Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    271 találat a(z) rehabilitációs hozzájárulás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatosan fordulok Önökhöz kérdésekkel. Először is a kerekítés szabályai kapcsán kötelezően alkalmazandó csökkent képességű munkavállalók létszámának meghatározásában kerekíteni kell a matematika szabályai szerint, avagy egy tizedes jeggyel kell ott is számolni a fizetendő adót? Azaz, ha 1,6 jön ki, akkor az 2*9*aktuális minimálbér, avagy 1,6*9*aktuális minimálbér? A 94. számú NAV-füzet a rehabilitációs hozzájárulásról leírja, hogy az átlagos statisztikai létszámot egy tizedesjegyig kell kerekíteni, de arról nem rendelkezik, hogy a hozzájárulás alapját képező létszámot is ugyanígy kell-e kezelni? Másik kérdés a kölcsönzött munkaerővel kapcsolatos: az említett NAV füzet (és a rehabilitációs hozzájárulásról szóló törvény) szerint nyilatkozat hiányában a kölcsönvevőnél kell utánuk megfizetni az közterhet, de mi van akkor, ha ez a munkaerő iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik a cégnél, azaz nappali tagozatos diákokról van szó? Az iskolaszövetkezet szerint utánuk nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni. Lehetséges, hogy más törvény/rendelkezés alapján ők valóban nem esnek a rehabilitációs hozzájárulás alapját képező átlagos statisztikai létszámba, azaz nem kell őket figyelembe venni? Segítségüket előre is köszönöm.

    Kérdés

    Két munkáltató által 4-4 órában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállaló (megfelel a munkaképesség-változás a rehabilitációshozzájárulás-kedvezmény szabályainak) után mindkét munkáltató igénybe veheti a rehabkedvezményt? A két munkáltató nem kötött megállapodást munkáltató kijelölésével kapcsolatosan.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk havonta zárja könyvelését, és havi jelentéseket szolgáltat a tulajdonosoknak. 2019-re tervezett átlagos statisztikai létszámunk 80 fő, nincs alkalmazásban megváltozott munkaképességű személy. Erre kivetítve 4 fő megváltozott munkaképességű alkalmazottra kivetítve kell meghatároznunk, bevallanunk és megfizetnünk a rehabilitációs hozzájárulás összegét (negyedévente 1 242 000 HUF x 4 / 4 = 1 242 000 HUF). Azzal számolunk tehát, hogy az I-III. negyedévek során ekkora összegeket fogunk a negyedévet követő hó 20-áig bevallani és megfizetni, majd 2020. február 25-éig a fennmaradó 1 242 000 HUF összeget. Kétféle lehetséges esetet vázolok 2019-re vonatkozóan: 1, Minden a tervek szerint zajlik, és a tényleges éves kötelezettségünk a negyedéves előlegek négyszerese, azaz 4 x 1 242 000 HUF = 4 968 000 HUF lesz. 2. Az I-III. negyedév a tervek szerint zajlik, ám a IV. negyedév elején cégünk felvesz 17 fő megváltozott munkaképességű kollégát, akiket legalább 4 órában alkalmaz, így éves szinten megfelelünk a rehabilitációs járulék alóli mentességnek. Kérdésem 1. és 2. eset kapcsán: Helyesen jár-e el cégünk, amikor az I. negyedév után bevallott és befizetett 1 242 000 HUF vonatkozásában csak mérlegszámlákra könyvel (T 464 K 384)? Ha nem, milyen jogszabály alapján és mit kellene még könyvelnünk? Nagyon köszönöm a segítséget!

    Kérdés

    T. Szakértő! A nyugdíjasok kijelentésével kapcsolatban írt válaszát köszönöm. Az viszont még nem egyértelmű, hogy vonatkozik-e ez a jogszabály például egy 40 éves, véglegesen rokkantnyugdíjban részesülő munkavállalóra. A téma a rehabilitációs hozzájárulás miatt érdekes? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné

    Kérdés

    Kinek kell fizetni rehabilitációs hozzájárulást, és azt milyen nyomtatványon kell benyújtani? Köszönöm a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A rehabilitációs hozzájárulás statisztikai állományi létszámának kiszámításánál figyelembe kell-e vennem a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől kölcsönvett létszámot? Számít az, hogy közérdekű nyugdíjas szövetkezet a kölcsönbe adó, vagy ugyanúgy kell eljárnom, mint ha egyéb kölcsönbe adó cég lenne?

    Kérdés

    Egyik munkavállalónk rokkantsági ellátását visszamenőleg megszüntette 2016 februárjától a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály etc. egy 2018 nyarán hozott végzésével. Az ok 2015 és 2016-ban 3 hónapon keresztül a minimálbér 150 százalékát meghaladó jövedelem. A munkavállaló 2017 novembere óta dolgozik társaságunknál. A rehabilitációs hozzájárulás számítása és megfizetése során őt is figyelembe vette társaságunk mint fizetendő adót csökkentő személyt. Önellenőriznie kell-e emiatt társaságunknak az érintett hónapok rehabilitációs hozzájárulás számított adóit? Válaszukat köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy éves szinten arányosítva kell-e kiszámolni a hozzájárulást? Tehát például, ha egy megváltozott munkaképességű személy nem dolgozott egész évben, akkor az év azon napjaira, amelyeken nem dolgozott még, arányosan kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Ha például év közben lépett be, 06.01-én, akkor az azt megelőző időszakra kell-e számolni rehabilitációs hozzájárulást?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A munkáltató átlagos statisztikai létszáma: – első negyedévben 64,3 fő, ennek 5%-a kötelező szint megváltozott munkaképességű 3,2 fő. Ebből alkalmazott 4 főt 2018. 01. 01-2018. 03. 31 időszakban végig. Tehát nem kell fizetni rehabilitációs hozzájárulás előleget. – második negyedévben: 67,1 fő, kötelező szint, 3,4 fő. Alkalmazott 4 főt 2018. 01. 01 - 2018. 05. 31. időszakban végig. Egy fő kilépett 2018. 05. 31-én, marad a 06 hóban csak 3 fő. Hogyan kell kiszámítani pontosan? – harmadik negyedév átlaglétszám 67,1 fő, 5% a kötelező szint 3,4 fő. Alkalmaz 3 fő 2018. 07. 01 - 2018. 09. 30., tehát a rehabilitációs hozzájárulás előlege: 3,4 fő-3 fő=0,4 fő*1 242 000 Ft=496 800 Ft/4=124 200 Ft lenne. Ha például szeptember hónapban belép egy új megváltozott munkaképességű, akkor nem kell fizetni előleget? Vagy végig a 3 hónapban megszakítás nélkül 4 főnek meg kell lennie? Az éves átlag 67,1 fő, ennek 5% 3,4 fő kötelező szint. Alkalmazott megváltozott munkaképességű volt 4 fő 2018. 01. 01 - 2018. 05. 31-ig és 2018. 06. 01-től 3 fő. Melyik a helyes számítás: a) 4 fő kötelező szint-3 fő alkalmazott=1 fő *1 242 000=1 242 000 Ft/év-124 200 (harmadik negyedév előleg)= 1 117 800 Ft b) 4 fő kötelező szint-4 fő alkalmazott=0 fő *1 242 000= 0-124 200 (harmadik negyedév előleg)= visszajár 124 000 Ft. Lényegében az a kérdés, hogy ha a kötelező szint 4 fő, akkor a 4 fő végig megszakítás nélkül alkalmazásban kell, hogy legyen, ahhoz, hogy 0 Ft legyen a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás? Köszönöm szépen!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 2011. évi CXCI. törvény 22. § a) pontja alapján megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. E törvényi rendelkezés alkalmazásához elegendő-e annak igazolása, hogy a foglalkoztatott magánszemély rehabilitációs ellátásban részesül (B1, C1 kategória), rokkantsági ellátásban részesül (B2, C2 kategória), vagy rehabilitációs kártyával rendelkezik (B1, C1 kategória)? Ezen ellátások folyósításának ugyanis minden esetben ugyanaz a feltétele, hogy az egészségi állapot 60 százalékos vagy annál kisebb, és a minősítést szakbizottság végzi el. Amennyiben az ellátások folyósításának igazolása nem elegendő a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség csökkentéséhez, akkor milyen hivatalos dokumentum beszerzése az elvárt a munkáltató részéről? Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mivel nálunk a következő hónaptól további egy fő alkalmazott felvételével éppen 25 fő lesz a statisztikai létszám, így utána kellett néznem a rehabilitációshozzájárulás-kötelezettség témakörének. Tudtam, hogy ez a bűvös szám és azt is, hogy lényeges az a megfogalmazás, hogy "eléri" vagy "meghaladja". Először a NAV 94. információs füzetét olvastam el, amiben az eléri kifejezés található, ami szerint már a 25 fő esetében is belép a kötelezettség. Viszont más írások, cikkek a meghaladja szót használják, így megkerestem magát a törvényt is, ahol valóban a meghaladja kifejezés található. Ha az információs füzetre hagyatkoznék, akkor valószínű már számolnám is, hogy mennyit kell fizetnünk. Mivel hiteles forrásnak eddig a NAV tájékoztatóit tartottam, nem tudom, hogy hol lehetne felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy ezt a részt javítani kellene a kiadványukban? Eddigi munkájuk is már sokat segített az ilyen félreértések tisztázásában.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-nél a foglalkoztatottak létszáma jelenleg 23 fő, 25 fő alatt van, tehát nem kell még megfizetnie a rehabilitációs hozzájárulást. Viszont "B" Kft.-nél, amelynek "A" Kft. 100 százalékos tulajdonosa, 5 fő a foglalkoztatotti létszám, tehát a két cégben összesen 23+5=28 fő. A kérdésem, hogy kapcsolt vállalkozásoknál foglalkoztatotti létszám hogyan számít a rehabilitációs hozzájárulásnál? Azokat összevontan kell kezelni, vagy sem? Tehát a fenti példában, mivel összevontan átlépték a 25 főt, kell-e valamelyik cégben fizetni rehabilitációs hozzájárulást?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik munkatárunkat – régi felülvizsgálat alapján – beszámítottuk a rehabos létszámba, de most elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjba ment. Kiléptettük, de nyugdíjasként foglalkoztatjuk tovább. Annak eldöntésében szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott beszámítható-e a rehabos létszámba, ha az egyéb feltételeknek megfelel?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szombati munkavégzés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media