Átalányadózó egyéni vállalkozók, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, kata, efo – melyik válasz helyes?

  • NEXON

Melyik válasz(ok) helyes(ek)? A NEXON által meghirdetett, 14. Országos Bérügyviteli Bajnokság harmadik fordulója 3. részének többszörös feleletválasztós feladatát ismertetjük a megoldásokkal együtt.

Feleletválasztós kérdések Válasz 
(igaz/hamis
– az igaz válaszokat félkövér betűkkel jelöltük)
Jogszabályi hivatkozás Lektori észrevétel, megjegyzés, módosítás/pontosításkérés
1. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó helyes megállapításokat!

a) Ha egy munkavállaló 2025. január 1. és június 30. között több munkáltatónál, együttesen 120 napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor 2025. július 1 és december 31. között más munkáltatónál már nem létesíthet további egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

b) 2025. július 1-jétől ha egy munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy naptári napon belül két különböző munkáltatónál dolgozik, azt a 120 napos korlát számításánál egyszeresen kell figyelembe venni.

c) Az egyszerűsített foglalkoztatás 120 napos foglalkoztatási korlátjának vizsgálatához a NAV-Mobil alkalmazásban elektronikus lekérdező felület érhető el.

d) Egy munkavállaló 2025. szeptember 1. és december 31. között ugyanazon munkáltatónál legfeljebb 60 napot dolgozhat alkalmi munka keretében.

e) 2026. január 1-jétől, ha a munkavállaló mezőgazdasági idénymunkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot további hatvan nappal meghaladhatja.

f) 2026. január 1-jétől alkalmi munka keretében ugyanazon munkáltató és munkavállaló között egy naptári éven belül összesen legfeljebb 120 naptári napra létesíthető munkaviszony.

Efo tv. 2. § 3. (b) pontja, 21. § (2) bek.

2025. évi X. törvény 2. és 3. §

NAV – Az egyszerűsített foglalkoztatás változásai 2025-ben - GYIK

*

2. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki a 25 év alatti fiatalok kedvezményére vonatkozó helyes megállapításokat!

a) A kedvezmény érvényesítésére jogosult az az EU-tartózkodási kártyával rendelkező egyiptomi állampolgár is, aki teljesíti a kedvezményre vonatkozó törvényi feltételeket.

b) A kedvezmény érvényesítésére jogosult az az az ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező kínai állampolgár is, aki teljesíti a kedvezményre vonatkozó törvényi feltételeket.

c) A kedvezmény érvényesítésére jogosult az az a foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező albán állampolgár is, aki teljesíti a kedvezményre vonatkozó törvényi feltételeket.

d) A kedvezmény érvényesítésére jogosult az az a vendégmunkás tartózkodási engedéllyel rendelkező kazah állampolgár is, aki teljesíti a kedvezményre vonatkozó törvényi feltételeket.

e) A kedvezmény érvényesítésére jogosult az a letelepedési engedéllyel rendelkező török állampolgár is, aki teljesíti a kedvezményre vonatkozó törvényi feltételeket.

f) A kedvezmény érvényesítésére jogosult az a nemzeti tartózkodási kártyával rendelkező brazil állampolgár is, aki teljesíti a kedvezményre vonatkozó törvényi feltételeket.

Szja tv. 3. § 2. pont c) alpontja

2023. évi XC. törvény 74. § (1) bek. b)

Kitöltési útmutató a 2508 jelű bevalláshoz 84. oldal

3. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki az adóalap-csökkentő kedvezményre vonatkozó helyes megállapításokat!

a) 2025. július 1-jétől a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező magánszemélyek is jogosultak gyermekgondozási díjból családi járulékkedvezmény érvényesítésére.

b) Ha a magánszemély egyidejűleg csecsemőgondozási díjban és örökbefogadói díjban is részesül, úgy a csecsemőgondozási díj és örökbefogadói díj kedvezménye egyidejűleg nem érvényesíthető.

c) Nevelőszülői gyed ellátásra nem érvényesíthető a gyermekgondozási díj kedvezménye.

d) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye a 25 év alatti fiatalok kedvezményét megelőzően kerül érvényesítésre.

e) A csecsemőgondozási díj után kedvezményt érvényesítő magánszemély nyilatkozata alapján a folyósító szerv az ellátás után adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezményt családi járulékkedvezményként

érvényesíti.

f) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye a 2025. július 1-jét követően folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj tekintetében alkalmazható.

Tbj. 32. § a) pontja, 34. § (2), (7) bek., 37. § (1) pontja

2025. évi XVI. törvény 1. § (1)–(2) bek. és 3. §

Szja tv. 29/H §

4. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki a kisadózó vállalkozók tételes adójára (kata) vonatkozó helyes megállapításokat!

a) Nem választhatja a katát az a magánszemély, aki saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

b) Nem választhatja a katát a kft. azon magánszemély tagja, aki a kft. ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el.

c) Nem választhatja a katát az a magánszemély, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

d) Ha a kisadózó vállalkozó úgy nyilatkozott, hogy magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 000 Ft.

e) Kisadózó vállalkozó keresőképtelensége esetén a táppénzellátás számítási alapja havonta 108 000 Ft.

f) A kisadózó vállalkozónak nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra, amelyeknek egészében gyermekgondozási díjban részesül, és ezen időszakban bevételt szerez.

Kata tv. 2. § 2. b), g) és i) pontja, 3. §, 7. § (1) és (8) bek., 9. § (1) bek.

Tbj. 4. § 21.5. pontja

**

5. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki az átalányadózó egyéni vállakozókra vonatkozó helyes megállapításokat.

a) Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

b) Az átalányadózást alkalmazó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt az e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesítheti.

c) Az átalányadózó egyéni vállalkozónak a saját maga után fizetendő közterheket havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig kell bevallania és megfizetnie.

d) Az átalányadózási mód megszüntetése esetén az egyéni vállalkozó a megszüntetés évét követő 12 hónap elteltét követően választhatja ismételten az átalányadózást.

e) A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának hónapjával időarányosan veheti figyelembe.

f) Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad alkalmazására jogosult, akkor a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie az alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Szja tv. 50. § (7)–(8) bek, 53. § (3) bek., 1. számú melléklet 4.48. pontja

Art. 50. § (1a) bek.

Tbj. 34. § (6) bek.

NAV – 03. Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Bár az 1/d) válasz megtalálható a linkelt NAV-tájékoztatóban, ott le van írva, hogy a dolgozó már korábban foglalkoztatva volt az A munkahelyén 30 napot, és így az azonos munkáltató feltételei miatt 90-30=60. A versenyben szereplő példában azonban nincs felvezetve semmilyen előzmény, így – a kérdező szerint – a dolgozó akár 90 napot is dolgozhatna, ha nincs előzménye, ezért a feladat az előzményadatok hiányában semmiképpen sem tekinthető igaznak.

Válasz: Az Efo tv. 2. § 3. (b) pontja alapján alkalmi munka egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig létesíthető. Ez alapján 2025. szeptember 1. és december 31. között ugyanazon munkáltatónál 4 hónap * 15 nap = 60 nap lehet az alkalmi munka maximuma.

** Kérdés: A 4. kérdésben az a), b) és c) pont – a kérdező szerint – abban az esetben lenne helyes, ha az is feltüntetésre került volna, hogy "a tárgyhónap minden napján". A NAV 99. számú, "Kisadózó vállalkozók tételes adója" című füzetében ez áll:

A katát a főfoglalkozású, az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó válaszhatja, az ott rögzített tevékenységeivel összefüggésben.

Nem főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, ha a tárgyhónap minden napján

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),

• a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytat,

• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosított,

• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

• rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,

• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül (például egyéni ügyvéd, közjegyző),

• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

• köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanul, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

Tehát, ha például a tárgyhónap nem minden napján áll valaki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, akkor választhatja a katát. Ezzel a kiegészítéssel lettek volna ezek a pontok helyesek.

Válasz: Mivel a Kata tv. 3. §-a szerint a kata alanya kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet (magánszemély nem), ezért az a), b) és c) állítás helyes.

A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerkesztő: Nagy István Ferenc oktatási igazgató, NEXON). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített végelszámolás, beszámoló

Pölöskei Pálné

adószakértő

Nyílt végű lízing bekerülési értéke

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink