Tisztelt Szakértő! Egy katás betéti társaság beltagja kisadózó tagként van bejelentve, a kültag megbízási jogviszonyban. Jól gondolom-e, hogy az osztalékot a katásként bejelentett tag gyakorlatilag adómentesen veheti ki, a kültagnak pedig joga van ahhoz, hogy az év végi taggyűlési jegyzőkönyvben úgy nyilatkozzon, hogy nem vesz ki osztalékot a megbízási szerződésére tekintettel? Válaszát előre is köszönöm!
A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.
Veszteséges cég végelszámolást indított. A saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőke. Ha jól tudom, ebben az esetben nincs semmilyen osztalék. Érdeklődnék, hogy igazam van-e. Köszönöm!
2018. január 1. óta kivás vállalkozás 2008. évben jóváhagyott osztalékát ebben az évben szeretné kifizetni. Ha jól értem a törvényt, akkor az előző években jóváhagyott osztalék kifizetésével nem kell megemelni a kivaalapot? Előre is köszönve a segítséget, várom válaszukat! Üdvözlettel: Hável Györgyné
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni. Korábban még nem csináltam végelszámolást. Bt. és kft. végelszámolással szeretne megszűnni. Cégbíróság felé bejegyezték a dátumot és ennek megfelelően leadtuk az előző időszaki záróbevallást. Most a lezáró dátum esetében a bent lévő eredménytartalékkal mit kell tenni? Ki kell venni osztalékként és adót fizetni rá? Köszönöm válaszát előre is.
A kft. 2017. évtől kivaalany. Nyereséggel zárta a 2017-es évet, de osztalékfizetésről nem döntött. A korábbi évek eredménytartaléka lehetővé teszi osztalék fizetését. Helyesen jár el a cég, ha taggyűlés keretében dönt osztalékfizetésről? A jegyzőkönyvet kell-e küldeni valahová vagy elég, ha azt maga őrzi és a Határozatok könyvébe rögzíti? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Csuhai Imréné
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kültagja eladta tulajdonrészét egy harmadik félnek. A tulajdonosváltás időpontjában a könyvelésben két évvel korábban taggyűlés keretében elhatározott, de még ki nem fizetett osztalékkötelezettséget tartanak nyilván. A jövőbeni kifizetés időpontjában kit illet ez az osztalék? Az adás-vétel során erről szóló rendelkezés nem történt. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély egy angol cég tagjaként eladta az üzletrészét a másik tagnak, erre 2017-ben előleget kapott (az üzletrész-értékesítés szerződésének dátuma 2018. februári). Osztalékot is kapott ettől a cégtől 2017-ben. A kapott előleg és az osztalék után egészségügyi hozzájárulást hogyan kell Magyarországon fizetnie? Az szja-bevallás melyik sorában szerepeltessük ? (2017 szeptemberétől Magyarországon be volt már jelentve, járulékot fizetett). Angliában tavaly nem fizetett sem az üzletrész-értékesítés, sem az osztalék felvét után semmit. Előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! A fenti kérdésre 2018.07.20.-án megjelent válaszában többek között alábbi mondat szerepel: „A tevékenységben részt vevő tag részére ugyanakkor a személyes közreműködése ellenértékeként lehet javadalmazást megállapítani, melyet adó- és járulékmentesen vehet fel” Kérhetném egy kicsit konkrétabban, hogy Ön szerint milyen adó és járulékmentes javadalmazást kaphat a személyesen közreműködő tag? Köszönöm a válaszát. üdvözlettel Dobosi Pálné
Egy a tao. alá tartozó bt. katára térne át. Az Adózóna olvasója azt kérdezte: mi a helyzet a katás időszakban az osztalékkal? Köteles a bt. osztalékot fizetni? Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Cím! Egy egyelőre a tao alá tartozó bt. katázásra való áttérésével kapcsolatban lenne kérdésem. A bt. év közben szeretne adózási módot változtatni, a tao-s időszak zárásával tisztában vagyok. Áttérés után a bt. tudomásom szerint csak bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. A bt.-ben a jelenleg alkalmazottként fogalkoztatott kültag (ügyvezető) lenne a főállású katás. A beltagnak a bt.-n kívűl van heti 40 órás munkaviszonya, ő a társaság működésében nem vesz részt, társasági szerződés szerint ügyvezető. Neki keletkezik valamilyen járulékfizetési (akár kata-fizetési) kötelezettsége? S mi a helyzet a katás időszakban az osztalékkal? Köteles a bt. osztalékot fizetni? A tulajdonosok házastársak. Válaszukat előre is köszönöm!
Sok kérdés vetődik fel a különböző formában működő jogi személyek által juttatható osztalék, osztalékelőleg szabályait illetően. Ennek oka, hogy a különböző jogszabályok nem egyformán rendelkeznek e kérdésekről. A cikk körül járja a vonatkozó szabályozást, megkísérelve végrehajtható magyarázat levezetését.
2017 decemberében a tulajdonosok osztalékelőleget vettek fel. A 2017. évi osztalékot azonos összegben 2018. május 30-án hagyták jóvá. Van-e határidő-előírás arra, hogy a már jóváhagyott osztalékot felvegyék, ami tulajdonképpen azt jelenti csak, hogy meg kell fizetniük az előlegből le nem vont 14%-os egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg fizetésekor a tulajdonosi arány 30-70 százalék volt, az osztalékfizetés megállapítása az év zárásakor megtörtént, a kifizetésre most kerülne sor. De! Időközben változott a tulajdonosi arány 50-50 százalékra. Kérdés: Jóváhagytunk például 30 millió forint osztalékot. Ebből 12-t kifizettünk előlegként tavaly, az akkori 30-70 százaléknak megfelelő arányban (3,6 millió és 8,4 millió forintot). Most sor kerülne a megállapított osztalék kifizetésére: 15-15 millió forint lenne a járó osztalék a tulajdonosi arány szerint mindkét tulajdonosnak. Tehát az osztalék ifizetés összege 1. tulajdonos részére: 15-3,6 millió forint, a 2. tulajdonos részére:15-8,4 millió forint lenne. Ezt a számítást gondolom helyesnek. Jól gondolkodom? (Vagy a 30-12= 18 millió forint lenne kifizethető 50-50 százalékban? Ez esetben tehát 1. tulaj: 3,6 millió + 9 millió Ft, a 2. tulaj részére pedig 8,4 millió + 9 millió forint válna osztalékká?) Előre is köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja részére osztalékot fizettünk ki, és az eho megfizetésekor figyelembe véve a havi munkabéréből levont 7 százalékos járulékokat, a 450 ezer forintos összeget ennek alapján vontuk le. A kifizetés után munkavállalónk módosította adóelőleg nyilatkozatát, mivel várandóssága 91. napjába lépett. A családi kedvezményt teljes összegben csak járulékkedvezmény igénybevételével tudjuk érvényesíteni. Mivel a járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékkal szemben kerül elszámolásra, így a 450 ezer forintos eho befizetése nem teljesül. Kérdésem, hogy ez esetben is figyelembe vehető az eho-fizetési korlát vagy 12 százalékkal növelten meg kell fizetni a fennmaradó ehót? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Csné
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték