Adók, adóelőlegek befizetése Esemény
Október 20.
Október 20.
Tisztelt Cím! Az alábbi témában kérem szakmai álláspontjukat: Ügyfelem alkalmazásában áll egy dolgozó, aki rehabilitációs ellátásban részesül, a munkaideje heti 20 óra. A nálunk lévő iratok az egészségkárosodásról a következők: A Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Határozata, mely 2009 decemberében kelt, és amely hivatkozik az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet I. fokú szakhatósági állásfoglalására, mely szerint az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 40 százalék; rehabilitálható, de komplex (intézményes) rehabilitációja nem szükséges. A következő felülvizsgálat ideje: 2012. év 12. hónap. Felülvizsgálatra idáig még nem hívták be. 2014 áprilisában a NAV kiállított számára egy Rehabilitációs kártyát, melyen a kiállítás dátumaként 2012. május 04. szerepel. A kérdésem a következő: A rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapításánál ezen alkalmazottat figyelembe vehetjük-e a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésénél, mint megváltozott munkaképességű dolgozót, vagy amennyiben ezen iratok alapján nem lehet, milyen dokumentumokat szükséges beszereznünk ahhoz, hogy figyelembe tudjuk venni a kötelező foglalkoztatási szint teljesítésénél. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Cselyuszka Antalné
Tisztelt Szakértő! Olyan rokkantsági ellátásban részesülő személyt (egészségi állapot mértéke: 57 százalék) szeretnénk foglalkoztatni havi 60 órában, akinek jelenleg is van részmunkaidős munkahelye, rehabilitációs hozzájárulás kiváltása céljából. Arra szeretnék választ kapni, hogy alkalmazhatjuk-e az illetőt anélkül, hogy megvonnák tőle a rokkantsági ellátást? Az új szabályozás szerint, ha jól értelmezem 3 egymást követő hónapban a jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 3 egymást követő hónapban a jövedelme összesen nem haladhatja meg a 152 250 forintot? Tehát végeredményben a két munkahelyen nem kereshet többet összesen havi bruttó 50 750 forintnál? Ha jól tudom, 2014. január 1. előtt a 3 havi átlagbér nem haladhatta meg a minimálbér 150 százalékát. Válaszukat előre is megköszönve Üdvözlettel.
Megjelent cikkükkel kapcsolatban tennék fel egy kérdést. Hogyan veszem számításba azokat az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint (mezőgazdasági munkára szerződött) alkalmazottakat, akiknek a heti foglalkoztatása esetenként meghaladja az öt napot (akár 120 nap is lehet folyamatosan)? A KSH-kiadvány szerint az öt napnál hosszabban bejelentett egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottakat bele kell számítani a létszámba. Most akkor beszámítandó a rehabilitációs járuléknál vagy nem?
A foglalkoztatók számára komoly terhet jelent a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége. Ez azonban kiváltható megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával. Kik jöhetnek szóba? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! 2014. évre vonatkozóan változott-e a rehabilitációs hozzájárulás mértéke? Válaszát előre is köszönöm! Andrea
Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Egy cégnek az első két negyedévére kellett fizetni, viszont a 3. negyedévtől lecsökkent a létszámuk 25 fő alá, így arra az időszakra nem fizettek. Az éves átlagos statisztikai létszámuk december 31-én 25 fő lett. Ha az éves létszámot nézem, akkor az első kettő negyedévi befizetett összeget visszakérhetem, mert éves átlagban nem kellett volna fizetnie? Segítségét előre is köszönöm!
Társaságunk rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. A foglalkoztatott munkavállalók között 4 fő egészségkárosodása 40 százalékot meghaladó mértékű. Az igazolások, amelyek ezt alátámasztják 2012. január 1-je előtt születtek, és az OOSZI, illetve az ORSZI által lettek kibocsájtva. Az igazolások szerint az egészségkárosodás végleges, újabb felülvizsgálat nem szükséges. Kérdésünk: A rehabilitációs hozzájárulás számításánál figyelembe vehetőek ezek a személyek, mint megváltozott munkaképességű dolgozók? Ezen munkavállalók munkaideje meghaladja a napi 4 órát.
Február 25.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett. Egy megváltozott munkaképességű munkavállalót kíván alkalmazni. A munkavállalónak máshol is van munkaviszonya. Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy a munkavállaló után van-e lehetősége, hogy mind a két munkáltató ugyanazt a főt beszámítsa a megváltozott munkaképességűek átlagos létszámába. Válaszát várva, köszönettel.
Kérdésem a rehabilitációs hozzájárulás fizetési és elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos. Cégünknél az alábbiakban megadott statisztikai létszámok voltak és lesznek 2013. évben havonta:január: 16,9 fő, február: 20,8 fő, március:20,3 fő, április: 26 fő, május:25,9 fő, június: 26,5 fő, július: 27,3 fő, augusztus: 28 fő, ebből 1 fő 4 órás csökkent munkaképességű, szeptember: 28 fő, ebből 1 fő 4 órás csökkent munkaképességű, október: 26,3 fő, ebből 1 fő 4 órás csökkent munkaképességű. Negyedévente mennyi rehabilitációs hozzájárulás előleget kell/kellet volna befizetni, azt hogy kell kiszámítani. A IV. negyedévben november, december hónapban kell-e csökkent munkaképességűt foglalkoztatnunk annak érdekében, hogy rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségünk ne keletkezzen? Éves szinten hogy kell meghatározni a fizetési/bevallási kötelezettséget a fenti létszámokkal, illetve a november, december hóval kiegészítve? (Attól függően hogy van csökkent munkaképességű foglalkoztatott az utalsó két hónapban, vagy nincs.) Nagy segítséget jelentene számunkra, ha kérdésünkre részletes választ kapnánk annak érdekében, hogy a NAV felé szabályosan tudjunk eljárni, illetve az év utolsó két hónapjára még tudjunk kalkulálni a dolgozói létszámmal. Előre is köszönjük válaszukat.
Évközben 2012.09.01-én kezdő adózó esetén, hogyan kell számolnom az átlagos statisztikai létszámot és a rehabilitációs hozzájárulást?
A kormányzati szándék az, hogy minél több, jelenleg rokkant nyugdíjban részesülő személyt visszavezessenek a munkaerőpiacra. A tervekből még kevés részlet ismert. A jelenlegi szabályozás azonban egyértelműen kimondja: ki, melyik rokkantsági csoportba tartozik, milyen járadékban részesülhet, s milyen korlátozások vonatkoznak rá.
Vitathatatlan, hogy a megváltozott munkaképességű (egészségkárosodott) munkavállalók foglalkoztatása gazdásági érdekként is fontos. Foglalkoztatásuk elősegítésének egyik forrása a rehabilitációs hozzájárulásból befolyó összeg. Ezt az adónemet tekintjük át az alábbiakban röviden.
Rehabilitációs hozzájárulás címén ettől az évtől közel egymillió forintot kell fizetnie annak a munkaadónak, akinek több mint 20 fős állománya van de nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől