2938 találat a(z) számlázás cimkére
Szállás – alapcsomagok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a szállás és a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások (vendéglátás, wellness) áfarendszerbeli kezelésében. Vendégeinknek több, különböző típusú szálláshelyet kínálunk (hotel, motel, faház, sátorhely). Az önálló értékkel nem bíró szolgáltatások – mivel azok a szoba áráért vehetők igénybe – a szálláshely-szolgáltatás járulékos költségének minősülnek, az áfatörvény 70. § (1) b) pontja alapján 18 százalékos kulccsal adóznak. Jelenleg a szállásainkat különböző csomagokban kínáljuk vendégeinknek, egy-egy időszakra több csomagunk van. Például ünnepi, akciós, hétvégi csomagok stb. Természetesen a csomagokon kívül foglalható szállás egy éjszakára, reggelivel is. Kérdéseim: 1) Mely csomag tekinthető alapcsomagnak? 2) Szállásféleségenként lehet alapcsomag? 3) Mikor számlázható a szállás részeként, 18 százalékos kulccsal a félpanziós vagy akár a teljes ellátás? 4) Hogyan állíthatjuk össze legkedvezőbben az ajánlatainkat? 5) Időnként (havonta, hetente) akár változhatnak az alapcsomagok? Mivel ezek a kérdések az árainkat, a fizetendő áfánkat jelentősen befolyásolják, nagy tisztelettel megköszönöm, ha válaszol nekem, és segít helyesen kezelni ezt a kérdést. Üdvözlettel: Véghné
Lakásáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás új lakást vásárol, amit bérbe szeretne adni. Az építőtől szerkezetkészen veszi azt át, majd egy másik vállakozóval kulcsrakészre építteti. Ingatlan-bérbeadásra bejelentkezett áfakörbe. Kérdések: – Fordított áfa alá fog tartozni az ingatlan áfája, 5 vagy 27 %? – Az áfa levonható? – Ha egy idő után eladja ezt a lakást a vállalkozás, akkor azt áfásan vagy mentesen kell-e számlázza? – A cégtulajdonosnak – aki magánszemély – is értékesítheti a lakást? – Felmerül-e valamilyen időkorlát ez ügyben, meddig kell bérbe adni a lakást? Vagy mennyi idő után értékesíthető a lakás? Köszönöm válaszát.
Szállítási szolgáltatás áfakötelezettsége fordított áfás tevékenységnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk fordított áfás tevékenységhez szállítási feladatot végzett. Konkrétan egy épület pincetömbjének kiemeléséből keletkezett földet szállítottuk el lerakóhelyre. Sem a földkitermelést, sem a szállítóeszközre történő felrakást nem mi végeztük. A megrendelő a megrendelésben sem tájékoztatott, hogy a tevékenység fordítottáfa-köteles. Kizárólag föld elszállítását rendelte meg egy általa megadott címről. Az egyenes áfás számla kiállítását követően a számlát visszaküldte, azzal, hogy a tevékenység fordítottáfa-köteles. Sem az engedélyre, sem pedig a fordított áfára vonatkozó nyilatkozatot nem mellékelt. Kérdésem, hogy a fent leírt tevékenység fordítottan adózik-e? Válaszát előre is köszönöm.
Láncügylet harmadik országba
Kérdés
Egy szlovák cégtől (A) egy magyar cég (B) árut vásárol, és azt továbbértékesíti egy izraeli cégnek (C). A szállítást A cég végzi C-nek, elvileg egy vámszabad területre, ez értelmezésem szerint egy láncügylet, ami az EU-n kívülre irányul. A számlázás a következők szerint alakul: az A cég áfamentes számlát állít ki B cégnek, majd a B (magyar) cég bejelentkezik az izraeli adóhatósághoz adószámért, és az izraeli áfával növelten állítja ki a számlát C-nek. Kérem erősítsen meg, vagy cáfoljon, jól gondolom-e a számlázás folyamatát! Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szántai Zoltán
Fuvarszervezés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A kérdésem a következő. Egy magyar fuvarszervező cég ad egy megbízást egy szintén magyar, és szintén fuvarszervező cégnek. Ez a cég a megbízást egy szlovák cégnek adja ki. A szlovák cég áfamentes eurószámlát ad a cégnek. A második magyar cég szintén számlát állít ki annak a magyar cégnek, amelytől a megbízást kapta. A kérdés az, hogy a magyar cég a magyar cégnek áfás vagy mentes számlát állítson ki? A fuvar Szlovákiából Magyarországra történik. Köszönöm. Üdvözlettel: Éva
Alapítvány – intézményi elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány családi napközit és óvodát tart fenn. Az idei kincstári ellenőrzés során kötelezték, hogy az óvodát önálló intézménnyé tegye, melynek fenntartója az alapítvány marad. Szeretném megtudni a szabályos eljárási módot az alábbiak tekintetében: – Az óvoda dolgozóit át kell-e jelenteni az új intézménybe? minden költséget külön kell-e számláztatni az új intézményre (étkezés, reszi, alapanyag stb.)? – A kincstári támogatást az alapítvány kapja, melyet át kel utalni az óvoda bankszámlájára, hogyan kezeljük az alapítványban ezt a bevételt? – Beszámoló szempontjából az óvodának is kell intézményi beszámoló, majd az alapítványban is kell összesített beszámolót is készíteni?
Ingatlanértékesítés áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2002-ben vásárolt egy ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt. Az áfát akkor levonásba helyezte. Az ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint vendéglő (nem lakóingatlan). A valóságban hostelként (szálloda, közösségi szálláshely) működik. A kft. az évek során karbantartásokat végzett az ingatlanon, abban áfaköteles tevékenységet végzett. Most értékesíteni kívánja az ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt egy cégnek (nem magánszemélynek). Az áfatörvényben meghatározott figyelési időszak miatt keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége? Jelenleg nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés tekintetében adókötelessé tétel alá. Ha nem jelentkezik be az adókötelessé tételre, hogyan kell számlát kiállítania, keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Másik esetben, ha bejelentkezik (úgy tudom, ezt az értékesítést megelőzően is megteheti), akkor hogyan fog számlát kiállítani, kell-e áfát fizetnie? Köszönöm!
Harmadik országbeli értékesítés/szolgáltatásnyújtás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője tette fel nekem ezt a kérdést, amiben segítséget szeretnék kérni Önöktől. Eléggé nem átlátható számomra, de megpróbálok érthetően kérdezni. Adott egy külföldi cég (szlovák), aki rendelkezik vagyoni értékű joggal. Ez a cég kötött szerződést egy magyar kft.-vel, mely szerint a kft. bérbe adhatja ezt a jogot. (Itt gondolom valami közvetítő szerep léphet be a képbe.) Van egy dubaji magánszemély, aki bérbe venné ezt a jogot, illetve van egy dubaji cég is, amely szintén bérbe venné. A kérdés az lenne, hogy a magyar kft. bérbe adhatja-e egyáltalán ezt a jogot, ami nem az ő tulajdona? Vagy számlázhat-e egyáltalán ő a dubaji felek felé? (Logikusnak az tűnne, ha csak közvetítői jutalékot számlázna a szlovák cég felé.) Ha számláz, akár bérleti díjat, akár közvetítői jutalékot, áfásan kell számláznia a dubaji cégnek, illetve magánszemélynek? Ha a szlovák fél felé számláz jutalékot, az közösségen belüli szolgáltatás, és áfamentes? Köszönöm előre is a segítséget.
Katás, alanyi mentes számlázása külföldre, EU-n kívülre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó vagyok, a szolgáltatásom webfejlesztés. Érdeklődni szeretnék, hogy pontosan mi a menete a külföldre való számlázásnak. Több könyvelőt kérdeztem már, de sajnos ellentmondásos információkat kaptam: 1. Ugyanúgy állítom ki a számlát, mint belföldön (cégnek és magánszemélynek is), és nem kell áfát fizetni, áfabevallást beadni. 2/A A cégnek áfa nélkül állítom ki a számlát. A számlára rá kell írni, hogy "áfa területi hatályán kívül", és amikor kiállítom, áfabevallást kell beadni. 2/B Ha magánszemélynek számlázok, akkor ugyanúgy állítom ki a számlát, mint belföldön (áfa nélkül, alanyi mentes, nem kell áfabevallás). Leginkább az utolsó pont érdekelne, hogy így megoldható-e a számlázás. Köszönettel, Farkas Dániel
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég az általa szervezett rendezvényt időnként külső helyszínen, valamelyik vendéglőben tartja. Szerződés szerint olyan számlát kap, hogy külön soron szerepel az étel-ital szolgáltatás, és külön soron a terembérleti díj. Mivel a vendéglő alaptevékenysége a vendéglátás, ehhez szorosan kapcsolódik a terem használata, a terembérletet is áfásan számlázza. (Számlázhatná úgy is, hogy csak vendéglátás, és kész?) A rendezvényszervező cég ezt tételesen továbbszámlázza a résztvevők között úgy, hogy étel-ital szolgáltatás, és rendezvényszervezés költsége. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a külön soron számlázott terembérleti díjat levonhatom-e az iparűzésiadó-alapból? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Áfa – hibás teljesítési időpont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A felek határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, azonban a számlakibocsátó a számlát nem ennek megfelelően állította ki. 3 számla került kibocsátására: 1. számla kelte: 2015.12.05, telj.id.: 2015.11.28., fiz. hat.: 2015.12.29. (hibás) 2. számla kelte: 2016.01.10, telj.id.: 2015.12.29., fiz. hat.: 2015.12.29. (helyes) 3. számla – kelte: 2016.01.10, telj.id.: 2015.11.28., fiz. hat.: 2015.12.29. (sztornó) Az első számlának a harmadik a sztornója. Az 1. számla a novemberi, a 2. számla a decemberi áfabevallásban szerepel. Kérdésem: a 3. számlát melyik áfabevallásban kell szerepeltetnie a számlakibocsátónak, illetve a számlabefogadónak? Alkalmazható-e ilyen esetben az adóalap utólagos csökkentése? Köszönettel: Filip Emese
Nagy kérdés az áfában: háromszögügylet vagy láncügylet?
Cikk
Magyar cég német cégtől rendel terméket, amit a német eladó egy osztrák cégtől szerez be. A termék az osztrákoktól közvetlenül Magyarországra érkezik. A számlázás ügyletenként történik, az osztrák cég számláz a németnek, a német számláz a magyarnak. A szállítás FCA-paritású, az osztrák eladó fizeti a szállítást. Van-e valamilyen különleges kötelezettsége ez ügyben a magyar cégnek, esetleg a nem magyar cégeknek? Kell-e valamire odafigyelni a jelentéseknél? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
Folyamatos teljesítésű számla 2014-ben áfa szempontjából
Kérdés
2014-ben folyamatos teljesítésű szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége. Ha a felek a számla kiállítását követően közös megegyezéssel módosították a fizetési határidőt korábbi időpontra, és a pénzügyi teljesítés meg is történt (2015. február helyett 2014. decemberben), abban az esetben mi a teljesítés időpontja: az új, módosított fizetési határidő (2014. december), vagy a számlán szereplő eredeti fizetési határidő? Áfa szempontjából fontos kérdés!
Közösségi adószám probléma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségi partnerünkkel kapcsolatosan a következő probléma merült fel. A közösségi partnernek elektronikus szolgáltatást nyújtunk. Mindkét fél rendelkezik közösségi adószámmal. A partner nagyvállalat, amely havonta állít ki önszámlát automatikusan. Az önszámlán mi, mint eladó, közösségi adószám nélkül szereplünk, és nem is tudtuk az azonosítónkat náluk megerősíteni. Megkeresésünkre azt mondták, hogy a partnereik túlnyomó része magánszemély, ezért állítanak ki fordított áfás önszámlát, és nincs lehetőség arra, hogy mi is közösségi adószámot adjunk meg. Mi a teendőnk? A60-as bevallásban tüntessük fel a tételt, ha a másik fél nem ad be a mi adatainkkal bevallást? Felelősségre vonható a vállalkozásunk, ha mi benyújtunk megfelelő A60-ast, a másik fél pedig elmulasztja? Válaszát előre is köszönöm.
Online pénztárgép kiváltása számlával
Kérdés
Kedves Szakértő! Az autószervizeknél bevezetendő kötelező online pénztárgéphasználat miatt vetődött fel ez a kérdés. Mivel a szerviz a forgalmi engedélyeket mindig átveszi az ügyfeleitől a munka megkezdésekor, tehát az adatokat nem kell külön elkérnie (név, cím), ezek birtokában kiállíthatja-e az összes munkájáról a számlákat, és ezekkel havonta elszámolna a NAV felé? Vagy ennek ellenére is kötelező lesz neki az online pénztárgép használata? És nem választhatja ezt a költségkímélőbb megoldást?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
