Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alkatrészt vásárolt egy mezőgazdasági géphez, melyről átutalásos számlát kapott. Majd kapott egy másik számlát "méltányosság" megnevezéssel, és ugyanazokkal az adatokkal, csak mínuszos előjelekkel. Így nem követelnek rajtunk semmit. Mit csinálok a mínuszos számla áfájával? Az eredeti teljesítésre könyvelem vagy a számla keltére? Hogyan kontírozzam a fenti eseményt? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem a véleményüket az alábbi adózási kérdésben, mivel eddig az interneten ezzel kapcsolatban semmi megfoghatót nem találtam. Ügyvédi Iroda részére bíróság ítélet alapján ügyvédi munkadíjat ítél meg, mely munkadíj áfaköteles. Az ítélet ennek megfelelő. Az ügyvédi iroda képviselője a nyertes felperes képviselője volt, az alperes köteles az ügyvédi iroda költségeit megfizetni. Az ítélet fizetendő áfát tartalmaz, melyet az ügyvédi irodának be kell vallani, és meg kell fizetni. Természetesen az ügyvédi iroda és a megbízó felperesek között született megállapodás, de a díjat nem a megbízó fizeti az ügyvédi irodának, hanem az ítélet szerinti pervesztes alperes. Kérdésem az, hogy kell-e az ügyvédi irodának számlát kiállítania? Mi a számla teljesítési időpontja? Ha nem kell számlát kiállítani, akkor szintén az lenne a kérdésem, hogy a könyvelés milyen teljesítési dátummal köteles az áfabevallásba beállítani a fizetendő áfát – a bírósági tárgyalás napjával. – az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, – a pénzügyi teljesítéskor, – egyéb más időpontban? Várom a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás gépjárműmentéssel foglalkozik, szerződést kötött biztosító céggel, amely szerint ők fizetik a mentés költségeit. Van olyan számla, amelyet áfamentesen állítottak ki, mivel a biztosító közösségen belül telepedett le. Helyesen jártunk el, hogy akkor is áfamentes számlát állítunk ki, amikor a szállítás Magyarországon belül történik? A számlán ilyen esetben fel kell tüntetni a fordított adózás kifejezést? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egy cég bérel egy lakást adószámos magánszemélytől. A havi bérleti díj 120 ezer forint. A bérbeadó 10 százalékos költséghányad alkalmazását kérte, és a számlán feltüntette, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Kérdések: A számla fizetendő végösszegét 120 ezer forintban állapította meg, pedig feltüntetésre került a számlán, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Ilyenkor nem az adóelőleggel csökkentett összeg lesz a számla végösszege, hiszen az adóelőleget a cég, mint kifizető fizeti meg? – Véleményünk szerint, mivel évi 1 millió forint felett a szja és eho is levonásra kell, hogy kerüljön az összegből, így mi vonni szerettük volna azt is, azonban a bérbeadó határozottan elzárkózik ettől. Ha lenyilatkoztatom ehóra, és ott azt nyilatkozza, hogy a bérbeadásból származó jövedelme nem haladja meg az évi 1 millió forintot, akkor így megteheti a cég, hogy nem von ehót? Ha mégis kellene, akkor az eho összegét is levonhatjuk a bérleti díj összegéből? – A bérletidíj-számlán felül, ugyanazon napra kiállít egy másik számlát is a bérbeadó, amelyen havi 15 ezer forintot jelöl meg rezsiköltség címén. Ebben az esetben nem a tételes költségelszámolást kellene alkalmaznia? Ez a 15 ezer forint is beleszámít az évi 1 millió forintos adózási összeghatárba? Szabályos-e összességében a fenti eljárás? Mit kellene módosítani? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Több kérdésben szeretnék segítséget kapni: Katás egyéni vállalkozó év közben eléri a 6 millió forintot. A NAV-hoz kell bejelentenie valamit? Visszamenőlegesen van valami teendője? Az év hátralévő részében választhat evát, ha igen, azt hogyan kell bejelentenie? Áfával növelten mikortól kell számláznia, és az áfabevallást milyen gyakorisággal kell beadnia? A 6 millió forintba beleszámít az a bevétel, amelynek fizikai teljesítése 2015. december hóban, de a kiegyenlítése csak 2016. januárban történt meg? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállakozásunk pizzaszeletek árusításával foglalkozott, nyugtaadási kötelezettségünknek pénztárgéppel tettünk eleget. A forgalom csökkenése miatt, megszüntettük a pizzaszeletek árusítását, és a NAV felé bejelentettük, hogy a pénztárgépünket szüneteltetjük. Most lehetőségünk nyílt arra, hogy havi egyszeri alkalommal, nagyobb tételben pizzát értékesítsünk egyik vevőnknek. Mi megvennénk, majd változatlan formában, továbbértékesítenénk a pizzákat. Kérdésem: újra használatba kell-e vennünk a pénztárgépet, a havi egy tételt be kell-e ütnünk, vagy elég, ha csak számlát állítunk ki az értékesítésről? Kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e ez az értékesítés? Köszönöm válaszát.
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő kft. feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság ingyenesen juttatja el a város háztartásaiba. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik. Ezek ingyenes ügyletnek minősülnek véleményem szerint. Az Önkormányzat támogatás nyújt a kft részére. Emellett hirdetésből, film készítésből származik még bevétele a kft.-nek (Nem csak az önkormányzat részére,bárki által elérhetően, áfás számlát állítanak ki róla). Az ingyenes ügylet miatt jól gondolom-e, hogy a beszerzési számlák áfatartalmát arányosítani szükséges? Konkrét mutatónk nincs, ami alapján az ingyenesség aránya kimutatható lenne,ezért jól gondolom,hogy az áfatörvény 5. számú mellékletét kell alkalmazni? Ebben az esetben az áfabevallásban az önkormányzattól kapott támogatást kell szerepeltetni? Melyik soron? Köszönöm!
Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm kérdésemre a választ. Amiért felmerült a kérdés, az az áfatörvény 110. §-a Ennek értelmezésében kérem segítségét, konkrét példa bemutatásával. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Ha jól értem, ez a paragrafus nem a korábbi (alábbi) megválaszolt kérdés esetére vonatkozik? Korábbi kérdés: Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről.... köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy német szállítójától háromszögügyletre vonatkozó számlát kapott, ám mi nem vagyunk biztosak az áfabeli megítélésben, ebben kérnénk a segítségét. Az ügylet szereplői: A (Románia), B (Németország), C (Magyarország). Az áru Romániából közvetlenül Magyarországra érkezik, ám oly módon, hogy B megveszi FCA Románia paritáson, majd eladja CPT Magyarország paritáson. A fuvart Romániából Magyarországra B szervezi, és fizeti. B-nek egyébként van magyar adószáma, ennek ellenére a német adószámáról számlázta ki C felé az árut, és hivatkozott arra, hogy háromszögügylet közbenső szereplője. Megítélésünk szerint, ha Romániában vásárolta az árut, rendelkeznie kellene román adószámmal, és arról kellene, hogy számlázzon felénk EU-s értékesítést. Kérem, segítsenek eldönteni, melyikünk véleménye a helyes! Köszönettel: Biró Katalin
Vállalkozásunk a Seolab Kft. (Asz.23009512-2-42) 2012-től online marketing tevékenységet végezett az írországi, Crown Dental Ltd. -nek (Adószám: IE 9761658J). Nem váltottak nemzetközi adószámot, nem ellenőriztük, és 8 darab nettó összegű számlát állítottunk ki. Érvényes megbízási szerződésünk nincs, de folyamatosan fizettek, összesen 1700 euró értékben. 2013-ban jelezték, hogy megváltozott a cégük neve, de azt nem, hogy az adószám is változott ezzel egy időben. Az új név KP Crown Dental Ltd. 2013 májusa és 2014 decembere között 14 számlát állítottunk ki, ezeket is kifizették, 6450 euró összegben. 2014. decemberben a Kp Crown Dental jelezte, hogy az ír adóhivatal eljárást indított ellenük helytelen adószámra számlázás miatt, és a mi összes számlánk értékének a többszörösét követelik rajtuk. Ekkor derült ki, hogy nincs érvényes nemzetközi adószámuk, és nem is volt. Ügyvéd előtt elismerte az ügyvezető, hogy tudta ezt, de nem akart áfát fizetni, ezért nem szólt. Tisztában vagyunk vele, hogy hibáztunk, nem ellenőriztük az adószámot. Amikor ez kiderült, helyesbítő számlákat állítottunk ki az áfáról, és elküldtük őket tértivevényesen az ír cégnek. Helyesen tettük? Ugyanakkor önrevíziót csináltunk, és befizettük az áfát a NAV-nak. Először megígérte az ügyvezető, hogy kifizeti az áfát, ha lezajlott a kinti adóellenőrés, de nem tette. A Crown ügyvezetője szerint neki Írországban kell befizetni az áfát, ezért nem fizet nekünk, ez valóban így van? Lát-e arra valamilyen esélyt, hogy visszakapjuk az áfát? Mi a teendőnk?
Tisztelt Adózóna! Rendszeres tevékenységre köt szerződést egy cég egy magánszeméllyel. A magánszemély adószámos magánszemélyként állítja ki a számláját. Befogadhatja-e a kifizető a számlát annak tudatában, hogy a szerződött tevékenység alapján egyéni vállalkozóként kellene számláznia? (Az adót és a járulékokat a kifizető levonná a számla végösszegéből.) Vagy esetleg ebben az esetben vissza kell utasítania a kifizetőnek a számlát? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk fitnesztermet üzemeltet, az edzőknek a terembérleti díjat kiszámlázzuk. A számlát tárgyi adómentesen állítjuk ki. Helyesen járunk el? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szerződés szerint 2016. júliusban számlázza ki a vállalkozás a 2015. áprilistól 2016. júniusig terjedő időszakra vonatkozó szolgáltatásnyújtást. A kérdésem az, hogy mi lesz ez esetben az áfa, illetve a számla teljesítési időpontja, mivel az 58. § szerint meghaladja a 12 hónapot az elszámolási időszak? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Saját tulajdonú ingatlan adásvétele főtevékenységgel rendelkező kft. félkész lakóingatlant szerez be (a beszerzéshez nem tapad előzetesen felszámított áfa), amelyet nem lényeges ráfordítással befejez – ezen tevékenység előzetesen felszámított áfával kerül kiszámlázásra a kft. részére. A kft. a kész lakóingatlant a használatba vétel után értékesíti. Kérdésem az, hogy amennyiben a befejező munkákkal kapcsolatos számlák áfatartalmát a kft. vissza szeretné igényelni, kötelező-e a lakóingatlan értékesítésére az áfa hatálya alá bejelentkeznie akkor, ha a használatbavételt követő két éven belül értékesíteni kívánja az ingatlanokat? Értelmezésem szerint az áfatörvény 125. § (2) f) pontjába csak a 86. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, úgynevezett "régi" ingatlanok tartoznak. Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2016. szeptember 30-ától módosított onlinepénztárgép-használati rendelkezésekkel kapcsolatban lenne kérdésem. Az egyik ügyfelem 45.32-es teáor alatt gépjárműalkatrész-kereskedelmet folytat, üzlettel nem rendelkezik, a telefonon felvett megrendeléseket beszerzi, és leszállítja a megrendelőinek. A számláit kézzel állítja ki. Ez esetben is szükség lenne pénztárgépre, hogyan oldható meg? Jelentési kötelezettsége felmerül ptgszlaa nyomtatványon? A másik ügyfél 45.20 teáor alatt gépjárműjavítást, azon belül tehergépkocsi-javítást végez. Megrendelői mind cégek, a vállalkozó eddig is minden javításról számlát bocsátott ki, az ő esetében felmerülhet a kötelező pénztárgéphasználat? Megoldás lenne, ha minden javítási számlára adószámot írna rá, így fel sem merülne a nyugtaadási kötelezettség? Ez esetben sincs jelentési kötelezettség a ptagszlaa nyomtatványon? Köszönettel: Horváth Andrea
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték