A katás vállalkozásban van pénz, kivehetik e a tagok? Ha nem osztalékként hívjuk, akkor milyen formában? Bevételi nyilvántartást vezet a cég, de a könyvelés ugyanúgy történt, mint eddig. Mi a helyzet, ha mind a két tag katás, vagy, ha csak a beltag katás? Köszönöm válaszukat.
Egyik vállalkozásunk végelszámolásról döntött. A végelszámolási eljárás elkezdődött. A társaság negatív eredménytartalékkal rendelkezik, viszont a pénztárában 1 millió forint található. Jóváhagyott osztalékkötelezettsége is van. Kérdésem arra irányul, hogy vagyonfelosztásnál (mivel a pénztár nem mínuszos) le kell-e adóznia ezen kötelezettségét? A mielőbbi választ köszönöm.
Az alábbiakban kérném a segítségüket. Egy magánszemély 2016-ban osztalékelőleget kapott, melyből a cég levonta a 15 százalékos szja-t, melyet a '08-as bevallásban be is vallott. A magánszemély az osztalékelőleget az szja-bevallásában tájékoztató adatként bevallotta a levont szja-val együtt. 2017-ben, a beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg osztalékká vált (ugyanannyi a jóváhagyott osztalék, mint az előleg), ekkor a cég az 14 százalékos ehót a magánszemélytől levonta, a '08-as bevallásba bevallotta és meg is fizette. Kérdésem a magánszemély 2017. évi szja-bevallásával kapcsolatos. Egyrészt bevallja az osztalék címen kapott jövedelmét és a levont adót a külön adózó jövedelmek között, de mi a helyzet az ehóval? Be kell-e vallani a kifizető által levont és megfizetett ehót az szja-bevallásban, és ha igen, akkor a bevallás melyik sorában? Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy december 31-én fizethető-e osztalékelőleg az év végi zárómérleg alapján? Kell-e köztes mérleget készíteni, ha az azonos az év végi zárómérleggel? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretném sürgős válaszukat kérni a következőkre: katás bt. beltagja a kisvállalkozóként munkát végző tag. Kültagja nem vesz részt a munkában. Nincs is bejelentve kisvállalkozóként. Kell-e, és ha igen, milyen összegben "osztalékot" kifizetni a katás bevétel után a kültagnak? Köszönettel: Borosné
T. Szakértő! Hogyan értelmezhető az osztalék a kiva-bevallásban, amikor a vállakozás a kivaalanyiság idején nem alanya a társasági és osztalékadónak? Ha kivát, szja-t és ehót is kell fizetni, az sokkal több mint a társasági adó 9 százalékával ugyanaz a nyereség. Köszönettel Jeszenszky Lászlóné
Ügyfelem 2018 januárjában osztalékelőleget kíván felvenni, de májusig az osztalékdöntés napjáig megváltoztatná a tulajdoni hányadot, édesanyjára és saját magára vonatkozóan. Az osztalékelőleg fizetésekor (ahol az arány még 60-40 százalék ügyfelem javára) csak ügyfelem vesz fel előleget, a döntés napján az arány már 96,67-3,33 százalék lesz. Jól gondolom-e, hogy az osztalékdöntés napján érvényes tulajdoni arány szerint történhet az osztalékfizetés, függetlenül attól, hogy az osztalékelőleg fizetésekor az arány ettől eltért? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK
Szeretném segítségüket kérni abban, hogy milyen módon, adó- és esetleg illetékteher mellett szüntethető meg az a bt., amely a 2006. évben jóváhagyott osztalékot nem tudta kifizetni és jelenleg is tagi kölcsönnel rendelkezik?
2017.07.05-én a cég megszűnt kivaalany lenni. 2017.11.30-án mérlegelfogadó taggyűlés határozatot hoz az osztalék mértékéről. A saját tőke adatai a következők: JT.3.000eFt, ET: -1.000eFt, lekötött tartalék: 65.000eFt, adózott eredmény: 60.000eFt. A lekötött tartalék összege a kivatörvény szerinti áttérési különbözet összegével azonos. Megítélésem szerint a fenti cég 11.30-án a mérleg elfogadó taggyűlésen maximálisan csak 60.000-1.000= 59.000eFt-ról dönthet.Ez igazságtalan, e szerint a kiva utolsó évének taggyűlésén hozott osztalékdöntési lehetősége meglehetősen korlátozott a kötelező áttérési különbözete lekötött tartalékba való helyezése révén. Jól gondolom vagy tévedek? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Ügyfelem 2017 decemberében osztalékelőleget fizet tagjainak, 2018 februárjában újabb előleget fizet majd. 2018 áprilisában a mérlegelfogadó taggyűlésen a 2018. februári előleg "sorsáról" is dönt, vagy arról csak 2019-ben? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Személyi jövedelemnek nem minősülő kifizetések, értékcsökkenés, tárgyi eszközök és osztalék elszámolása: megannyi kérdés, amely a kiva alá belépőket, illetve a társasági adózásra visszatérőket foglalkoztatja.
Tisztelt Szakértő! Kivára áttéréskor a jogutód nélküli megszűnés szerint kell eljárni, így kerül ki a társaság a tao alól. Kérdésem az lenne, hogy a kiva előtti időszakra az osztalékot kötelezően el kell-e számolni? Köszönöm, ha válaszol.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy osztalékfizetésnél van-e olyan szabály, mely szerint egyszerre kell minden tagnak kifizetni az osztalékot? Kft.-ben két tag van, de csak az egyikük venné ki most az osztalékot, a másik tag később. Köszönöm.
Decemberben elhatározta két tagból álló kft. egyik tagja, hogy kilép a cégből.1,5-1,5 millió a jegyzett tőke, 84 millió a felhalmozott eredménytartalék. Ha decemberben megtörténik a társasági szerződés módosítása, akkor hogyan járunk el helyesen a rá eső vagyonrész kiadásával (pénzeszközben és tárgyi eszközben van meg a vagyon)? A követelés és a kötelezettség állománya megközelítőleg azonos. Osztalékelőlegként bérszámfejtsük? De az osztalék jóváhagyásakor már nem lesz a cégben. És a másik fél egyébként sem akar kivenni osztalékot (mondjuk lemondhat az ő részéről). Előre is köszönöm a segítségét.
A számviteli törvény 2/A §-a úgy szabályoz, hogy "e törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti". A kivatörvény 15. §-a szerint "a kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik". Kérdésem: hogyan kell értelmezni ezt a kettős szabályozást a gyakorlatban? Az értelmezésnek abból a szempontból is van jelentősége, hogy az szja-törvény 66. §-a szerint az osztalék fogalma: „a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény”. E törvények egybevetése azt jelenti, hogy a kiva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság tagja nem osztalékot, hanem egyéb jövedelmet vesz fel az adózott eredményből? Tehát a kiva alatt lévő betéti társaságok magánszemély tagjai esetében nem a 450 ezer forint ehohatár figyelembe vételével történik a kifizetendő osztalék megállapítása, hanem a 22% egészségügyi hozzájárulás terheli, felső határ nélkül?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték