hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adózik az osztalék után a katás, a kivás, az evás, a társasági adós

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló
1

A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.

Osztalék, osztalékelőleg

Az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamata (a továbbiakban együtt: osztalék) köznapi értelemben a jogi személyek tagjai részére, adózott forrásból fizetett (juttatott) jövedelem. A forrás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása (Szt. 39. § (3) bekezdés) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. A jóváhagyott osztalék azonban nem járhat azzal, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után a jegyzett tőke összege alá csökken.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:186. paragrafusa szerint a kft. taggyűlése, a Ptk. 3:263. paragrafus a szerint az rt. közgyűlése vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Ennek feltétele, hogy

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Előlegfizetésről, -juttatásról a Ptk. kkt., bt., szövetkezet és egyesülés esetében nem rendelkezik.

A létesítő okiratban azonban rendelkezhetnek e szervezetek tagjai az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék terhére előlegfizetésről, juttatásról. A Ptk. szerint ugyanis a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. Közbenső mérleg készítéséről azonban a Ptk. nem rendelkezik. Az Szt. azonban előírja, hogy

– ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni,

– a legutolsó beszámolót, illetve a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Ebből következően bt., kkt., szövetkezet és egyesület esetében az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék (ami a saját tőke vagy annak egy része), közbenső mérleg vagy a legutolsó – hat hónapnál nem régebbi – beszámoló alapján juttatható. Kft. és rt. esetében a legutolsó mérleg nem használható osztalékelőleg-fizetésre, mivel a Ptk. számukra előírja közbenső mérleg készítését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az osztalék, illetve az osztalékelőleg adózására vonatkozó szabályokat a különféle módon adózó (társasági adó hatálya alá tartozó, evás, katás, kivás) vállalkozásokra lebontva.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Egymásra hányt jogszabályi hivatkozások, amelyek inkább zavart és bizonytalanságot teremtenek. Főleg a kisadózók nyúlfarnyi szakasza marad híján a tényleges válaszoknak.

A kisadózóknál nemcsak arról kellene (magyarul) írni, hogy a kiadásokat a katás nem tartja nyilván, hanem arról is, hogy számviteli beszámoló hiányában az osztalék fogalma fel sem merül.

A nem kisadózó tagoknak csak a bolondok fizetnek ki ténylegesen. A katás tag simán adhat abból a pénzből, ami katásként szerez. Akár alkalmanként 150 eFt erejéig, ajándékként, akár azért, mert vagyonközösségben áll a másik taggal (pl. férj-feleség).

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Belső szabályzat

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close