Tisztelt Szakértő! Megváltozott munkaképességű dolgozó, hogy ne veszítse el az ellátását, mennyi jövedelmet kereshet havonta? Például két cégnél összesen 2020-ban lehet-e 161 ezer forint a bruttó keresete kétszer 4 órában? Továbbá, ha egy adott cég átlagos létszáma 35, de ebből 25 alkalmazott 2 órás bejelentéssel dolgozik, akkor kell-e megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnia? Köszönettel.
Nyugdíjas dolgozó mikor számít bele az átlagos állományi létszámba a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához kapcsolódóan, most hogy be sem kell jelenteni? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Adott egy kapcsolt vállalkozás, ahol egyik cégben sem érik el a 25 főt, így nem rehab kötelezettek. Kérem, erősítsen meg benne, hogy nem kell összevonni a létszámot attól, hogy kapcsolt a vállalkozás, hiszen ott számít bele a létszámba, ahol a járulékok megfizetésre kerülnek. Köszönettel
Tisztelt Széles Imre Úr! 2019. 10. 17.-én adott tanácsában a 2011. évi CXCI. tv. 22 paragrafusára hivatkozva azt írja, hogy a napi négy órás munkaviszony feljogosít a rehabilitációs hozzájárulás csökkentésére még akkor is, ha az adott személy két különböző munkáltatónál dolgozik, így mindkét munkáltató érvényesítheti a csökkentést. Nem mond ennek ellent az említett törvény 23. § (1) bekezdésében említett korlát? Ha az egyik munkáltató a felelős a bérek kifizetéséért és a közterhek bevallásáért, befizetéséért, akkor is érvényesítheti a másik munkaadó a kedvezményt? Ha igen, mi lehet a megoldás? Köszönettel várom válaszát. Tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét. Több (kettő) munkáltató által létesített munkaviszonnyal, megváltozott munkaképességű (egészségi állapota 60 százaléktól kisebb mértékű) munkavállalót foglalkoztat a kft., napi 4 órában. A két munkáltató közül a mi cégünk a kijelölt, aki a bérfizetésért, illetve az adóhatóság felé a bért terhelő adók és járulékok megfizetésért felelős. Ugyanannak a munkavállalónak napi másik 4 órában, egy másik munkaszerződés alapján szintén több (kettő) munkáltató által létesített munkaviszonya van. Mindkét kijelölt munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. A kérdésem az, hogy a kötelezettség meghatározása során mindkét kijelölt munkáltató ugyanazon megváltozott munkaképességű munkavállalót, a megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során 1 fő csökkentő tényezőként figyelembe veheti? Köszönettel: Gyarmatiné Tóth Katalin
Tisztelt Szakértő! A megváltozott munkaképességről kelt orvosi vélemény (össz- szervezeti egészségkárosodás: 42%) 2019. július 18-án, az erről szóló határozatot 2019. július 29-án kelt. Kérdésem az, hogy mely időponttól lehet a munkáltatónak igénybe vennie szociális hozzájárulási adót, illetve a rehabilitációs hozzájárulást? A munkavállaló 2019. június 1-től áll alkalmazásban a kft.-nél. Hogyan változik a fenti adók megfizetése, ha a munkavállaló munkaviszonya október 25-én megszűnik? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A megváltozott munkaképességről kelt orvosi vélemény (össz- szervezeti egészségkárosodás: 42%) 2019. július 18-án, az erről szóló határozatot 2019. július 29-án kelt. Kérdésem az, hogy mely időponttól lehet a munkáltatónak igénybe vennie szociális hozzájárulási adó, illetve a rehabilitációs hozzájárulás utáni kedvezményt? Hogyan változik a fenti adók megfizetése, ha a munkavállaló munkaviszonya október 25-én megszűnik? Köszönöm a válaszát.
Munkaerő-kölcsönző cég kölcsönbe ad hat partnerének összesen 200 főt, teljes munkaidőben. Egyik partnerétől átvállalja a rehabilitációs hozzájárulás fizetését. Hogyan alakul a munkaerő-kölcsönző bevallási és fizetési kötelezettsége, ha a szóban forgó partnerének 10 főt ad kölcsönbe, és hogyan alakul akkor, ha 40 főt?
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség fennállásának, illetve összegének megállapításánál meghatározó jelentősége van a foglalkoztatottak létszámának.
Tisztelt Szakértő! A statisztikai létszám és az egyéb tényezők kerekítésének bizonytalansága miatt kérdezem a július 20-áig fizetendő rehabilitációs hozzájárulásunk összegéről. Áprilisban 26,00, májusban 25,452, júniusban 26,00 fő volt a létszámunk. Az átlag 25,83 (25,8), ennek 5 százaléka 1,29. Itt 1,29-cel vagy itt is 1,3-mal kell számolni? Tehát 432 473 forint lesz a kerekítés nélküli hozzájárulás, vagy 435 825 forint? Vagy esetleg más összeg? Köszönöm.
Összegezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a társasági adóalapra és adókedvezményre, az innovációs járulékra és a rehabilitációs hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat 2018-ban nem megfelelően alkalmazó adózók ellenőrzésekor tapasztalt jellemző hibákat. Az adóhatóság honlapján közzétett összeállítás adónemenként és a kockázatelemzéssel feltárt anomáliák szerinti bontásban mutatja be a problémákat.
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk foglalkoztatni C2 minősítésű, 47 százalékos egészségi állapotú dolgozót 4 órás munkaviszonyban. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülménye foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Foglalkozási rehabilitálthatóság minősítése: nem javasolt. Foglalkoztatható-e például vendéglátó kisegítő pohár leszedő munkakörben. (Kizárt az orvos szerint fokozott érzelmi, pszichés terhelés, fokozott figyelmet igénylő munkavégzés, gyakori hajolás, gyaloglás, tárgyak emelése, nehéz fizikai megterhelés, időkényszer keretei között munkavégzés, tartós azonos testhelyzet, tartós álló testhelyzet, több műszakos munkarend) egy műszakban dolgozna négy órát, tartósan nem hajol, nem emel, nem áll. Igénybe vehető-e utána a rehabilitációs kedvezmény, valamint a cég rehabilitációs hozzájárulás számításánál csökkentő tényezőként figyelembe veheti-e? Alkalmazható-e egyáltalán? Köszönöm válaszát előre is.
Nem kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! Ön az egyik felvetett kérdésre az alábbi választ adta: A megváltozott munkaképességű munkavállaló az állapotára vonatkozó szakvélemény időbeli hatálya alatt vehető figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásban. Ezt nem befolyásolja a nyugdíjazás. Ugyanakkor a 2011. évi CXCI. törvény 38. § (1) bekezdése értelmében akik a komplex felülvizsgálat alól a törvény 38/C §-a alapján mentesültek (mert például 5 évnyire voltak a nyugdíj korhatártól) a rokkantsági ellátás folyósításának a tartama alatt vehetők e szempontból figyelembe. Kérdésem: Hogyan kell figyelembe venni azt a szakvéleményt, melyben az van leírva, hogy felülvizsgálat csak állapotváltozás esetén szükséges (nyugdíjban lévő, illetve nem nyugdíjas dolgozó esetében). Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték