3186 találat a(z) számlázás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésekben: 1.) A számlán való feltüntetési kötelezettség teljesítése kapcsán: cégünk a külföldről behozott termékek után az első forgalombahozó, megfizeti a környezetvédelmi termékdíjat (nincs szó áthárításról, átvállalásról). Mit tüntessünk fel, milyen záradékot szerepeltessünk a belföldi értékesítésről kiállított számláinkon? 2.) Hogyan alakul a termékdíjfizetés és -visszaigénylés abban az esetben, ha a külföldről behozott terméket úgy értékesítjük tovább külföldre, hogy társaságunk a raktárába bevételezi először a terméket, és úgy értékesíti külföldre, és abban az esetben, ha a raktárunkba nem kerül bevételezésre, hanem közvetlenül a külföldi eladótól a külföldi vevőhöz kerül a termék? Köszönettel.

Kérdés

Cég bevétele üzlethelyiségek bérleti díjából származik. Az üzletek nagyrészt, majdnem 80 százalékban bezártak. A helyiségek tulajdonosa a mostani helyzetre való tekintettel, egyelőre, 1 havi bérleti díjat szeretne elengedni. A március havi bérleti díjak kiszámlázása tekintetében is, ami most lenne esedékes, törvényszerű megoldás-e, hogy csak azoknak számláz, akik valóban ott voltak, és a többieknek nem. Több hete bezártak, az áprilisi üzletbezárások száma csak növekedni fog, közelít a 100 százalékhoz. Kell-e egyáltalán számlát készíteni az elengedés ideje alatt? Szabályszerű eljárás-e, hogy akik bezártak, jellemzően külföldi állampolgárok, akik lehet, hogy haza is mentek még amikor lehetett, és majd az "egész" után térnek vissza (szóval sok a bizonytalan tényező), nem kerülnek kiszámlázásra. A normál ügymenetben ez aránytalan lenne, hiszen bevétel sincs, tényleges tevékenység sincs, amit lehetne számlázni. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Evás kft. 2020.01.01-től a tao hatálya alá tartozik, és az áfában az általános szabályok szerint adózik. Havi egy számlát állít ki, aminek folyamatos a teljesítése. A december havi számla kelte: 12.31., teljesítése és fizetési határideje: 01.08. Kérdésem, hogy a számlát, hogyan kell helyesen könyvelni és milyen adófizetési kötelezettség keletkezik utána? A teljes számla értéke az eva hatálya alá esik, és a bruttó összeg után kell megfizetni az evát? Belép-e a januári teljesítés miatt az áfafizetési kötelezettség? Ha igen, akkor a számla nettó összege után taót vagy evát kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Fotóköri egyesület fotópályázatokat szervez magánszemély pályázók részére. A pályázatnak pár ezer forint díja van, amelyet az egyesületi bankszámlára fizetnek be. Kérdésem, hogy szükséges-e külön bevételi bizonylatot, számlát, vagy számviteli bizonylatot kiállítani a pályázó részére? Ez a tevékenység az alapszabályban szereplő úgynevezett cél szerinti tevékenység.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes könyvelő vagyok. Van olyan ügyfelem, aki akkor utalja a könyvelési díjat, amikor éppen lehetősége van rá, és több hónapot egyszerre rendez. Az ügyfél szintén alanyi mentes egyéni vállalkozó. Példa: február 13-án utalt 4 hónap könyvelési díjat, 2020. 01. és 04. hóra vonatkozóan. Én a bankban ezt észrevettem, február 26-án. Hogyan kell ilyen esetben a számlát helyesen kiállítani, különös tekintettél 07.01. utánra? Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem az alábbiakban leírt gazdasági eseménnyel kapcsolatos iránymutatásukat! Külföldi tulajdonú termelő vállalat vagyunk, anyavállalatunk EU-tagország. Nemzetközi projekt keretében tárgyi eszközöket szereztünk be Magyarországon, amely eszközök az anyavállalatunk tulajdonában lennének, de ténylegesen mi használnánk az eszközöket, tehát fizikailag nem lépne ki az országból az eszköz. Alapesetben a beszállítók akiktől az eszközöket beszerezzük, közvetlenül az anyacégünknek számláznak. Egy kivételes eset történt, ahol mi kaptuk a számlát, annak áfáját levontuk, és szeretnénk továbbszámlázni az anyavállalatunk felé. Jól gondolom, hogy ezeket az eszközöket a magyar áfát felszámolva kell továbbszámláznunk az anyavállalatunk felé, mivel nem hagyja el az országot az áru? Anyavállaltunk rendelkezik érvényes magyar adószámmal, nyilatkoznia kell esetleg, hogy a fenti ügyletben a magyar adószámára kéri a számlát? (Alapesetben közösségi mentes értékesítés relációban vagyunk egymással, azaz a késztermékeinket adjuk el számukra, a közösségi értékesítés feltételei érvényesülése mellett.) Van-e esetleg abban kockázat, hogy ezek az eszközök nincsenek a mi tulajdonunkban, de mi használjuk őket, viszont az eszközök az anyavállalatunk könyveiben jelennek meg?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy cég megbízza fuvarozó és földmunkával foglalkozó ügyfelünket, hogy vigyen bányából sódert, és azt szállítsa le a cégnek, tehát a sóder beszerzése és szállítása is ügyfelünkre van bízva. Így ő megvásárolja a sódert, és értékesíti tovább szállítással. Ez esetben hogyan állíthatja ki a számlát? Leszámlázhatja egyben a szállítás és az anyag árát? És abban az esetben, ha csak eladja a sódert,de nem ő szállítja le? Illetve még egy harmadik eset is kérdéses: ha ő adja el, ő szállítja le és ő dolgozza el a sódert földmunka keretében? Ilyenkor számlázhatja egyben a szállítást, az anyagértékesítést és a földmunkát?

Kérdés

Adott egy beszállító („A” cég), egy logisztikai szolgáltató cég („B”) és a vevő / megbízó vállalat („C”). A vevő úgy dönt, hogy kiskereskedelmi egységeiben akciót hirdet, amelynek keretében a fogyasztóknak már belistázott termékeket (tehát nem termékmintát) adnak ajándékba bizonyos vásárlási összeg felett. Az áru beszerzését, kiszállítását a logisztikai cég végzi. A beszállító úgy dönt, hogy a vevő akcióját bizonyos mennyiségű termék ingyenes átadásával / beszállításával támogatni fogja. Kérdés, hogy ezt a beszállító és a logisztikai szolgáltató cég csak térítésmentes átadás-átvétellel kezelheti vagy a logisztikai cég befogadhat üzleti árengedményről szóló értesítőt a beszállítótól (vagy helyesbítő számlát)? Melyik a helyes megoldás? Adhat-e a beszállító cég az adott mennyiségre egy egyösszegű árengedményt vagy szerencsésebb esetleg egy féléves periódusban az egyes beszállításokra elosztva árengedményt adni, amíg az engedmény értéke el nem éri a támogatásét?

Cikk

A NAV tájékoztatása szerint az online számlarendszerben eddig 279 ezer adózó közel 70 millió számlaadatot küldött be, és az adóhatóság 24 ezer adóellenőrzésnél vette figyelembe az adatokat. Biztos számíthat adóellenőrzésre, akinél 1 millió forint feletti eltérést lát az adatokban az adóhatóság, vagy aki olyan cégekkel állt kapcsolatban, akik már felszámolás vagy kényszertörlés alatt állnak.

Kérdés

Vállalatirányítási rendszer automatikusan betölti a rendszerbe az aznapi MNB-árfolyamot, a frissítést éjjel végzi el. Mivel az MNB délelőtt 11 órakor teszi közzé aznapi árfolyamát, az éjjel érvényben lévő árfolyam még az előző napra vonatkozik, de a rendszer délután ezt tekinti aznapi árfolyamnak. Minden rendszernek 11 órakor kéne betöltenie az MNB-árfolyamot, vagy hogyan kezelhető a délben, még az előző napi árfolyammal euróban kiállított számla áfa tekintetében?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfaalany társaságunk szerver- és tárhelyszolgáltatást nyújt globálisan magánszemély és jogi személy ügyfeleinek. Új folyamatot szeretnénk bevezetni, mely szerint az ügyfeleknek "egyenleget" kellene feltölteniük, aminek terhére a későbbiekben szabadon tudnának a szolgáltatásainkból rendelni. Feltöltött keret nélkül nem lehetne szolgáltatást rendelni. Kérdésünk: az egyenlegfeltöltésről kell valamilyen számviteli bizonylatot kiállítani? Ha igen, akkor milyen adattartalommal, illetve az lehet-e áfamentesen, amennyiben számlát kell kibocsátanunk? A szolgáltatás teljesítésekor állítanánk ki számlát, az adott ország áfatörvénye szerint (vagyis, amikor az egyenleg terhére ügyfelünk megrendeli a szolgáltatásunkat). Köszönettel: Csaba

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 2019. nyarán. A futamidő lejárta előtt összetörte, újat vesz helyette. A személygépkocsi jelenlegi piaci ára, amennyiért az új autó árába beszámítják, 10 millió forint. A finanszírozó felé fennálló tartozás 6,6 millió forint. Az autót technikailag visszakerül a finanszírozóhoz, vevőkijelöléssel, aki eladja a könyveiben szereplő 6,6 millió forint tartozáson a kijelölt vevőnek, márkakereskedőnek. DE A piaci ár és a tartozás különbözetét az egyéni vállalkozónak számláznia kell a kijelölt vevőnek, hogy az egyéni vállalkozó is a "pénzénél legyen". A kereskedő szerint vevőkijelölés címen. A kérdésem az lenne, hogy ez a vevőkijelölés áfás-e, vagy mentes az áfa alól? Ha az egyéni vállalkozó adja el a személygépkocsit, akkor mentes a 87. § alapján az áfa alól. Itt nem ő adja el, de a vevőkijelölés az személygépkocsi-értékesítéshez, mint főszolgálatáshoz kapcsolódik, így osztozik annak megítélésében, vagy nem?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk osztrák cégnek számláz ki Magyarországon végzett szerelési munkát. Vevőnknek nincs magyar adószáma, csak közösségi. Egy budapesti ingatlanon végeztünk építési-szerelési munkát, ami nem építésiengedély-köteles technológia szerelés, és a beszerelt rendszer az épület részét képezi. Mi a teljesítés helye, és ezáltal milyen áfa számítandó fel? Várom válaszukat! Köszönettel.

Kérdés

Ügyfelem egyszemélyes kft., Iránba szeretne kukoricát exportálni. Magyarországon megveszi a terményt, az eladótól indul a fuvar kamionon, majd EU-n belül hajóra rakodják, majd újra kamionnal fuvarozzák. A fuvart a cégem szervezi, s a szállítási költséget továbbszámlázza. Kérdésem a teljesítési hely és az áfa megállapítására irányulna, mind a kukorica, mind a fuvar szempontjából. További kérdésem, hogy amennyiben előleget számlázunk Irán felé, az áfa szempontból hogyan alakul?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki "kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet" folytat, nem alanyi mentes. Emellett óvodákba jár, a gyerekeknek tanítja az életmentést. Most kötött egy nagyvállalattal szerződést, kap tőlük pólókat, melyen a cég reklámja látható. Viszont ezért ki kellene állítani egy számlát, reklámtevékenységről a nagyvállalatnak. Ezt a számlát 27 százalék áfával, vagy áfa nélkül kell kiállítani? És ha áfa nélkül, akkor mit kell a számlára ráírni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adóelőleg és járulék utólagos levonása

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

Kismama főállású átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzen

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink