Rehabilitációs hozzájárulás Kérdés
Rehabilitációs hozzájárulásban részesülő foglalkoztatása esetén milyen járulékot kell fizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak?
Rehabilitációs hozzájárulásban részesülő foglalkoztatása esetén milyen járulékot kell fizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak?
Tisztelt Szakértő! A rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban van kérdésem. Társaságunk foglalkoztat öregségi nyugdíjas munkavállalót, aki nyugdíjazása előtt rokkantsági nyugdíjban részesült, az egészségkárosodás mértéke 40%. A határozatban kijelentik, hogy állapota alapján felülvizsgálata nem szükséges. Kérdésem az, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál rehab foglalkoztatottként a létszámban figyelembe vehető-e, vagyis beszámítható-e a statisztikai állományi létszámba? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk az utóbbi időben több megváltozott munkaképességű személlyel létesített munkaviszonyt, akik rehabilitációs ellátásban részesülnek. Az ellátás megállapításáról szóló határozatot leadták a munkáltató felé, azonban a komplex minősítés eredményeiről szóló szakvéleményt nem hajlandók átadni, mivel abban személyes és egészségügyi adatok szerepelnek. A törvény szerint megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, a munkaadó köteles a rehab hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló adatait, TAJ számát, egészségi állapotának mértékét, az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. Fentiek és az eddigi ellenőrzések alapján úgy gondoljuk, hogy a NAV a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség ellenőrzésekor kizárólag azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek beszámítását fogadja el, akinek a komplex minősítésről szóló szakvéleményével rendelkezünk. A rehabilitációs ellátás megállapításáról szóló határozat hivatkozik ugyan a megadott sorszámú és x napon kelt elsőfokú komplex minősítésre, közlik benne az megállapított egészségi állapot mértékét, minősítés csoportját, felülvizsgálatát. Kérdésünk az, hogy ilyen esetben a határozat alapján beszámíthatjuk-e az illetőt a megváltozott munkaképességűek létszámába a hozzájárulás megállapításánál vagy sem? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Cégünk harmadik országból foglalkoztat munkavállalókat. Kérdésünk az lenne, beleszámítanak-e az átlagos statisztikai létszámba rehabilitációs hozzájárulás fizetésének tekintetében? Köszönettel!
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-jétől érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás szabályai, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése, olvasható az Ernst & Young (EY) elemzésében.
Tisztelt Szakértő! Megváltozott munkaképességű dolgozó, hogy ne veszítse el az ellátását, mennyi jövedelmet kereshet havonta? Például két cégnél összesen 2020-ban lehet-e 161 ezer forint a bruttó keresete kétszer 4 órában? Továbbá, ha egy adott cég átlagos létszáma 35, de ebből 25 alkalmazott 2 órás bejelentéssel dolgozik, akkor kell-e megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnia? Köszönettel.
Nyugdíjas dolgozó mikor számít bele az átlagos állományi létszámba a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához kapcsolódóan, most hogy be sem kell jelenteni? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Adott egy kapcsolt vállalkozás, ahol egyik cégben sem érik el a 25 főt, így nem rehab kötelezettek. Kérem, erősítsen meg benne, hogy nem kell összevonni a létszámot attól, hogy kapcsolt a vállalkozás, hiszen ott számít bele a létszámba, ahol a járulékok megfizetésre kerülnek. Köszönettel
Tisztelt Széles Imre Úr! 2019. 10. 17.-én adott tanácsában a 2011. évi CXCI. tv. 22 paragrafusára hivatkozva azt írja, hogy a napi négy órás munkaviszony feljogosít a rehabilitációs hozzájárulás csökkentésére még akkor is, ha az adott személy két különböző munkáltatónál dolgozik, így mindkét munkáltató érvényesítheti a csökkentést. Nem mond ennek ellent az említett törvény 23. § (1) bekezdésében említett korlát? Ha az egyik munkáltató a felelős a bérek kifizetéséért és a közterhek bevallásáért, befizetéséért, akkor is érvényesítheti a másik munkaadó a kedvezményt? Ha igen, mi lehet a megoldás? Köszönettel várom válaszát. Tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét. Több (kettő) munkáltató által létesített munkaviszonnyal, megváltozott munkaképességű (egészségi állapota 60 százaléktól kisebb mértékű) munkavállalót foglalkoztat a kft., napi 4 órában. A két munkáltató közül a mi cégünk a kijelölt, aki a bérfizetésért, illetve az adóhatóság felé a bért terhelő adók és járulékok megfizetésért felelős. Ugyanannak a munkavállalónak napi másik 4 órában, egy másik munkaszerződés alapján szintén több (kettő) munkáltató által létesített munkaviszonya van. Mindkét kijelölt munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. A kérdésem az, hogy a kötelezettség meghatározása során mindkét kijelölt munkáltató ugyanazon megváltozott munkaképességű munkavállalót, a megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során 1 fő csökkentő tényezőként figyelembe veheti? Köszönettel: Gyarmatiné Tóth Katalin
Tisztelt Szakértő! A megváltozott munkaképességről kelt orvosi vélemény (össz- szervezeti egészségkárosodás: 42%) 2019. július 18-án, az erről szóló határozatot 2019. július 29-án kelt. Kérdésem az, hogy mely időponttól lehet a munkáltatónak igénybe vennie szociális hozzájárulási adót, illetve a rehabilitációs hozzájárulást? A munkavállaló 2019. június 1-től áll alkalmazásban a kft.-nél. Hogyan változik a fenti adók megfizetése, ha a munkavállaló munkaviszonya október 25-én megszűnik? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A megváltozott munkaképességről kelt orvosi vélemény (össz- szervezeti egészségkárosodás: 42%) 2019. július 18-án, az erről szóló határozatot 2019. július 29-án kelt. Kérdésem az, hogy mely időponttól lehet a munkáltatónak igénybe vennie szociális hozzájárulási adó, illetve a rehabilitációs hozzájárulás utáni kedvezményt? Hogyan változik a fenti adók megfizetése, ha a munkavállaló munkaviszonya október 25-én megszűnik? Köszönöm a válaszát.
Munkaerő-kölcsönző cég kölcsönbe ad hat partnerének összesen 200 főt, teljes munkaidőben. Egyik partnerétől átvállalja a rehabilitációs hozzájárulás fizetését. Hogyan alakul a munkaerő-kölcsönző bevallási és fizetési kötelezettsége, ha a szóban forgó partnerének 10 főt ad kölcsönbe, és hogyan alakul akkor, ha 40 főt?
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől