Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes kft.-nek felfüggesztették az adószámát 2015. 02. 04-én. A cég tovább működött, és október 2-án túllépte a 6 millió forintos alanyi adómentes határt, amiről a könyvelés 2016. évben szerzett tudomást. A beszámolója és a '29-es bevallását i beküldtük. A kft. 2016. évben is áfa nélkül számláz. Az adószámát még mindig nem aktiválták. A kérelmet holnap fogja postázni az ügyvezető. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az alábbi témában szíveskedjen útmutatást adni. A és B belföldi illetékességű áfa alanyok határozott idejű szerződést kötöttek egymással – a 2016. évi betakarítással szűnik meg a szerződés. A szerződés földterületek művelési munkálataira (műtrágyaszórás, reptillezés, vetés, szükséges növényvédelem, gyomirtó kiszórása, betakarítás, termény átvételi helyre szállítása..egyéb műveléshez szükséges folyamatok) köttetett. A szerződés szerint a megbízás folyamatos munkavégzést jelent, a megrendelő teljesítésigazolással igazolja az elvégzett munkákat, az elszámolás folyamatosan, meghatározott időszakonként (havonta) történik. "A" társaság a szolgáltatási számlákat a hónap utolsó napjával (havi rendszerességgel), mint teljesítési nappal állította ki, halasztott fizetéssel. "B" társaság nem fogadja be a számlákat, véleménye szerint a szerződésben foglalt szolgáltatás időszakonként történő elszámolás, így az az áfatörvény 58. §-a alá tartozik, és a teljesítés dátumát e szerint kéri megállapítani. Nem tudjuk eldönteni, hogy melyik álláspont a helyes, ebben kérnénk segítségüket. (Ahol a szerződésre hivatkozunk, ott az abban foglalt szófordulatokat használtuk a kérdés feltevésekor.)
Tisztelt Szakértő! Belföldi adóalany társaság megbízott egy másik, belföldi adóalany fuvarozó társaságot exportfuvar elvégzésére Norvégiába. A megbízott magyar belföldi adóalany társaság számlázhatja-e ezt az exportfuvar-megbízást (EU-n kívüli értékesítés) áfa nélkül a megbízó magyar áfaalany társaságnak? Ha igen, akkor milyen feltételekkel? (Jelenleg egy CMR áll rendelkezésre, amelyen – nem magyarul – egy pecsét szerepel vámkezelt áru szöveggel). Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném állásfoglalásukat: Egy kft. adószámát törölték, mert nem adta be a KOCKERD nevezetű nyomtatványt. A cégben nagyértékű lakás van. Bejelentkezett, hogy az ingatlanértékesítést áfásan végzi. Kérdéseim? 1. Törölt adószámmal állíthat-e ki számlát? 2. Ha cégnek értékesíti az ingatlant (használt ingatlan), fordított adózás szabályainak megfelelően állíthatja-e ki a számlát? 3. A számlabefogadó (áfa körös) a fordított áfa szabályait alkalmazhatja-e? (Fizetendő és levonandó áfaként is kezelheti.) Bármilyen hátrány éri az ingatlanvásárlót, hogy törölt adószámmal rendelkező cégtől vásárol ingatlant? 4. Ha magánszemélynek értékesíti az ingatlant, akkor áfásan kell kiállítania a számlát, és megfizetnie az áfát? 5. Korábban keletkezett áfalevonásokat figyelembe veheti? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakért! Adott egy kft., amely egyéb humánegészségügyi ellátás keretében (akupunktúra és csontkovácsolás) az áfatörvény 85. paragrafus (1) b és c pontja alapján áfa nélkül állítja ki számláit. A tulajdonosok a tevékenység bővítéseként az EU-ból hoznának be talpbetéteket, melyeket speciális hőkezelési eljárás keretében a diagnózis felállítása után az adott páciens lábára igazítanának, és így kerülne értékesítésre a termék. Önmagában a termék az eljárás nélkül nem értékesíthető. Kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy ezt a tevékenységet külön kell kezelni az egyéb humánegészségügyi ellátástól, és nem lehet annak anyagköltségeként tekinteni? Tehát jól gondolom, hogy maga az orvosi vizsgálat maradna áfamentes, viszont a talpbetét külön termékértékesítésnek minősül, melyet 27 százalékos áfával kell kiszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem segítségüket: Magyar cég rozsdamentes berendezést állít elő egy német (közösségi adószámmal rendelkező) vállalkozás megrendelésére. A német cég azt kéri, hogy a berendezést ne Németországba, hanem egy másik magyar vállalkozáshoz fuvarozzuk el, ahol ezt a másik magyar cég beburkolja, és beszereli egy nagyobb termékbe. A berendezés (így egy másik termékbe beszerelve) várhatóan néhány hét múlva fogja elhagyni Magyarország területét. Kérdésünk: lehetőség van-e (esetleg akár a későbbi CMR csatolásával) a közösségen belüli adómentes számlázásra, vagy áfás számlát kell kiállítani a német partner felé? Mielőbbi válaszukat köszönjük!
Újonnan alakuló, harmadik országban működő leányvállalatunknak (Bosznia-Hercegovina) nyújtunk szolgáltatást.(útépítésnél az útalap megerősítése). A szolgáltatás munkagépek és gépkezelők ottani munkáját jelenti, kötőanyag és üzemanyag nélkül. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helye és az illetőség a törvényi előírásoknak megfelelő, főszabályként áfa felszámítása nélkül számlázunk? Továbbá, hogy pontosan milyen áfabeli meghatározást írjunk a számlára a magyar törvényeknek megfelelően (fordított adózás, áfa hatályán kívüli) – a fent említett szolgáltatás esetén, – esetleg munkagép bérbeadása esetén, – munkagép értékesítése esetén Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett, magyar adószámmal rendelkező kft.-nek Szlovákiában épület építését végzi társaságunk, alvállalkozóként. Egyik társaság sem létesített telephelyet Szlovákiában, egyiknek sincs szlovák adószáma. A magyar adószámos alvállalkozó cég a magyar fővállalkozó kft.-nek áfa felszámítása nélkül számlázhat? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Partnerünk hetente egyszer számlázza ki az adott heti szállításait. Meglepődve tapasztaltam, hogy a teljesítési dátuma a számlán a fizetési határidővel egyezik meg, ami jövő hónapi. Jól gondolom, hogy ez így nem jó? A teljesítésnek a számlán kiállított utolsó szállítás dátumának kell lennie? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy általános szabályok szerint adózó ügyvédi iroda áfamentes és áfa területi hatályán kívüli szolgáltatást számláz tovább ügyfelének. Milyen áfakulcsot kell használnia, ha az ügyvédi díjjal együtt számlázza, vagy, ha csak magát a mentes szolgáltatást? Mikor tekinthető járulékos szolgáltatásnak, tovább számlázható áfamentesen? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésre. Egy kft. kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek (nem kapcsolt vállalkozás). Megállapodtak a szerződés elkészitésekor a kamatfizetés rendjében. A kamat esedékességekor számlát lehet-e, kell-e, vagy nem szabad kibocsátani? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg vállalkozásunk alanyi adómentes, így az adószámunkban "1" van. Év közben a bevételünk növekedése miatt áfakörbe fogunk belépni. Így az adószámunkban változás lesz "2". Kérdés: használhatjuk-e az eddig megkezdett számlatömbünket, illetve nyugtatömbünket, amelyeket még "1"-es adószámmal vásároltunk? Vagy újakat kell venni a már új adószámmal? A vállalkozásban más adat nem változott.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az engedélyköteles építkezésekhez az alvállalkozóival daruzásra és/vagy egyéb építési, szerelési munkákra szerződést kötött, melyben az áfatörvény 58. §-ának alkalmazásában, időszaki elszámolásban állapodtak meg. Az időszaki elszámolás keretében egyes esetekben havonta számolnak el, de van olyan eset is, amikor az elszámolás negyedévre vonatkozik. Például az alvállalkozó a március 31-éig teljesített szolgáltatásról a számláját 2016. április 5-én állította ki, május 5-ei fizetési határidővel, 2016. május 5-ei teljesítési időponttal. Kérdésem, hogy a szolgáltatást igénybe vevőnek a fizetendő áfát a fentiekben ismertetett esetekben melyik hónapban kell bevallania, és mikor helyezheti levonásba a bevallott fizetendő áfaösszeget? A fentiekhez kapcsolódik, hogy az igénybevett szolgáltatás egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a társaság. Ebben az esetben is a szolgáltatást a megrendelő engedélyköteles építkezéshez használja, és az elszámolás az áfatörvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolás szerint történik. Számlázás csak az alvállalkozó számlájának kézhezvételét követően lehetséges. Kérdésem, hogy a közvetített szolgáltatást milyen teljesítési időponttal kell számlázni, és hogyan kell értelmezni a fizikai teljesítést követő 60. napon beálló teljesítést a folyamatos szolgáltatásnál? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Van egy angliai székhelyű egyesület, amelyet egy magyar cég alapított, és egy másik magyar cég az üzemeltetője. Az üzemeltető feladata a tagtoborzás, egyesület weboldalának elkészítése, karbantartása, üzemeltetése, esetleges programok szervezése. Az üzemeltető magyar cég az alapító magyar cégnek számláz havonta üzemeltetési díjat, áfásan. A kérdésem az lenne, hogy az üzemeltető cég helyesen számláz-e, vagy neki közvetlenül az angliai egyesületnek kellene számláznia áfa hatályán kívüli szolgáltatásként? (Ebben az esetben a magyar alapító cégnek (amíg az egyesületnek nincs bevétele) kellene az angliai egyesületnek pénzt küldenie, aki onnan elutalná az üzemeltető cégnek a díjat.) A másik kérdésem, hogy amikor már lesznek tagok, az üzemeltető szervezné nekik a programokat, amit szintén leszámlázna az egyesületnek. A számlát ebben az esetben milyen áfával kell majd kiállítania? Áfa területi hatályán kívüli lesz a szolgáltatás, vagy ha azt más országban nyújtja, akkor ott be kell majd jelentkeznie az adóhatósághoz, és az ottani áfával kell majd számláznia? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemet pontatlanul tettem fel. Hulladékgazdálkodásról szóló számlában külön tételként szerepel az ürítési díj, és ugyanazon számlában, külön soron az edénybérleti díj. A szolgáltatást igénybevevő oldaláról nézve a bérleti díj a hulladékkezelés bekerülési értékébe tartozik, vagy a kezelési díj mellett, a bérleti díj külön igénybe vett szolgáltatás? Mi a helyes számviteli elszámolás? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték