Tisztelt Szakértő! Az áfát az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó webáruházból értékesít termékeket, a vevők előre átutalják a megvásárolt termék teljes összegét, és a vállalkozó ezután elküldi nekik a terméket futárszolgálattal. Ebben az esetben hogyan kell kiállítani a számlát az előre utaláskor megkapott összegről? A termék elküldésekor kell-e valamilyen számlát kiállítani? Köszönöm válaszukat.
Közhasznú alapítvány óvodát és családi napközit üzemeltet. Az óvodát külön intézményként. Az alapítvány egy családi házban működik, melynek tulajdonosa 3 felnőtt testvér, haszonélvezők a szülők, ők az épület emeletén élnek. Szeretném megkérdezni, hogy a rezsi elszámolására milyen megoldásokat tudnak javasolni? Jelenleg a szülők nevére jön a számla, és százalékos arányban vették figyelembe, ezt nem tartom így helyesnek. Lehet-e olyan megoldást választani, hogy a nem tulajdonos szülők bérleti díjat és négyzetméterarányos rezsiköltséget számláznak ki az alapítványnak és az óvodának, vagy ezt csak a 3 tulajdonos teheti meg? Vagy esetleg mérőórákat kell felszerelni minden egységnek a megfelelő intézményre számlázva (ezt nem szeretnék)? Keresném a jó megoldást a magánszemélyek tekintetében és az intézmények szempontjából is. Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a szállás és a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások (vendéglátás, wellness) áfarendszerbeli kezelésében. Vendégeinknek több, különböző típusú szálláshelyet kínálunk (hotel, motel, faház, sátorhely). Az önálló értékkel nem bíró szolgáltatások – mivel azok a szoba áráért vehetők igénybe – a szálláshely-szolgáltatás járulékos költségének minősülnek, az áfatörvény 70. § (1) b) pontja alapján 18 százalékos kulccsal adóznak. Jelenleg a szállásainkat különböző csomagokban kínáljuk vendégeinknek, egy-egy időszakra több csomagunk van. Például ünnepi, akciós, hétvégi csomagok stb. Természetesen a csomagokon kívül foglalható szállás egy éjszakára, reggelivel is. Kérdéseim: 1) Mely csomag tekinthető alapcsomagnak? 2) Szállásféleségenként lehet alapcsomag? 3) Mikor számlázható a szállás részeként, 18 százalékos kulccsal a félpanziós vagy akár a teljes ellátás? 4) Hogyan állíthatjuk össze legkedvezőbben az ajánlatainkat? 5) Időnként (havonta, hetente) akár változhatnak az alapcsomagok? Mivel ezek a kérdések az árainkat, a fizetendő áfánkat jelentősen befolyásolják, nagy tisztelettel megköszönöm, ha válaszol nekem, és segít helyesen kezelni ezt a kérdést. Üdvözlettel: Véghné
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás új lakást vásárol, amit bérbe szeretne adni. Az építőtől szerkezetkészen veszi azt át, majd egy másik vállakozóval kulcsrakészre építteti. Ingatlan-bérbeadásra bejelentkezett áfakörbe. Kérdések: – Fordított áfa alá fog tartozni az ingatlan áfája, 5 vagy 27 %? – Az áfa levonható? – Ha egy idő után eladja ezt a lakást a vállalkozás, akkor azt áfásan vagy mentesen kell-e számlázza? – A cégtulajdonosnak – aki magánszemély – is értékesítheti a lakást? – Felmerül-e valamilyen időkorlát ez ügyben, meddig kell bérbe adni a lakást? Vagy mennyi idő után értékesíthető a lakás? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk fordított áfás tevékenységhez szállítási feladatot végzett. Konkrétan egy épület pincetömbjének kiemeléséből keletkezett földet szállítottuk el lerakóhelyre. Sem a földkitermelést, sem a szállítóeszközre történő felrakást nem mi végeztük. A megrendelő a megrendelésben sem tájékoztatott, hogy a tevékenység fordítottáfa-köteles. Kizárólag föld elszállítását rendelte meg egy általa megadott címről. Az egyenes áfás számla kiállítását követően a számlát visszaküldte, azzal, hogy a tevékenység fordítottáfa-köteles. Sem az engedélyre, sem pedig a fordított áfára vonatkozó nyilatkozatot nem mellékelt. Kérdésem, hogy a fent leírt tevékenység fordítottan adózik-e? Válaszát előre is köszönöm.
Egy szlovák cégtől (A) egy magyar cég (B) árut vásárol, és azt továbbértékesíti egy izraeli cégnek (C). A szállítást A cég végzi C-nek, elvileg egy vámszabad területre, ez értelmezésem szerint egy láncügylet, ami az EU-n kívülre irányul. A számlázás a következők szerint alakul: az A cég áfamentes számlát állít ki B cégnek, majd a B (magyar) cég bejelentkezik az izraeli adóhatósághoz adószámért, és az izraeli áfával növelten állítja ki a számlát C-nek. Kérem erősítsen meg, vagy cáfoljon, jól gondolom-e a számlázás folyamatát! Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szántai Zoltán
Tisztelt Adózóna! A kérdésem a következő. Egy magyar fuvarszervező cég ad egy megbízást egy szintén magyar, és szintén fuvarszervező cégnek. Ez a cég a megbízást egy szlovák cégnek adja ki. A szlovák cég áfamentes eurószámlát ad a cégnek. A második magyar cég szintén számlát állít ki annak a magyar cégnek, amelytől a megbízást kapta. A kérdés az, hogy a magyar cég a magyar cégnek áfás vagy mentes számlát állítson ki? A fuvar Szlovákiából Magyarországra történik. Köszönöm. Üdvözlettel: Éva
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány családi napközit és óvodát tart fenn. Az idei kincstári ellenőrzés során kötelezték, hogy az óvodát önálló intézménnyé tegye, melynek fenntartója az alapítvány marad. Szeretném megtudni a szabályos eljárási módot az alábbiak tekintetében: – Az óvoda dolgozóit át kell-e jelenteni az új intézménybe? minden költséget külön kell-e számláztatni az új intézményre (étkezés, reszi, alapanyag stb.)? – A kincstári támogatást az alapítvány kapja, melyet át kel utalni az óvoda bankszámlájára, hogyan kezeljük az alapítványban ezt a bevételt? – Beszámoló szempontjából az óvodának is kell intézményi beszámoló, majd az alapítványban is kell összesített beszámolót is készíteni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2002-ben vásárolt egy ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt. Az áfát akkor levonásba helyezte. Az ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint vendéglő (nem lakóingatlan). A valóságban hostelként (szálloda, közösségi szálláshely) működik. A kft. az évek során karbantartásokat végzett az ingatlanon, abban áfaköteles tevékenységet végzett. Most értékesíteni kívánja az ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt egy cégnek (nem magánszemélynek). Az áfatörvényben meghatározott figyelési időszak miatt keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége? Jelenleg nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés tekintetében adókötelessé tétel alá. Ha nem jelentkezik be az adókötelessé tételre, hogyan kell számlát kiállítania, keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Másik esetben, ha bejelentkezik (úgy tudom, ezt az értékesítést megelőzően is megteheti), akkor hogyan fog számlát kiállítani, kell-e áfát fizetnie? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője tette fel nekem ezt a kérdést, amiben segítséget szeretnék kérni Önöktől. Eléggé nem átlátható számomra, de megpróbálok érthetően kérdezni. Adott egy külföldi cég (szlovák), aki rendelkezik vagyoni értékű joggal. Ez a cég kötött szerződést egy magyar kft.-vel, mely szerint a kft. bérbe adhatja ezt a jogot. (Itt gondolom valami közvetítő szerep léphet be a képbe.) Van egy dubaji magánszemély, aki bérbe venné ezt a jogot, illetve van egy dubaji cég is, amely szintén bérbe venné. A kérdés az lenne, hogy a magyar kft. bérbe adhatja-e egyáltalán ezt a jogot, ami nem az ő tulajdona? Vagy számlázhat-e egyáltalán ő a dubaji felek felé? (Logikusnak az tűnne, ha csak közvetítői jutalékot számlázna a szlovák cég felé.) Ha számláz, akár bérleti díjat, akár közvetítői jutalékot, áfásan kell számláznia a dubaji cégnek, illetve magánszemélynek? Ha a szlovák fél felé számláz jutalékot, az közösségen belüli szolgáltatás, és áfamentes? Köszönöm előre is a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó vagyok, a szolgáltatásom webfejlesztés. Érdeklődni szeretnék, hogy pontosan mi a menete a külföldre való számlázásnak. Több könyvelőt kérdeztem már, de sajnos ellentmondásos információkat kaptam: 1. Ugyanúgy állítom ki a számlát, mint belföldön (cégnek és magánszemélynek is), és nem kell áfát fizetni, áfabevallást beadni. 2/A A cégnek áfa nélkül állítom ki a számlát. A számlára rá kell írni, hogy "áfa területi hatályán kívül", és amikor kiállítom, áfabevallást kell beadni. 2/B Ha magánszemélynek számlázok, akkor ugyanúgy állítom ki a számlát, mint belföldön (áfa nélkül, alanyi mentes, nem kell áfabevallás). Leginkább az utolsó pont érdekelne, hogy így megoldható-e a számlázás. Köszönettel, Farkas Dániel
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég az általa szervezett rendezvényt időnként külső helyszínen, valamelyik vendéglőben tartja. Szerződés szerint olyan számlát kap, hogy külön soron szerepel az étel-ital szolgáltatás, és külön soron a terembérleti díj. Mivel a vendéglő alaptevékenysége a vendéglátás, ehhez szorosan kapcsolódik a terem használata, a terembérletet is áfásan számlázza. (Számlázhatná úgy is, hogy csak vendéglátás, és kész?) A rendezvényszervező cég ezt tételesen továbbszámlázza a résztvevők között úgy, hogy étel-ital szolgáltatás, és rendezvényszervezés költsége. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a külön soron számlázott terembérleti díjat levonhatom-e az iparűzésiadó-alapból? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! A felek határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, azonban a számlakibocsátó a számlát nem ennek megfelelően állította ki. 3 számla került kibocsátására: 1. számla kelte: 2015.12.05, telj.id.: 2015.11.28., fiz. hat.: 2015.12.29. (hibás) 2. számla kelte: 2016.01.10, telj.id.: 2015.12.29., fiz. hat.: 2015.12.29. (helyes) 3. számla – kelte: 2016.01.10, telj.id.: 2015.11.28., fiz. hat.: 2015.12.29. (sztornó) Az első számlának a harmadik a sztornója. Az 1. számla a novemberi, a 2. számla a decemberi áfabevallásban szerepel. Kérdésem: a 3. számlát melyik áfabevallásban kell szerepeltetnie a számlakibocsátónak, illetve a számlabefogadónak? Alkalmazható-e ilyen esetben az adóalap utólagos csökkentése? Köszönettel: Filip Emese
Magyar cég német cégtől rendel terméket, amit a német eladó egy osztrák cégtől szerez be. A termék az osztrákoktól közvetlenül Magyarországra érkezik. A számlázás ügyletenként történik, az osztrák cég számláz a németnek, a német számláz a magyarnak. A szállítás FCA-paritású, az osztrák eladó fizeti a szállítást. Van-e valamilyen különleges kötelezettsége ez ügyben a magyar cégnek, esetleg a nem magyar cégeknek? Kell-e valamire odafigyelni a jelentéseknél? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
2014-ben folyamatos teljesítésű szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége. Ha a felek a számla kiállítását követően közös megegyezéssel módosították a fizetési határidőt korábbi időpontra, és a pénzügyi teljesítés meg is történt (2015. február helyett 2014. decemberben), abban az esetben mi a teljesítés időpontja: az új, módosított fizetési határidő (2014. december), vagy a számlán szereplő eredeti fizetési határidő? Áfa szempontjából fontos kérdés!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték