További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adózik az osztalék után a katás, a kivás, az evás, a társasági adós

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló
1

A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.

Osztalék, osztalékelőleg

Az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamata (a továbbiakban együtt: osztalék) köznapi értelemben a jogi személyek tagjai részére, adózott forrásból fizetett (juttatott) jövedelem. A forrás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása (Szt. 39. § (3) bekezdés) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. A jóváhagyott osztalék azonban nem járhat azzal, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után a jegyzett tőke összege alá csökken.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:186. paragrafusa szerint a kft. taggyűlése, a Ptk. 3:263. paragrafus a szerint az rt. közgyűlése vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Ennek feltétele, hogy

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Előlegfizetésről, -juttatásról a Ptk. kkt., bt., szövetkezet és egyesülés esetében nem rendelkezik.

A létesítő okiratban azonban rendelkezhetnek e szervezetek tagjai az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék terhére előlegfizetésről, juttatásról. A Ptk. szerint ugyanis a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. Közbenső mérleg készítéséről azonban a Ptk. nem rendelkezik. Az Szt. azonban előírja, hogy

– ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni,

– a legutolsó beszámolót, illetve a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Ebből következően bt., kkt., szövetkezet és egyesület esetében az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék (ami a saját tőke vagy annak egy része), közbenső mérleg vagy a legutolsó – hat hónapnál nem régebbi – beszámoló alapján juttatható. Kft. és rt. esetében a legutolsó mérleg nem használható osztalékelőleg-fizetésre, mivel a Ptk. számukra előírja közbenső mérleg készítését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az osztalék, illetve az osztalékelőleg adózására vonatkozó szabályokat a különféle módon adózó (társasági adó hatálya alá tartozó, evás, katás, kivás) vállalkozásokra lebontva.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

Egymásra hányt jogszabályi hivatkozások, amelyek inkább zavart és bizonytalanságot teremtenek. Főleg a kisadózók nyúlfarnyi szakasza marad híján a tényleges válaszoknak.

A kisadózóknál nemcsak arról kellene (magyarul) írni, hogy a kiadásokat a katás nem tartja nyilván, hanem arról is, hogy számviteli beszámoló hiányában az osztalék fogalma fel sem merül.

A nem kisadózó tagoknak csak a bolondok fizetnek ki ténylegesen. A katás tag simán adhat abból a pénzből, ami katásként szerez. Akár alkalmanként 150 eFt erejéig, ajándékként, akár azért, mert vagyonközösségben áll a másik taggal (pl. férj-feleség).

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Garázseladás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Diplomáciai mentességgel kapcsolatos kérdés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Postabélyeg számviteli nyilvántartása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2019 január
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X