2820 találat a(z) számlázás cimkére
Saját kiadású könyv értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Írtam egy könyvet, amit ki akarok adni saját költségen, amit utána értékesíteni szeretnék. Adószámos magánszemélyként ez lehetséges? Mik az adózási, járulékfizetési és számlázási teendők? A NAV-nál nem adtak egyértelmű választ, most szeretnék adószámot kérni.
Láncügylet Kérdés
Kedves Szakértő! Cégünk egy háromszereplős ügylet B résztvevője. A (magyar cég) alkatrészeket szállít egyenesen C (angol cég) számára, a fuvarozást is A cég végzi. Számlát A cég B (magyar cég) számára állítja ki, fuvarral együtt, és B cég fog C számára számlázni szerviztevékenységet, amihez szükség volt az alkatrészekre. Jól gondolom, hogy ez láncügyletnek minősül? Áfa szempontjából hogyan kell számláznia A és B cégnek? Köszönöm a segítséget!
Számlázás Kérdés
Segítséget szeretnék kérni számlázásban. Adott kft. részszámlákat állít ki egy nagyobb munka során. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a részszámlákon fel kell-e tüntetni a vállalás teljes összegét és a már kiszámlázott részszámlákat, vagy csak számozással kell ellátni az egyes részszámlákat? Köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tárgyieszköz-értékesítés. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó őstermelő (különleges jogállású, kompenzációs felárra jogosult, alanyi áfamentes) termelésben használt tárgyi eszközét szeretné értékesíteni. Az áfáját nem igényelte vissza. Hogyan teheti meg? Adásvételi szerződéssel? Alanyi áfamentes vagy áfával növelt számla kiállításával? Köszönöm válaszát.
Káresemény számlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként eszközöket ad bérbe, jellemzően pár napra, ritkábban pár hétre vagy hónapra. Az eszközök az anyavállalat tulajdonában vannak, illetve előfordul, hogy olyan eszközt adunk bérbe, amelyeket korábban mi is bérbe vettünk másik vállalkozástól. Az eszközök természetesen a használat során sérülnek, vagy hiányoznak alkatrészek adott esetben, mikor visszakerülnek a bérlés végén. Ilyenkor az ügyfél kap egy jegyzőkönyvet, hogy milyen sérüléssel kaptuk vissza az eszközt, és számlát állítunk ki a káreseményről. A jelenlegi gyakorlat szerint ezt minden esetben áfamentesen tesszük meg, és egyéb bevételként kezeljük a könyvelésben a bevételt. A káresemény összege azon alapszik, hogy adott esetben mennyibe kerül harmadik fél által megjavíttatni az eszközt, vagy mennyibe kerül pótolni a hiányzó vagy sérült alkatrészt, illetve van, amit saját magunk tudunk javítani, de ennek az összegszerűsége nincs számszerűsítve. Kérdés: helyes-e, hogy a fentiekben felsorolt esetekben áfamentesen számlázunk, és egyéb bevételként könyveljük a bevételt, vagy sem? Külön kéne választanunk az olyan eseteket, amikor javíttatjuk az adott eszközt vagy pótalkatrészt vásárolunk, és azokat áfásan számlázni? Köszönöm előre is.
Tervpályázaton győztes mű áfakérdése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tervpályázaton induló pályaművek közül a nyertes pályaművet a pályázat kiírója megveszi. A pályaműért kapott összeg magában foglalja a szerzői jog megszerzésének vagyoni értékét is. Kell-e az így kapott összegről az áfatörvény szerinti számlát kiállítani, ha igen, akkor terheli-e áfa? Amennyiben kell számlázni, hogyan kell feltüntetni a pályamű felhasználói jogainak átruházását? Köszönöm a választ.
Kiva – számla kötelező tartalma Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni,hogy a kivás cégeknek a számlán fel kell-e tüntetni, a "KISADÓZÓ" jelölést, mint kötelező tartalmi elemet? Véleményem szerint a 2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény 12. § (2) bekezdése csak a katás vállalkozásokra vonatkozik. Viszont egyre több helyen látom az alábbi szöveget megjelenni: "A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. [2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény (kata, kiva hatálya alá tartozó vállalkozások) 12. § (2) bekezdése]". Ez engem elbizonytalanít. Válaszát előre is köszönöm!
Bankkártyás fizetési mód Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi kft. vállalkozási szerződéssel szerződött üzletkötők bevonásával értékesíti termékeit. A cégnek üzlete nincs, kiizárólag az üzletkötőkön keresztül lehet vásárolni. Az üzletkötő járja az országot, és a beérkezett rendeléseket küldi a központba, ahol az áru összekészítése szállításra, illetve a számlázás is történik. A fizetési mód átutalásos, utánvétes. Az ügyvezető szeretne az üzletkötőknek banki terminált adni, hogy a megrendeléseknél adott esetben lehetőség legyen azonnal bankkártyával fizetni. Kérdés: 1. Ha például egy vevő azonnal a megrendelés leadásakor lehúzza a bankkártyáját az üzletkötőnél lévő terminálon, ott helyben az üzletkötőnek kell-e előlegszámlát adnia? Nyilván ez csak kézi számlatömbből lenne lehetséges. 2. Miután a kártyalehúzás még nem garancia arra, hogy be is érkezik a számlára a pénz, azt gondoljuk, hogy akkor kell előlegszámlát kiállítania, ha a kft. számlájára megérkezik a bankkártyás jóváírás (ez adott esetben lehet 1-2 nappal a tranzakciót követően). Jól gondoljuk? 3; Amennyiben a termék kiszállítása néhány napon belül a kártyás lehúzást követően megtörténik, mindenképpen alkalmazni kell-e az előleg- végszámla számlázási módot, vagy elegendő a vevőnek a végszámlát küldeni a vásárolt termékről? Itt mondjuk lehet 1-2 nap differencia abból a szempontból, hogy a banki jóváírás napja mondjuk március 5, de a terméket például március 7-én szállítják ki. Mi a helyes menete ennek? Köszönettel.
Utólagosan adott engedmény számlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témához szeretném kérni szíves állásfoglalását: szolgáltatást nyújtunk a cégeinknek, és munkahiba miatt utólagosan kívánunk adni engedményt. Az eredeti számlát a teljes összegről rendben kiállítottuk, viszont most derült ki a munkahiba, ezért utólagos engedményt szeretnénk adni az ügyfélnek. Jól gondolom, hogy számlahelyesbítőt kell kiállítanunk, ugyanis szeretnénk az áfa összegét visszakapni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tehergépkocsi magáncélú használatának elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégünk tulajdonában lévő teherautók használatával kapcsolatban dolgozóink menetlevelet vezetnek. Mivel telephelyünkön nincs lehetőség a gépkocsik éjszakai tárolására, így a dolgozók az autókkal járnak haza, reggel pedig munkába. Ez több szempontból is megéri nekünk, mivel éjszaka biztonságos helyen vannak az autók, illetve kevesebb a munkába járás üzemanyagköltsége, mintha bérlettérítést fizetnénk a dolgozónak. Ezen kívül előfordul még, hogy kisebb, magáncélú utakra is használják az autót. Kérdéseink a következők: 1. Adómentes juttatásnak minősül-e a dolgozók céges teherautóval történő munkába járása, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat? 2. A magáncélú használatot a NAV által közzétett üzemanyag- és fogyasztási norma és megtett kilométerek alapján számoljuk ki. Helyes-e ez a számítás? 3. A magáncélú használatot ki kell-e áfásan számlázni a dolgozó felé? Ha nem számlázzuk ki, minősülhet-e egyes meghatározott juttatásnak? Ebben az esetben keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? 4. Az üzemanyagköltségek áfája levonásra kerül, kérdésünk az, ha a használat során magáncélú használat merül fel és nem készül számla a dolgozók felé, jogosultak vagyunk-e az áfa 100 százalékos levonására? Válaszukat előre is köszönöm szépen! Tisztelettel: Kaszab Éva
Épületfelújítás számlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm az előző kérdésünkre adott választ, még egy kérdés lenne ezzel kapcsolatban, ha kiszámlázzák a felújítást, akkor azt áfásan, vagy áfamentesen kell megtenni? Az előző kérdés-válasz URL címe: http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_25_Epulet_felujitas_ertekesitese_pdg köszönjük szépen
Alanyi mentes katás – értékesítés EU-ba, harmadik országba Kérdés
Egy katás, nem áfaalany (alanyi adómentes) egyéni vállalkozó közösségen belül kívánja az általa készített termékeit értékesíteni, továbbá szolgáltatást is kíván nyújtani. Ez esetben, mint alanyi adómentes adózónak, a külföldi partner felé milyen adó adattartalommal kell a számlát megírnia, hogyan kell jelezni a partnere felé, hogy alanyi adómentes a hazájában, tehát áfa fizetésre nem kötelezett? Van-e különbség a EU felé, illetve harmadik országba történő értékesítés között a feltett kérdések tekintetében? Erről miként kell az áfa- , illetve a közösségi bevalláson adatot szolgáltatnia? Jól értjük, hogy az ezen jogcímeken szerzett bevételei nem számítanak bele a 8 millió forintos alanyi adómentességi értékhatárba?
Google – számlázás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött a Google ír vállalatával. A honlapunkon megjelenő hirdetések után a Google havonta utal díjat a számlánkra. Erről számlát mi állítunk ki, azonban csak utólag, mert az összeget ők számolják. Alanyi adómentes egyéni vállalkozás a cégformánk, közösségi adószámmal rendelkezünk! A Google tájékoztatása szerint, az áfával nem kell foglalkoznunk, a számlára áfa területi hatályon kívüli megnevezést kell ráírni. Kérdésem, hogy nekünk, mint alanyi adómentes adózónak, valóban nem kell ezzel foglalkoznunk? Ha igen, akkor mi a teendő? Köszönöm!
Szervizdíj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállodai szolgáltatásnál a szolgáltatáscsomag tartalmazza a reggelit és a félpanziós vacsorát, ami tartalmazza a szervízdíjat. Megtehetjük-e, hogy a csomagárat számlázásnál szétbontjuk, és külön tételen szerepeltetjük a szállodai szolgáltatást reggelivel, a vacsorát és a szervizdíjat? Szervizdíjat egyáltalán számolhatunk-e csomagárnál? Igaz, hogy éttermi szolgáltatás is van a csomagban, de a főszolgáltatás mégiscsak szállodai szolgáltatás. Köszönnettel: Hné
Számlázás harmadik országba Kérdés
Tisztelt Szakértők! http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_26_Szamlazas_harmadik_orszagba_rtf Amennyiben termékértékesítés történik 3. országba vagy közösségi államba magánszemély részére, és az áru igazoltan elhagyja Magyarország területét (vámkezelik, illetve a vevő nyilatkozik, hogy kiviszi a terméket, vagy postai feladóvevény igazolja a termék elszállítását), akkor számlázható exportként áfamentesen a termék?