Tisztelt Szakértő! A fenti kérdésre 2018.07.20.-án megjelent válaszában többek között alábbi mondat szerepel: „A tevékenységben részt vevő tag részére ugyanakkor a személyes közreműködése ellenértékeként lehet javadalmazást megállapítani, melyet adó- és járulékmentesen vehet fel” Kérhetném egy kicsit konkrétabban, hogy Ön szerint milyen adó és járulékmentes javadalmazást kaphat a személyesen közreműködő tag? Köszönöm a válaszát. üdvözlettel Dobosi Pálné
Egy a tao. alá tartozó bt. katára térne át. Az Adózóna olvasója azt kérdezte: mi a helyzet a katás időszakban az osztalékkal? Köteles a bt. osztalékot fizetni? Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Cím! Egy egyelőre a tao alá tartozó bt. katázásra való áttérésével kapcsolatban lenne kérdésem. A bt. év közben szeretne adózási módot változtatni, a tao-s időszak zárásával tisztában vagyok. Áttérés után a bt. tudomásom szerint csak bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. A bt.-ben a jelenleg alkalmazottként fogalkoztatott kültag (ügyvezető) lenne a főállású katás. A beltagnak a bt.-n kívűl van heti 40 órás munkaviszonya, ő a társaság működésében nem vesz részt, társasági szerződés szerint ügyvezető. Neki keletkezik valamilyen járulékfizetési (akár kata-fizetési) kötelezettsége? S mi a helyzet a katás időszakban az osztalékkal? Köteles a bt. osztalékot fizetni? A tulajdonosok házastársak. Válaszukat előre is köszönöm!
Sok kérdés vetődik fel a különböző formában működő jogi személyek által juttatható osztalék, osztalékelőleg szabályait illetően. Ennek oka, hogy a különböző jogszabályok nem egyformán rendelkeznek e kérdésekről. A cikk körül járja a vonatkozó szabályozást, megkísérelve végrehajtható magyarázat levezetését.
2017 decemberében a tulajdonosok osztalékelőleget vettek fel. A 2017. évi osztalékot azonos összegben 2018. május 30-án hagyták jóvá. Van-e határidő-előírás arra, hogy a már jóváhagyott osztalékot felvegyék, ami tulajdonképpen azt jelenti csak, hogy meg kell fizetniük az előlegből le nem vont 14%-os egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg fizetésekor a tulajdonosi arány 30-70 százalék volt, az osztalékfizetés megállapítása az év zárásakor megtörtént, a kifizetésre most kerülne sor. De! Időközben változott a tulajdonosi arány 50-50 százalékra. Kérdés: Jóváhagytunk például 30 millió forint osztalékot. Ebből 12-t kifizettünk előlegként tavaly, az akkori 30-70 százaléknak megfelelő arányban (3,6 millió és 8,4 millió forintot). Most sor kerülne a megállapított osztalék kifizetésére: 15-15 millió forint lenne a járó osztalék a tulajdonosi arány szerint mindkét tulajdonosnak. Tehát az osztalék ifizetés összege 1. tulajdonos részére: 15-3,6 millió forint, a 2. tulajdonos részére:15-8,4 millió forint lenne. Ezt a számítást gondolom helyesnek. Jól gondolkodom? (Vagy a 30-12= 18 millió forint lenne kifizethető 50-50 százalékban? Ez esetben tehát 1. tulaj: 3,6 millió + 9 millió Ft, a 2. tulaj részére pedig 8,4 millió + 9 millió forint válna osztalékká?) Előre is köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja részére osztalékot fizettünk ki, és az eho megfizetésekor figyelembe véve a havi munkabéréből levont 7 százalékos járulékokat, a 450 ezer forintos összeget ennek alapján vontuk le. A kifizetés után munkavállalónk módosította adóelőleg nyilatkozatát, mivel várandóssága 91. napjába lépett. A családi kedvezményt teljes összegben csak járulékkedvezmény igénybevételével tudjuk érvényesíteni. Mivel a járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékkal szemben kerül elszámolásra, így a 450 ezer forintos eho befizetése nem teljesül. Kérdésem, hogy ez esetben is figyelembe vehető az eho-fizetési korlát vagy 12 százalékkal növelten meg kell fizetni a fennmaradó ehót? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Csné
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás Németországban, egy német pénzintézetnél is rendelkezik értékpapírszámlával. Az értékpapírok között több részvény is van, német, amerikai, svájci cégek részvényei. A részvényekre fizetett osztalékokból különböző mértékben vontak le forrásadót 0-35 százalék között. A kettős adóegyezmények alapján az osztalékból levont adó maximum 15 százalék lehet. Hol (országonként, Németországban, Magyarországon) és milyen módon tudjuk visszaigényelni a túlvont forrásadót? Mi a visszaigénylés menete? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok főállásban, alanyi áfamentes. Emellett kisebbségi (5%) tag vagyok egy kft.-ben, melyben nincs más jogviszonyom, de tagként (azaz ellenszolgáltatás nélkül) esetenként személyesen is közreműködöm. A kérdésem lenne, hogy ha osztalékot kapok, ez a bevételem beleszámít-e az alanyi áfamentességem határába? Az így kapott osztalék után szja és eho mellett bármilyen más közterhet (például járulékot) kell-e fizetnem? Ha igen, mi alapján? További kérdésem: magánszemélyként van egy garázsom, amit bérbe adok. A kapott bérleti díj beleszámít-e az alanyi áfamentességem határába? Válaszaikat előre is nagyon köszönöm.
Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magyarországi gazdasági társaság külföldi részvénnyel rendelkezik (Deutsche Bank). A magyarországi gazdasági társaság ezen részvénye után osztalékot kapott, és adót is vontak le tőle. Ezen gazdasági műveletet hogyan kell a könyvelésben kimutatni? Kell-e valahol bevallani? Az adó mértéke: 26,38%. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Ki jogosult osztalékra, mik az osztalék és az osztalékelőleg fizetésének feltételei, milyen adókat kell leróni e jövedelem után? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémám megoldásában kérek segítséget: Katari illetőségű állampolgárok céget alapítanának nálunk, ingatlanok adás-vételével szeretnének foglalkozni. Mivel Magyarországon nem sokat, illetve alig fognak tartózkodni, otthon pedig rendelkeznek munkaviszonnyal, az ügyvezető (aki katari) megbízási jogviszonyban látná el a munkát, egy minimális összegért. A kérdésem erre vonatkozik, hogy köteles-e a minimálbér után a járulékot megfizetni Illetve, ha osztalékot vesznek fel, kell-e mindkét államban adózni? Van egy 2012. évi XV. törvény a kettős adóztatás elkerüléséről, de nem igazán sikerült értelmeznem. Segítséget nagyon köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Cégünk (betéti társaság) 2017 decemberében osztalékelőleget fizetett ki az akkori tagok részére. 2018 márciusában azonban az egyik tag – aki tehát osztalékelőlegben részesült – kivált a cégből és egy új tag lépett a helyére. Most rendelkeztünk az osztalékról, melynek összege pontosan megegyezik a korábban kifizetett osztalékelőleg összegével. Kérdés: az új tagot terheli-e 14% ehofizetés és bármilyen szja-kötelezettség, vagy ez még a régi tagot terheli? De a régi tag az osztalék elfogadásáról szóló határozat napján nem is volt tag, az új tag pedig elvileg a cégtől nem számíthat tényleges kifizetésre, hiszen előleget fizettünk. Mi a helyes eljárás? A régi tagnak vissza kellene fizetnie az osztalékelőleget akár kamatostul is, majd abból fizetünk az új tagnak osztalékot most? Milyen lehetőségeink vannak még?
Tisztelt Szakértők! Adott egy evás kft., a kettős könyvvitel hatálya alatt. Hogyan vehet fel osztalékot a tulajdonos? Év közben, negyedéves évközi mérleg esetén, amikor megállapítja az eva-előleget, felvehet osztalékot vagy csak osztalékelőleget? Mi van akkor, ha év közben a teljes osztalékot felveszi, ebben az esetben a beszámoló beadásakor az adózott eredmény sora hogyan alakul? Példa: evás kft. árbevétele – költségek – eva = 14 millió forint. Ezt teljes egészében felveszi az év során. Az adózott eredmény az eredménykimutatásban 14 millió forint vagy nulla forint? Ha 14 millió forint az adózott eredmény, akkor a mérlegben az eszközoldalon mi a párja? Kérem, vezesse le a könyvelési lépéseit egy evás kft. évközi osztalékfelvételének.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték