3060 találat a(z) számlázás cimkére

Kérdés

Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő kft. feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság ingyenesen juttatja el a város háztartásaiba. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik. Ezek ingyenes ügyletnek minősülnek véleményem szerint. Az Önkormányzat támogatás nyújt a kft részére. Emellett hirdetésből, film készítésből származik még bevétele a kft.-nek (Nem csak az önkormányzat részére,bárki által elérhetően, áfás számlát állítanak ki róla). Az ingyenes ügylet miatt jól gondolom-e, hogy a beszerzési számlák áfatartalmát arányosítani szükséges? Konkrét mutatónk nincs, ami alapján az ingyenesség aránya kimutatható lenne,ezért jól gondolom,hogy az áfatörvény 5. számú mellékletét kell alkalmazni? Ebben az esetben az áfabevallásban az önkormányzattól kapott támogatást kell szerepeltetni? Melyik soron? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm kérdésemre a választ. Amiért felmerült a kérdés, az az áfatörvény 110. §-a Ennek értelmezésében kérem segítségét, konkrét példa bemutatásával. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Ha jól értem, ez a paragrafus nem a korábbi (alábbi) megválaszolt kérdés esetére vonatkozik? Korábbi kérdés: Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről.... köszönöm a segítséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy német szállítójától háromszögügyletre vonatkozó számlát kapott, ám mi nem vagyunk biztosak az áfabeli megítélésben, ebben kérnénk a segítségét. Az ügylet szereplői: A (Románia), B (Németország), C (Magyarország). Az áru Romániából közvetlenül Magyarországra érkezik, ám oly módon, hogy B megveszi FCA Románia paritáson, majd eladja CPT Magyarország paritáson. A fuvart Romániából Magyarországra B szervezi, és fizeti. B-nek egyébként van magyar adószáma, ennek ellenére a német adószámáról számlázta ki C felé az árut, és hivatkozott arra, hogy háromszögügylet közbenső szereplője. Megítélésünk szerint, ha Romániában vásárolta az árut, rendelkeznie kellene román adószámmal, és arról kellene, hogy számlázzon felénk EU-s értékesítést. Kérem, segítsenek eldönteni, melyikünk véleménye a helyes! Köszönettel: Biró Katalin

Kérdés

Vállalkozásunk a Seolab Kft. (Asz.23009512-2-42) 2012-től online marketing tevékenységet végezett az írországi, Crown Dental Ltd. -nek (Adószám: IE 9761658J). Nem váltottak nemzetközi adószámot, nem ellenőriztük, és 8 darab nettó összegű számlát állítottunk ki. Érvényes megbízási szerződésünk nincs, de folyamatosan fizettek, összesen 1700 euró értékben. 2013-ban jelezték, hogy megváltozott a cégük neve, de azt nem, hogy az adószám is változott ezzel egy időben. Az új név KP Crown Dental Ltd. 2013 májusa és 2014 decembere között 14 számlát állítottunk ki, ezeket is kifizették, 6450 euró összegben. 2014. decemberben a Kp Crown Dental jelezte, hogy az ír adóhivatal eljárást indított ellenük helytelen adószámra számlázás miatt, és a mi összes számlánk értékének a többszörösét követelik rajtuk. Ekkor derült ki, hogy nincs érvényes nemzetközi adószámuk, és nem is volt. Ügyvéd előtt elismerte az ügyvezető, hogy tudta ezt, de nem akart áfát fizetni, ezért nem szólt. Tisztában vagyunk vele, hogy hibáztunk, nem ellenőriztük az adószámot. Amikor ez kiderült, helyesbítő számlákat állítottunk ki az áfáról, és elküldtük őket tértivevényesen az ír cégnek. Helyesen tettük? Ugyanakkor önrevíziót csináltunk, és befizettük az áfát a NAV-nak. Először megígérte az ügyvezető, hogy kifizeti az áfát, ha lezajlott a kinti adóellenőrés, de nem tette. A Crown ügyvezetője szerint neki Írországban kell befizetni az áfát, ezért nem fizet nekünk, ez valóban így van? Lát-e arra valamilyen esélyt, hogy visszakapjuk az áfát? Mi a teendőnk?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Rendszeres tevékenységre köt szerződést egy cég egy magánszeméllyel. A magánszemély adószámos magánszemélyként állítja ki a számláját. Befogadhatja-e a kifizető a számlát annak tudatában, hogy a szerződött tevékenység alapján egyéni vállalkozóként kellene számláznia? (Az adót és a járulékokat a kifizető levonná a számla végösszegéből.) Vagy esetleg ebben az esetben vissza kell utasítania a kifizetőnek a számlát? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk fitnesztermet üzemeltet, az edzőknek a terembérleti díjat kiszámlázzuk. A számlát tárgyi adómentesen állítjuk ki. Helyesen járunk el? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szerződés szerint 2016. júliusban számlázza ki a vállalkozás a 2015. áprilistól 2016. júniusig terjedő időszakra vonatkozó szolgáltatásnyújtást. A kérdésem az, hogy mi lesz ez esetben az áfa, illetve a számla teljesítési időpontja, mivel az 58. § szerint meghaladja a 12 hónapot az elszámolási időszak? Köszönettel: Égei Emese

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Saját tulajdonú ingatlan adásvétele főtevékenységgel rendelkező kft. félkész lakóingatlant szerez be (a beszerzéshez nem tapad előzetesen felszámított áfa), amelyet nem lényeges ráfordítással befejez – ezen tevékenység előzetesen felszámított áfával kerül kiszámlázásra a kft. részére. A kft. a kész lakóingatlant a használatba vétel után értékesíti. Kérdésem az, hogy amennyiben a befejező munkákkal kapcsolatos számlák áfatartalmát a kft. vissza szeretné igényelni, kötelező-e a lakóingatlan értékesítésére az áfa hatálya alá bejelentkeznie akkor, ha a használatbavételt követő két éven belül értékesíteni kívánja az ingatlanokat? Értelmezésem szerint az áfatörvény 125. § (2) f) pontjába csak a 86. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, úgynevezett "régi" ingatlanok tartoznak. Segítségét köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2016. szeptember 30-ától módosított onlinepénztárgép-használati rendelkezésekkel kapcsolatban lenne kérdésem. Az egyik ügyfelem 45.32-es teáor alatt gépjárműalkatrész-kereskedelmet folytat, üzlettel nem rendelkezik, a telefonon felvett megrendeléseket beszerzi, és leszállítja a megrendelőinek. A számláit kézzel állítja ki. Ez esetben is szükség lenne pénztárgépre, hogyan oldható meg? Jelentési kötelezettsége felmerül ptgszlaa nyomtatványon? A másik ügyfél 45.20 teáor alatt gépjárműjavítást, azon belül tehergépkocsi-javítást végez. Megrendelői mind cégek, a vállalkozó eddig is minden javításról számlát bocsátott ki, az ő esetében felmerülhet a kötelező pénztárgéphasználat? Megoldás lenne, ha minden javítási számlára adószámot írna rá, így fel sem merülne a nyugtaadási kötelezettség? Ez esetben sincs jelentési kötelezettség a ptagszlaa nyomtatványon? Köszönettel: Horváth Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni: Egynapos projekt (oktatás és tanácsadás) keretében 2016. május 31-én megtörtént a szolgáltatás teljesítése, de a számla kiállítása a mai napig nem történt meg. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi a számla kiállításának folyamata? Helyesen jár-e el a cég, ha például a mai nappal (2016. 07. 12.) kiállítja a számlát, a fizetési határidő 15 nap (jelen esetben 2016. 07. 27.), és a teljesítési dátum (külön kérdésem lenne a teljesítés dátum) megegyezik a fizetési határidővel, vagyis ugyancsak 2016. 17. 27. (60 napon belül)? Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem harmadik országbeli adóalannyal bérmunkaszerződést kötött. A megmunkálandó anyagot a partner szállíttatta ügyfelemhez (CMR van). Megállapodás értelmében a munka elvégzéséig tárolási díjat köteles fizetni, amit a bérmunka járulékos szolgáltatásaként áfa területi hatályon kívüli szolgáltatásként kezeltünk, és fordított adózás feltüntetésével számláztunk. Közben a szerződésben meghatározott feltételeket a partner nem biztosította, ezért ügyfelem a szerződést felbontotta, és felszólította a partnert a termék elszállítására. Mivel nem valósult meg a bérmunka, a tárolási díj áfabeli megítélése változik? Ha igen, egyenként kell módosítani a kiállított számlákat, vagy a szerződés felmondásakor egy összegben lehet a módosítást elvégezni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az adott számlázási kérdésben. Olasz cég az eladó, magyar a vevő, és az értékesített gép szállítási helye Németország. Azt szeretném megkérdezni, hogy az alábbi ügylet a magyar cég részére közösségen belüli beszerzésnek minösül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a számla mellé szükséges-e minden esetben az aláírt szállítólevél? Ha igen, akkor erre való hivatkozást milyen törvényben találok? Ugyanis az anyavállalatunk meg akarná szüntetni a szállítólevelek kiállítását, és csak akkor hajlandók megtartani, ha ez törvényi előírás. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi értékesítés áfa szerinti megítélését kérem Önöktől: – Magyarországi EU-adószámmal rendelkező belföldi adóalany („A”) értékesít terméket romániai EU-adószámmal rendelkező („B”) adóalanynak úgy, hogy a terméket Magyarországról közvetlenül Romániába szállítja egy olyan harmadik cégnek („C”), amelynek viszont nincs EU közösségi adószáma. – „A” cég magyar, „B” cég román, mindkettő közösségi adószámmal, „C” cég román, amelynek nincs közösségi adószáma. A fuvarozást a magyar cég szervezi. Hogyan kell a számlát kiállítani a román (közösségi adószámmal rendelkező) partner felé áfa szempontjából? Esetleg távolsági értékesítésnek számít? Kérem, jelölje meg az értékesítés típusát, hivatkozva az áfatörvény megfelelő paragrafusára! Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

A társaság a könyveit forintban vezeti. 2015. évi beszámolóban jóváhagyott 5 millió forint osztalékot euróban akarja kivenni. A társaság belföldi üzleti partnereinek a számlát euróban állítja ki, ennek megfelelően van eurós bankszámlája. Nem találtam semmi szabályt arra vonatkozóan, hogy ennek a kifizetése és elszámolása milyen módon történhet meg? Véleményem szerint az ehót nyilatkozat alapján forintban kell megállapítani, és az szja-t is forintban kell kiszámolni. A maradványt lehetne átszámítani euróban. Konkrétan mikori és milyen árfolyamon? A tulajdonos ragaszkodik az MNB középárfolyamához. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm: Dajkáné Bozsóki Margit

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Késedelmi kamat számfejtése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink