2020. évben az egyesület bérleti dijakat szed be tárgyi adómentesen. Hogyan számlázza ki a közmü költségeket, ha a bérlőknek nincs saját mérőjük? Ugyanez az egyesület a székháza tetőterét be akarja épiteni, hogyan vonhatja le a beépitett anyagok áfáját?
Tisztelt Szakértő! Milyen számlát kell kiállítani a következő esetben? Oktatási (nyelvoktatási) tevékenységet végző magyarországi vállalkozás saját utazási irodája által magánszemélyeknek az Európai Unióba és az Unió területén kívülre külföldi nyelvtanfolyamokat szervez. A teljesítés helye, ahol a szolgáltatást teljesítik az Áfa tv. szerint. Helyes, ha adómentes (áfa hatályán kívüli) számlát bocsát ki a magyar vállalkozó? Miután a főtevékenység nyelvtanfolyam külföldi tanárok oktatásával, a hozzákapcsolódó utazásszervezés mint járulékos szolgáltatás felveszi a nyelvtanfolyam áfáját? Köszönettel!
Kft. bontási tevékenységet végzett, költségei a 2019. évben merültek fel. A munka 90 százaléka 2019-ben elkészült. Részszámla nem készült róla. Most, 2020-ban állítaná ki a számlát a teljes munkáról, 2020. januári teljesítési időponttal. Az évek közötti elszámolásnál milyen kimutatás fogadható el (egyszerűsített éves beszámoló készül)? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft. két külföldi partnerétől is kap (negyedévente) a vásárolt mennyiségre tekintettel százalékos visszatérítést. Az egyik e-mailen elküldi az elszámolást, majd az összeget is utalja. A másik viszont számla kiállításához köti az összeg kifizetését. Az első esetben a kapott összeget egyéb bevételként számoltuk el. A második esetben viszont, tekintettel arra, hogy véleményem szerint százalékos visszatérítés esetében teljesítés nem történik, a kft. üzletszerzési jutalékról állított ki számlát és árbevételként lett elszámolva. (Pontosabban a számlán „rebate” szerepel, a könyvekben van kapott jutalékként feltüntetve. Sajnos a külföldi fél pontosan leírja, hogy mi szerepeljen a számlán.) Helyes-e ez a gyakorlat? Létezik-e jobb megoldás? (Kérem, hogy ne azt írják, hogy nem szabályos a számla kiállítása, mert azt én is tudom. A külföldi fél azonban ehhez köti az összeg kifizetését, amiről a kft. nem szeretne lemondani.) Köszönettel: Emília
Cégünk szállítmányozással és fuvarszervezéssel foglalkozik és egy magyar ügyfelünktől megbízást kaptunk egy szállítmány elszállítására és fuvarszervezésére Kínából – Magyarországra. A fuvarparitás FOB Shanghai volt, tehát a kínai kikötőtől Magyarországon házig szállítva minden költség az ügyfelemet terheli. Az árut elszállítottuk a kínai kikötőből Koper (Szlovénia) kikötőig, ahol a vámközreműködésben egy szlovén vámügynök segítségével az árut szabad forgalomba helyeztük 42 000 eljáráskóddal. A vámkezelés után a szállítmányt vasúton szállítottuk el Budapestre, majd közúton szállítottuk ki ügyfelünknek, Magyarországra. A Szlovéniában történő vámkezeléskor az EU-n kívüli tengeri fuvardíjat és a biztosítást bevallottuk mint vámértéknövelő tényezőt. A fuvarozásról szóló számlázáskor a tengeri fuvardíjat Shanghai-Koper útvonalra „mentes az adó alól” megnevezéssel tüntettük fel mint külföldi fuvardíjat, és az áru ezen a szakaszon még nem volt szabad forgalomban. A szállítmánybiztosítás díja pedig a tengeri fuvarszakaszhoz kapcsolódik, ami ezért szintén mentes az adó alól. A vámkezelés után a szabad forgalomba helyezett szállítmányt mozgatjuk, fuvarlevelet állítunk ki hozzá, megszervezzük a vasúti utófutását Budapestre, majd kiszállítjuk az ügyfélnek, de ezek a költségek már a szabad forgalomba helyezett terméket terhelik, és az EU határán belül, azaz a fuvardíjat +27 százalékos áfa felszámolásával állítottuk ki. Kérdésem az, hogy megfelelő-e a tengeri fuvardíj adómentes számlázása?
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság több, más jellegű tevékenység mellett egészségügyi szolgáltatásokat is nyújt. Ez utóbbi ellenértékét részben az igénybevevő magánszemélyek fizetik meg, amely összeget beütnek a pénztárgépbe adómentes bevételként. Ezt egészíti ki a NEAK a gazdasági társaság által benyújtott elszámolás alapján, tehát kvázi ez is árbevételnek minősül. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget ki kell-e számlázni a NEAK felé, és amennyiben igen, milyen teljesítési dátummal? Ha pedig nem, úgy szükséges-e szerepeltetni az áfabevallásban az elszámolási bizonylat alapján? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Nagyon köszönöm! Még egy kérdés: Ha a szerződésben így megfogalmazzuk, akkor nem változik meg a teljesítés napja? Az előző példánál maradva, marad a július 30-a? A számla kelte pedig lehet augusztus 18-a?
Tisztelt Szakértő! Köszönöm szépen választá az előző kérdésemre! De ha a teljesítés időpontjától számítódik a számlakiállítási határidő, akkor ha egy szolgáltatás teljesítési napja július 30., az erről szóló teljesítésigazolást a megrendelő augusztus 13-ai keltezéssel állítja ki, amin természetesen teljesítési napként szerepel a július 30-a, akkor, ha jól értem, nyugodtan számlázhatunk augusztus 13-át követő 15 napon belül, vagy július 1-jétől 8 napon belül?
Tisztelt Szakértő! Külföldre nyújtott (közösségi és harmadik ország) szolgáltatás esetén, a devizában kiállított számla forintra történő átszámításánál mely dátum szerinti árfolyamot kell alkalmazni, a kiállításkorit vagy a teljesítéskorit? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy használtautó-kereskedő alanyi áfamentes adóalany közösségen belüli partnertől vásárol a héa-irányelv 312–325. cikkeinek megfelelő beszerzés keretében használt személygépjárművet. A gépjármű beszerzéséhez, és belföldön való továbbértékesítése kapcsán milyen áfa, és számlázási szabályokra kell figyelemmel lenni? Jól gondoljuk, hogy mivel itt árrésadózást alkalmaz a másik tagországbeli eladó, ezért nem kell felszámítani a 27 százalékos áfát a beszerzéskor, és hogyha belföldön továbbértékesíti a járművet alanyi mentességére hivatkozva szintén nem számít fel 27 százalékot? Ez esetben a számlán az alanyi áfamentességre kell hivatkozni, vagy továbbra is az árrésadózás szabályait kell szem előtt tartani? Válaszát előre köszönöm.
Folyamatosan vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítését, ennek során öt típushibát azonosított. Ezek a hibák kellő körültekintéssel és az adóhatóság javaslatainak figyelembevételével elkerülhetők.
Tisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényszervezéssel foglalkozik, és az adott alkalmi rendezvényekkel kapcsolatban külön számlázza a rendezvényterem bérleti díját. Kérdésem, hogy ebben az esetben alkalmazható-e az ingatlanbérbeadásra vonatkozó áfamentesség?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy osztrák ingatlant. Ezt az ingatlant most szeretné egy osztrák cégnek értékesiteni. Abban kérném a segitségét, hogy ezt a kft. milyen formában számlázhatja ki és milyen áfavonzata van? Számvitelileg nyilván bekerül a bevétel a kft. könyvelésében, mert az ingatlant ki is kell vezeti a könyveiből. Várom mielöbbi válaszukat Üdv: Gáspár Ildikó
Tisztelt Szakértő! Két kft. létrehozott egy 3. kft,-t azzal a céllal, hogy kiskereskedelmi tevékenységet folytassanak. Az üzemeltetést kizárólag az egyik kft. végzi, az ő dolgozói állnak az üzletben, végzik az értékesítést. A kérdés az, hogyan lehet szabályosan végezni az elszámolást, kell-e az üzemeltetőnek számláznia a 3. kft. felé az általa végzett szolgáltatást. Jobb megoldás lenne-e, ha a dolgozók félállásban az egyik kft.-ben lennének, félállásban pedig a 3. kft-nél? Bonyolítja a helyzetet, hogy a másik kft. osztrák cég. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem szíves állásfoglalásukat. Az egyik alvállalkozónk, aki egyéni vállalkozó, az alábbi tevékenységeket végezte részünkre, melyről számlát állított ki: – műhelyfoglalkozás megszervezése, lebonyolítása (önismereti, mentálhigiéniás, életvezetési, tanulást támogató) – tanulmányi kirándulás, színház-, múzeumlátogatás szervezése – rendezvényeken ellátás biztosítása. Az egyéni vállalkozó által bejelentett tevékenységi körök az alábbiak: 562101 Rendezvényi étkeztetés 823001 Kiállítás-, vásár-, kongresszusszervezés (kivéve: tudományos rendezvény) 855101 Sport és szabadidős képzés Kérem szíves állásfoglalását, hogy a vállalkozó által felvett tevékenységi körök lefedik-e az általa elvállalt feladatokat, vagy szükséges-e további tevékenységi körök felvétele, bejelentése! Amennyiben szükséges további tevékenységek bejelentése az adóhatóság felé, akkor kérem, szíveskedjen pontosan megírni, melyek azok! Jól gondoljuk-e, hogy az egyéni vállalkozónak akkor is ki kell állítania az elvégzett tevékenységekről a számlát, ha azok nem szerepelnek a felvett tevékenységek között, hiszen számlaadási kötelezettsége van? A megrendelő visszautasíthatja-e a vállalkozó számláját azzal az indokkal, hogy a tevékenység nem szerepel a felvett tevékenységei között, vagy elegendő, ha azokat a vállalkozó utólag bejelenti? A vállalkozó a NAV részéről mulasztási bírásággal sújtható, de a számla befogadója kaphat-e bármilyen elmarasztalást (például bírság, áfalevonási tilalom stb.)?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték