Így adózik az osztalék után a katás, a kivás, az evás, a társasági adós

Megosztás Tetszik

A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.

Osztalék, osztalékelőleg

Az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamata (a továbbiakban együtt: osztalék) köznapi értelemben a jogi személyek tagjai részére, adózott forrásból fizetett (juttatott) jövedelem. A forrás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása (Szt. 39. § (3) bekezdés) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. A jóváhagyott osztalék azonban nem járhat azzal, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után a jegyzett tőke összege alá csökken.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:186. paragrafusa szerint a kft. taggyűlése, a Ptk. 3:263. paragrafus a szerint az rt. közgyűlése vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Ennek feltétele, hogy

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Előlegfizetésről, -juttatásról a Ptk. kkt., bt., szövetkezet és egyesülés esetében nem rendelkezik.

A létesítő okiratban azonban rendelkezhetnek e szervezetek tagjai az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék terhére előlegfizetésről, juttatásról. A Ptk. szerint ugyanis a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. Közbenső mérleg készítéséről azonban a Ptk. nem rendelkezik. Az Szt. azonban előírja, hogy

– ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni,

– a legutolsó beszámolót, illetve a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Ebből következően bt., kkt., szövetkezet és egyesület esetében az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék (ami a saját tőke vagy annak egy része), közbenső mérleg vagy a legutolsó – hat hónapnál nem régebbi – beszámoló alapján juttatható. Kft. és rt. esetében a legutolsó mérleg nem használható osztalékelőleg-fizetésre, mivel a Ptk. számukra előírja közbenső mérleg készítését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az osztalék, illetve az osztalékelőleg adózására vonatkozó szabályokat a különféle módon adózó (társasági adó hatálya alá tartozó, evás, katás, kivás) vállalkozásokra lebontva.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.