezetői feladatokat látja el „T” személy. A kft. és az alvállalkozók közötti viszonyok az alábbiak: Kft. tulajdonosai 50-50 százalékban „T” és „A” személyek. Kisadózó bt. tulajdonosai 50-50 százalékban „T”, aki a beltag, és „E” kültag, aki "T" felesége. „E” személy kisadózó egyéni vállalkozó is. Másik bt-ben munkavállaló „A” személy, ahol a tulajdonosok: „A” személy szülei 50-50 százalékban. A bt.-k és az egyéni vállalkozó a kft. által elvállalt generáltervezői feladat egyes részterveit készítik. Kérdések: 1.) A kapcsolt viszonyok miatt számlázhatnak-e a bt.-k és az egyéni vállalkozó a kft. irányába? 2.) Bármilyen összegű számlát kiállíthatnak-e a vállalkozások a kft. felé, ha vállalják a 6 millió forint feletti összeg utáni 40 százalékos adót? 3.) A munkaviszonytól való elhatárolás vizsgálatánál – függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott feltételek közül három is fennáll, tehát a vélelem megdőltnek látszik – nem jelent-e problémát a kapcsoltsági viszony? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásomban újépítésű ingatlant vásároltam 2015. szeptemberben. A szerződés szerint 2015. december 31-ig az ingatlan árának a 80 százalékát 27 százalékos áfa mellett megfizettem. Az eladó az ingatlan árának 2016. évre fennmaradó 20 százalékát a kérésére a NAV-tól kapott állásfoglalás 2. pontja szerint szeretné a számláját kiállítani. Az állásfoglalás az alábbi linken olvasható: file:///D:/Users/dutka/Downloads/lakas_ertekesites_5_szazalek_afa_VEGLEGES%20(1).pdf Helyesen történne a számla kiállítása, ha az adásvételi szerződés az alábbiakat tartalmazza: „a vevő megvásárolja a kölcsönösen kialkudott mindösszesen bruttó X Ft összegű vételárat, amely tartalmazza a jelenleg 27 %-os mértékű áfaösszeget”? Álláspontom szerint az 1. pontban leírtak alkalmazandók, mivel én annak tudatában kötöttem meg az eladóval a szerződést, hogy tudtam, mennyi az áfa értéke, így nettó értékkel tudtam számolni. Abban az esetben, ha a 2. pont érvényesülne, úgy valós kár ér, mint vállalkozót, mivel a nettó értékem növekszik. Megtisztelő válaszát megköszönve: Bodnár Béla
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány által működtetett magánóvoda (gazdálkodási forma: egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet) eddig nem számlázott étkeztetést, mert azt az étkeztetést biztosító vállalkozó számlázta a szülők részére. Mostantól a vállalkozó az óvodának számlázna, és az óvodának kellene továbbszámlázni, bizonylatolni a szülők felé a befizetett díjat. Az óvoda 1-es adószámmal rendelkezik a tevékenység tárgyi mentessége miatt. Milyen bizonylatot kellene kiállítani az óvodának a szülők felé? Áfa szempontjából hogyan kellene kezelni ezt a dolgot? Gazdasági tevékenységet jelent-e ez az óvodának (eddig csak egyéb bevétele volt), árbevétel keletkezik-e?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunkat megbízták egy támogatás iránti kérelem kidolgozásával, illetve benyújtásával. Mindezt egy fix összegért, és az elnyert összeg bizonyos százalékáért vállalnánk. Hogyan kell helyesen számlázni a fix összegű díjat, illetve a sikerdíjat? Vállalkozásunk áfakörbe tartozik, így áfát is kell felszámítanunk mindkét esetben? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz segítségért. Társaságunk szénértékesítéssel foglalkozik, és 7 napos elszámolásban van egy másik társasággal. Tudomásom szerint ebben az esetben minden egyes ügyletnek az adott időszakban fel kell tüntetni a számlán a teljesítési napját, az adója alapját és az adóját. A teljesítés időpont tudomásom szerint az elszámolással érintett időszak utolsó napja. Például: időszak 04. 27-05. 04., két teljesítés volt, 04. 27-én és 05.02-án. Kérdésem: ilyenkor az áfát mindkét tétel esetében egy összegben 05. 04-ével a május havi bevallásban kell megfizetni 06. 20-ig, vagy áfa szempontjából szét kell, hogy bontsuk a számlát, és a 04. 27-ei teljesítés áfáját már az április havi áfában meg kell fizetnünk, és a partner már ebben a hónapban visszaigényelheti ennek áfatartalmát? Másik kérdésem: tudtommal gyűjtőszámla csak akkor állítható ki, ha az adott időszakban több jogalapot képező ügylet is megvalósul. Abban az esetben, ha az adott időszakban csak egy ügylet jön létre, és – a példánál maradva – 04. 27-én történik meg a szállítás, és az időszak vége megint csak 05. 04-e lenne, akkor a teljesítési dátum 04. 27., mert ilyenkor általános szabályok szerint az ügylet megvalósulásakor van a teljesítés, vagy 05. 04. lesz a teljesítés időpontja? Segítségét előre is köszönöm szépen. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő Létre szeretnék hozni egy webshopot. Saját tervezésű polókat árulnék dropship módon (bizományosi ügylet) magánszemélyek részére. Én magam csak a designokat tervezném és az értékesítést végezném. Az “üres” pólók beszerzését, design-ok pólóra való nyomtatását és a pólók kiszállítását egy amerikai cég intézné, Amerikából. A számlát a vevőnek én állítanám ki a kft.-m nevében, az amerikai cég pedig kiszámlázná nekem a költségeit. Nem EU-s vásárlóknak számlázhatok áfamentesen? Mivel az értékesítés során a pólók nem érintenék Magyarország területét, az ilyen ügylet a magyar áfatörvény területi hatályán kívülinek számítana. Viszont az áfatörvény szerint nem EU-s országba a termékértékesítés akkor áfamentes, ha a vámhatóság igazolja a termék EU-ból való kilépését. Hogyan tudnám bizonyítani a NAV-nak, hogy nem végzek exportot, hogy a pólók nem az EU-ból származnak, és nem vagyok áfacsaló? EU-s vásárló esetén 27 százalékos áfával kellene számláznom? Ha igen, akkor szerencsétlen kétszer fizetne adót, mert ki kellene fizetnie a termék EU-ba való beléptetése során megállapított áfát is! Lehetséges volna valamilyen módon áfamentesen számlázni EU-s magánszemélyeknek is? Úgy tudom, termékértékesítés esetében, ha a terméket kiszállítják, akkor a teljesítés helye a küldemény feladásának a helye – esetemben az az USA. A számlakibocsátás pedig a teljesítési hely államának vonatkozó szabályai alapján történik. Ez hogyan érintene engem, mint magyar adóalanyt? Válaszait előre is köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték