Tisztelt Szakértő! A szakmai véleményét szeretném kérni a következő ügyben. Van két kisadózó, akik rendszeresen jutalékot számláznak a cégünknek. Van-e annak valamilyen adó- vagy egyéb kockázata, hogy ők csak nekünk számláznak, és viszonylag nagy összegben? Az egyik kisadózó rendelkezik rendes munkaviszonnyal, a másik nem. Ha van ilyen kockázat, milyen lépésekkel lehet azt csökkenteni? Köszönettel.
Cégünk ásványvízgyártással foglalkozik. Ha mondjuk eladok 100 palack vizet, és 10 darabot grátiszba adok, mi a helyes mód számlázás során? Nulla forinttal tüntetem fel a számlán? Vagy esetleg mínusz összeggel? Illetve adózás szempontjából mi a teendőm? Olvasónk kérdéseire Bartha László adójogi szakjogász válaszol.
Tisztelt Szakértők! Cégünk ásványvíz kereskedésével foglalkozik. A megjelölt termékekből a vevők részére a megvásárolt termék mellé grátisként szoktunk adni plusz terméket. Tehát, ha vásárol 10 zsugor ásványvizet, adunk mellé plusz 1 zsugort. A kérdésem a következő: Hogyan kell ezt a számlán feltüntetni? Árengedmény, kedvezmény, vagy grátis címen? Milyen összeggel szerepeljen ez a számlán? Lehet-e 0 forint az értéke? Áfafizetés tekintetében helyesen járunk-e el, ha 0 forint az összeg, mert nem kérünk érte ellenértéket? Nem kell-e az áfát megfizetnünk az átadott termékek után, amiért ellenértéket nem kaptunk?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni. Egy építészeti tervezéssel foglalkozó kft. generáltervezőként vállal munkákat. Minden szakági tervező és építész tervező és rajzoló alvállalkozóként működik közre a tervezési és tervfeldolgozási folyamatokban. Két bt. és egy egyéni vállalkozó is ezen strukturális folyamat részeként működik. A kft.-ben ebben az esetben tervezői munkavégzés nem történik, csak a szakági tervezők összefogását és az ügyvezetői feladatokat látja el „T” személy. A kft. és az alvállalkozók közötti viszonyok az alábbiak: Kft. tulajdonosai 50-50 százalékban „T” és „A” személyek. Kisadózó bt. tulajdonosai 50-50 százalékban „T”, aki a beltag, és „E” kültag, aki "T" felesége. „E” személy kisadózó egyéni vállalkozó is. Másik bt-ben munkavállaló „A” személy, ahol a tulajdonosok: „A” személy szülei 50-50 százalékban. A bt.-k és az egyéni vállalkozó a kft. által elvállalt generáltervezői feladat egyes részterveit készítik. Kérdések: 1.) A kapcsolt viszonyok miatt számlázhatnak-e a bt.-k és az egyéni vállalkozó a kft. irányába? 2.) Bármilyen összegű számlát kiállíthatnak-e a vállalkozások a kft. felé, ha vállalják a 6 millió forint feletti összeg utáni 40 százalékos adót? 3.) A munkaviszonytól való elhatárolás vizsgálatánál – függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott feltételek közül három is fennáll, tehát a vélelem megdőltnek látszik – nem jelent-e problémát a kapcsoltsági viszony? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásomban újépítésű ingatlant vásároltam 2015. szeptemberben. A szerződés szerint 2015. december 31-ig az ingatlan árának a 80 százalékát 27 százalékos áfa mellett megfizettem. Az eladó az ingatlan árának 2016. évre fennmaradó 20 százalékát a kérésére a NAV-tól kapott állásfoglalás 2. pontja szerint szeretné a számláját kiállítani. Az állásfoglalás az alábbi linken olvasható: file:///D:/Users/dutka/Downloads/lakas_ertekesites_5_szazalek_afa_VEGLEGES%20(1).pdf Helyesen történne a számla kiállítása, ha az adásvételi szerződés az alábbiakat tartalmazza: „a vevő megvásárolja a kölcsönösen kialkudott mindösszesen bruttó X Ft összegű vételárat, amely tartalmazza a jelenleg 27 %-os mértékű áfaösszeget”? Álláspontom szerint az 1. pontban leírtak alkalmazandók, mivel én annak tudatában kötöttem meg az eladóval a szerződést, hogy tudtam, mennyi az áfa értéke, így nettó értékkel tudtam számolni. Abban az esetben, ha a 2. pont érvényesülne, úgy valós kár ér, mint vállalkozót, mivel a nettó értékem növekszik. Megtisztelő válaszát megköszönve: Bodnár Béla
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány által működtetett magánóvoda (gazdálkodási forma: egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet) eddig nem számlázott étkeztetést, mert azt az étkeztetést biztosító vállalkozó számlázta a szülők részére. Mostantól a vállalkozó az óvodának számlázna, és az óvodának kellene továbbszámlázni, bizonylatolni a szülők felé a befizetett díjat. Az óvoda 1-es adószámmal rendelkezik a tevékenység tárgyi mentessége miatt. Milyen bizonylatot kellene kiállítani az óvodának a szülők felé? Áfa szempontjából hogyan kellene kezelni ezt a dolgot? Gazdasági tevékenységet jelent-e ez az óvodának (eddig csak egyéb bevétele volt), árbevétel keletkezik-e?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunkat megbízták egy támogatás iránti kérelem kidolgozásával, illetve benyújtásával. Mindezt egy fix összegért, és az elnyert összeg bizonyos százalékáért vállalnánk. Hogyan kell helyesen számlázni a fix összegű díjat, illetve a sikerdíjat? Vállalkozásunk áfakörbe tartozik, így áfát is kell felszámítanunk mindkét esetben? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz segítségért. Társaságunk szénértékesítéssel foglalkozik, és 7 napos elszámolásban van egy másik társasággal. Tudomásom szerint ebben az esetben minden egyes ügyletnek az adott időszakban fel kell tüntetni a számlán a teljesítési napját, az adója alapját és az adóját. A teljesítés időpont tudomásom szerint az elszámolással érintett időszak utolsó napja. Például: időszak 04. 27-05. 04., két teljesítés volt, 04. 27-én és 05.02-án. Kérdésem: ilyenkor az áfát mindkét tétel esetében egy összegben 05. 04-ével a május havi bevallásban kell megfizetni 06. 20-ig, vagy áfa szempontjából szét kell, hogy bontsuk a számlát, és a 04. 27-ei teljesítés áfáját már az április havi áfában meg kell fizetnünk, és a partner már ebben a hónapban visszaigényelheti ennek áfatartalmát? Másik kérdésem: tudtommal gyűjtőszámla csak akkor állítható ki, ha az adott időszakban több jogalapot képező ügylet is megvalósul. Abban az esetben, ha az adott időszakban csak egy ügylet jön létre, és – a példánál maradva – 04. 27-én történik meg a szállítás, és az időszak vége megint csak 05. 04-e lenne, akkor a teljesítési dátum 04. 27., mert ilyenkor általános szabályok szerint az ügylet megvalósulásakor van a teljesítés, vagy 05. 04. lesz a teljesítés időpontja? Segítségét előre is köszönöm szépen. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő Létre szeretnék hozni egy webshopot. Saját tervezésű polókat árulnék dropship módon (bizományosi ügylet) magánszemélyek részére. Én magam csak a designokat tervezném és az értékesítést végezném. Az “üres” pólók beszerzését, design-ok pólóra való nyomtatását és a pólók kiszállítását egy amerikai cég intézné, Amerikából. A számlát a vevőnek én állítanám ki a kft.-m nevében, az amerikai cég pedig kiszámlázná nekem a költségeit. Nem EU-s vásárlóknak számlázhatok áfamentesen? Mivel az értékesítés során a pólók nem érintenék Magyarország területét, az ilyen ügylet a magyar áfatörvény területi hatályán kívülinek számítana. Viszont az áfatörvény szerint nem EU-s országba a termékértékesítés akkor áfamentes, ha a vámhatóság igazolja a termék EU-ból való kilépését. Hogyan tudnám bizonyítani a NAV-nak, hogy nem végzek exportot, hogy a pólók nem az EU-ból származnak, és nem vagyok áfacsaló? EU-s vásárló esetén 27 százalékos áfával kellene számláznom? Ha igen, akkor szerencsétlen kétszer fizetne adót, mert ki kellene fizetnie a termék EU-ba való beléptetése során megállapított áfát is! Lehetséges volna valamilyen módon áfamentesen számlázni EU-s magánszemélyeknek is? Úgy tudom, termékértékesítés esetében, ha a terméket kiszállítják, akkor a teljesítés helye a küldemény feladásának a helye – esetemben az az USA. A számlakibocsátás pedig a teljesítési hely államának vonatkozó szabályai alapján történik. Ez hogyan érintene engem, mint magyar adóalanyt? Válaszait előre is köszönöm!
Cégünk ásványvízgyártással foglalkozik. A következő lenne a kérdésem: abba az esetben, ha mondjuk eladok 100 palack vizet, és 10 daraboot grátiszba adok, mi a helyes mód számlázás során? Nulla forinttal tüntetem fel a számlán? Vagy esetleg mínusz összeggel? Illetve adózás szempontjából mi a teendőm? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy magyar cég tulajdonát képező terméken a magyarországi telephelyén szolgáltatást végzett, a szolgáltatás elvégzése után a terméket kiszállíttatta külföldre, mert a vevő egy külföldi cég, a termék nem lett a tulajdonunk, mi csak a szolgáltatást végeztük, a szolgáltatást a külföldi partnernek kell kiszámláznunk. Ebben az esetben a magyar jogszabály szerinti 27 százalékos áfát kell alkalmaznunk? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi EU-adószámmal rendelkező társaság (A) terméket értékesít harmadik országbeli (svájci) vevőjének (B). A svájci vevő osztrák adószámmal rendelkezik. A svájci vevő a termékeket Németországba (C) szállítatja fuvarozó céggel. A fuvart a svájci cég szervezi. A magyarországi eladó cég a svájci cég közösségi adószámát a számla alsó részében szerepelteti, nem a fejrovatban feltüntetett vevőazonosító adatok között. A svájci cég ausztriai adóbevallásában közösségi beszerzésként jelenti ezen tételeket. Kérdés: társaságunk (A) helyesen jár-e el akkor, amikor ezeket a számlákat EU-áfásan állítja ki svájci (B) vevője nevére és címére?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (alanyi áfamentes) Ausztriában szeretne piacozni. Évente maximum 5-6 alkalommal, de huzamosabb ideig sosem tervezi. Kell-e kérnie közösségi adószámot? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Milyen bizonylatot kell kiállítania az értékesítésről? Használhatja a magyar nyugtatömbjét? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alá tartozó szolgáltatást (fénymásoló-javítás) nyújt egy ciprusi hajózási társaságnak, amely az ügylet során a magyar közösségi adószámát adja meg. Információink szerint ez csak regisztrációs adószám, így nem befolyásolja a szolgáltatás teljesítési helyének meghatározását. A bt. áfa nélkül, áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásként számláz. Helyes ez így? A ciprusi cég használhatja a magyar közösségi adószámát ez esetben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság reklámozással foglalkozik. Ügyfele a reklámja elhelyezéséért szállodavouchert adna cserébe. Szabályos-e így ez az ügylet, és ha igen, hogyan kell a két fél részéről ezt a barterügyletet leszámlázni és elszámolni? Amennyiben a szállodavouchert a partnernek le kell számláznia a reklámcég felé, visszaigényelhető-e ennek az áfája? A reklámcég milyen feltételek mellett használhatja fel a kapott vouchert (pédául csapatépítő tréningre), és milyen adó- és esetleg járulékvonzattal? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték