Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    3186 találat a(z) számlázás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. egy EU-s társaság részére nyújt szolgáltatást (eszközbérbeadás, de nem közlekedési eszköz!). A magyar cég nem telepedett le a másik uniós országban, csak belföldi illetőségű. A szolgáltatás főszabály szerint adózik, vagyis az áfafizetésre a szolgáltatás igénybe vevője lesz kötelezett (vagyis az EU-s cég), így az áfatörvény területi hatályán kívülre kerül. Kérdésünk, hogy ebben az esetben érvényesek-e a magyar cégre a számlázásra vonatkozó előírások? Kell-e számlát kiállítania? Vagy lehet kiállítani más számviteli bizonylatot (például egy wordben megírt "számlát")? Vonatkozik-e rá a szigorú számadású bizonylat alkalmazása? Vonatkozik-e rá a teljesítési időpont meghatározására előírt szabályozás (időszakos elszámolású ügylet lévén)? (Úgy véljük, hogy mivel az ügylet kiesik az áfatörvény hatálya alól, így nem köteles a a kft. teljesítési időpont ilyen módon való meghatározására, illetve talán még számlát sem köteles adni, elég egy számviteli bizonylat (egy wordben szerkesztett, sorszámozott bizonylat.) Milyen jogszabály alapján vonatkozik, vagy nem vonatkozik rá? És még egy kérdés: amennyiben vonatkoznak rá a számlázási előírások, akkor egy belföldi értékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra használt rendes számlatömbből kiállíthatja ezt az EU-s számlát? Nincs erre más kötöttség, előírás? (A bizonylaton mindenképpen szerepelne, hogy az áfafizetésre a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett.) Mielőbbi segítő válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném kérni a segítségét: adott egy egyéni vállalkozó, könyvvezetése (egyszeres). Június 25-én szerződést kötött szalmaeladásra. A szerződésben a következőket rögzítették a felek: a szállító a leszállított árumennyiséget az áfatörvény 58. §-a alapján időszakos ügyletként számlázza a vevőnek 08. 31-éig. Fizetési határidő: 09. 30. A felek rögzítik, hogy a keretszerződés 06. 25-07. 31-éig, határozott időre jön létre. Szállítólevek készültek, dátumuk: 06. 26-07. 19-éig. Számla készült a következők szerint: számla kelte: 08. 12., teljesítés időpontja 09. 30., fizetési határidő: 09. 30. Természetesen a számla nem lett kifizetve 09. 30-áig. Bruttó 10 millió forint a számla értéke. A III. negyedévi áfabevallásban kell-e szerepeltetni a 45 napos szabály miatt (áfatörvény 61. §), vagy a IV. negyedéviben kell, amikor is várható a pénzügyi teljesítés? Az időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítés a mérvadó, vagy a számlán szereplő teljesítés dátuma? Köszönettel: Balogné Csóti Anikó

    Kérdés

    Egy belga állami szerv (nincs közösségi adószáma) (legyen "A") egy irodaház komplett bútorozását rendeli meg egy magyar generálkivitelezőtől (legyen "B"). A bútorok nagy része egy osztrák bútorgyártótól származik ("C"), akinek van egy magyar leányvállalata ("D"). "B" magyar vállalkozás "D" magyar vállalkozástól rendeli meg az összes berendezési tárgyat, ebben vannak háztartási gépek, székek, bútorok stb. "D" magyar vállalkozás beszerzi a bútoron kívüli összes terméket, egy részét Magyarországról, más részét különböző uniós országokból, és beszállíttatja a saját (magyar) telephelyére. Majd az összes árut kiszállítják Ausztriába ("D" szállítja "C"-hez), mert az osztrák bútorgyár saját kamionja szállítja az összes árut a saját gyártású bútorokkal együtt Brüsszelbe ("C" szállítja "A"-hoz). A számlázás menete pedig "C" osztrák gyár számlázza a bútorokat "D" magyar leányvállalatnak, "D" magyar cég számlázza az összes árut "B" magyar cégnek, "B" magyar cég számláz egy belga állami cégnek ("A"), akinek nincs közösségi adószáma. A fuvart a "D" magyar leányvállalat megrendelésére a "C" osztrák vállalat végzi saját fuvareszközzel. A fuvart "C" nem számlázza ki külön "D"-nek, de "B" és "A" ragaszkodik hozzá, hogy az ő számlájukon külön legyen feltüntetve a fuvar. Milyen áfákkal kel számlázni? Állítólag csak egy lehet közösségen belüli, de melyik? És a többi?

    Kérdés

    Magyar adóalany (A) értékesítene német adóalanynak (B), amely cég ezt a terméket eladja egy albán cégnek (C) úgy, hogy a termék Magyarországról közvetlenül Albániába kerül elfuvarozásra (láncügylet). A B német szervezi, bonyolítja a termék fuvarozását, vevői minőségében. Az úgynevezett fuvarozásos értékesítés az első értékesítés, amelyben ez a B szereplő vevőként jelenik meg az A és B közötti ügyletben. Ennek az értékesítésnek a teljesítési helye – az áfatörvény 26. §.-a értelmében a fuvarozás megkezdésének a helye, tehát Magyarország. A B német és a C albán cég közötti ügylet – mint fuvarozásos értékesítést követő értékesítés – teljesítési helye az áfatörvény 27. §. (3) bekezdés b. pontja alapján a rendeltetés országa, azaz Albánia. Az ügylet számlázásánál az A a magyar, a B a német közösségi adószámát használja. Az A magyar adóalany és a B német adóalany közötti ügylet adómentes. Az áfatörvény 98. §-a alapján ugyanis adómentes az ügylet, amelynek eredményeként a termék harmadik országba kikerül, feltéve, hogy a termék vámhatóság általi kiléptetése a teljesítés napjától számított 90 napon belül megtörténik. A B és a C közötti számlázást már nem a magyar áfatörvény szabályai szerint kell megítélni. A leírt törvényi értelmezést jól alkalmaznánk így?Az A adóalany hogyan szerepelteti ezt az áfabevallásában, melyik soron? A B német adóalanynak kell-e valamit Magyarországon jelentenie? Az A és B, valamint a B és C közötti számlázás során milyen paritást kell alkalmazni? INTRASTAT-ban kinek van jelentési kötelezettsége?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van egy olasz partnerem, akinek van közösségi adószáma. Igen, érvényes (nyolc számjegyű) közösségi adószáma, amely HU-val kezdődik, természetesen megvan az olasz telephelyének a címe is. Nincs magyarországi telephely, csak képviseleti iroda. Forintos számlát állít ki áfával. 2015 decemberében kiállítottam marketing számlát áfásan. Most írtak, hogy nem jó az áfás számlázás, és állítsak ki áfa nélkülit. De hát hogy állíthatnék ki visszamenőleg tavaly decemberre netto számlát? Én úgy gondoltam, ha van HU-val rendelkező közösségi száma és áfásan számláz, akkor én is számlázhatok neki áfásan. Én hibáztam volna? És 10 hónapra visszamenőleg mit tehetek, ha igen? Köszönöm a segítséget. K. Éva

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Külsős partner végzi a termékünk festését, amelyhez új berendezéseket kellett vásárolnia. Ehhez mi adtunk neki előleget, amit most szeretnénk elszámolni. A berendezéseket mi nem tudjuk hasznosítani. Mi a helyes megoldás, hogyan számlázzák ki nekünk ezt az összeget, amit ők beruházásra költöttek? Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Fizetővendéglátó tevékenységet folytatok, amelyre a tételes átalányadózást választottam. Vendégeim kizárólagosan az arbnb-n keresztül foglalnak szállást (túlnyomórészt külföldi állampolgárok). Így a szállásdíj ellenértékét minden esetben utalással kapom meg. Készpénzzel történő szállásdíj-kifizetés nem volt. Online pénztárgépet nem szereztem be, bizonylatolási kötelezettségemet számla kiállításával teljesítem. Ami a kérdéseimet illeti: (1) Kötelezett vagyok-e online pénztárgép beszerzésére? (2) Ha igen, azt helyettesítendő, be kellett volna-e már nyújtanom a PTGSZLAB jelű nyomtatványt a NAV-hoz? (3) Ha ez utóbbira a válasz szintén igen, utólagosan azt megtehetem-e (azaz, ezáltal mentesülök-e az online pénztárgép használata alól)? (4) Ha a 3-as kérdésre is igen a válasz, a késedelmes beküldés miatt szankció kiszabása (mulasztási bírság) valószínűsíthető-e? Mivel készpénzes kifizetés nem történt, így, ha lett is volna online pénztárgép, véleményem szerint abba nem rögzíthettem volna adatot, illetve ahelyett a PTGSZLAH jelű nyomtatványt sem kellett volna beküldenem. Mindazonáltal, ha a jövőben ki szeretném bővíteni a vengégeim körét a készpénzzel fizetőkre is, elegendő-e azt megelőzően teljesítenem az online pénztárgép használati bejelentést követően a számlakiállítási kötelezettségemet? Bár lehet, hogy erre a válasz már adott lesz az első bekezdésben feltett kérdéscsogamra születendő válaszok között. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes magyar kft. szolgáltatást végez uniós országban, magánszemélynek és cégeknek is, és a teljesítés helye az uniós ország. A számlát devizában állítja ki. Mit ír az áfa százalékához, fordított áfát vagy "áfa hatályon kívül"-t?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk gépjárműmosást számláz az amerikai hadseregnek. Magyarországon tartózkodó amerikai harci járművek mosását végeztük. A számlázási cím az amerikai hadsereg németországi bázisa. A hadsereg tájékoztatása alapján nem rendelkeznek közösségi adószámmal, illetve nem is kötelezettek erre. Ennek pontos okát nem tudjuk, azt szeretnénk megtudni, hogy mi lehet az áfamentesség oka? Az amerikai hadsereg bázisa Németországban amerikai területnek számít, és így nem közösségen belüli szolgáltatásnyújtás történik, vagy pedig az áfatörvény 107. paragrafus C) pontja alapján? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk bérleti szerződést kötött 2016.10.01-2018.01.31. időtartamra ingatlanbérlésre. Az ingatlant korábban is béreltük már, de eddig havi elszámolásban egyeztünk meg, havonta fizettünk bérleti díjat. Most azonban, 2018. január végéig egy összegben rendeznénk a bérleti díjat, előre fizetéssel, ehhez új szerződés is készült. A szerződés szerint a fizetés esedékessége: 2016.10.15. A bérbeadó az ingatlanbérletet korábban áfakötelessé tette. Jól gondolom-e, hogy a bérbeadónak az áfatörvény 58. § (3) bekezdés b.) pontja alapján kell majd számláznia, vagyis az első 12 havi számláját 2017.09.30-ai teljesítési dátummal kell majd kiállítania, a másodikat pedig 2018.01.31-ei teljesítési dátummal? Kérdés még, hogy mivel a teljes bérleti díjat utaljuk most, az nem minősül előlegnek, hanem csak előre fizetésnek, ami így nem adóztatási pont a bérbeadó részéről sem? Az áfa levonhatósága is a fent leírt teljesítési időpontokhoz fog kapcsolódni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Az áfaalany kft. székhelye egy bérelt lakóingatlan, az ingatlanon felújításokat, valamint karbantartást – úgy, mint festést, mázolást, stb. – végez a bérbeadó hozzájárulásával. Kérdés: levonható-e az idegen ingatlanon végzett munkálatok áfatartalma, illetve milyen esetben? Például, ha megállapodik a bérbeadóval, hogy a bérleti szerződés lejártával a felújítás értékét a bérbevevő továbbszámlázza a bérbeadó felé? Tisztelettel: Nyisztor Tivadar

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két magánszemély (férj és feleség) házépítésénél vagyunk vállalkozó cég. Az elvégzett munkáról két névre, azonos címmel kérik a számlát kiállítani. Lehetséges ez törvényesen?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Külföldi állam képviselete hitelesítési díj fizetése után Magyarországon nem a magyar számviteli törvénynek megfelelő bizonylatot állítja ki. A kifizetés a vállalkozás gazdasági tevékenységével (export) kapcsolatosan merült fel. A bizonylat tartalmazza, hogy mikor állították ki, és mire vonatkozik (hitelesítés), valamint aláírást és bélyegzőt. Viszont sorszámot nem tartalmaz, egy sima fehér lapon van. Mivel külföldi képviseletről van szó, vonatkozik-e rá ebben az esetben a hazai előírás? Válaszát köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem családi gazdálkodóra vonatkozik. Családi gazdaság a tulajdonában lévő traktort bérbe szeretné adni egy egyéni vállalkozónak, aki bérmunkát vállalna vele. Megteheti-e ezt, és ha igen, hogyan dokumentálják le? Mind a ketten alanyi mentes státuszban vannak áfa szempontjából. A családi gazdálkodó, ha nem adhatja bérbe a traktort, akkor ugyanezen traktorral végezhet-e bérmunkát másoknak, vagy sem? (Mezőgazdasági bérmunka lenne, betakarítás.) A családi gazdálkodó kompenzációs feláras és alanyi adómentes. Hogyan szabályszerű a bérmunkát lepapírozni (számlát állít ki vagy felvásárlási jegyet kap a családi gazdálkodó? Egyáltalán mi az, ami a bérmunka fogalomba beletartozhat? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, amely bérbe ad egy személyautót egy taxisnak. Megállapodásuk szerint a gépjárműadót és a biztosítást a bérbeadó fizeti. Mivel a taxis az üzembentartó (hosszú távú bérletről van szó), ezért az ő nevére jön a fizetési meghagyás (adó) és a számlák (biztosítás). A bérbeadó nehezményezi, hogy ő ezeket így nem tudja költségként elszámolni. Felmerült bennem, hogy megoldás lehet, ha ezeket a költségeket a bérlő fizeti, és ezzel csökkentik a bérleti díjat. Van-e még más megoldás? Lehetőség van-e arra, hogy a bérlő esetleg átszámlázza ezeket a költségeket a bérbe adónak? Köszönöm! Vágner Emília

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Külföldi személy osztaléka

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Bizalmi vagyon vagyonrendelő általi visszavétele

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Raktáreladás, -bérlés

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media