Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a véleményét: Gazdasági társaságnak van korábbi évekről jóváhagyott osztaléka. Ennek ellenére a taggyűlés év közben határozhat-e osztalékelőleg kifizetéséről, vagy csak azt követően, hogy a korábbi években jóváhagyott osztalék teljes mértékben felhasználásra került? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van két kft., az egyik kivaalany, a másik tao-alany. A munkaviszonyos tulajdonosok a kivás cégben kapnak havi 450 000 forint bért. A tao-s cégben nem vesznek fel jövedelmet, itt a 2017. év eredménye megengedte, hogy osztalékot írjanak ki, de 2018-ban nem tudták csak egy részét felvenni. A 2019. évi osztalékadózás változása (19,5 százalék szocho-fizetés, ha nincs meg a minimálbér 24-szerese) hátrányos helyzetben hozza-e őket, vagy úgy mint eddig, mindegy, hogy hol keletkezik a bérjövedelme, be lehet számítani csökkentő tételnek a szocho-fizetésnél. Tehát a kivás cégben megszerzett munkabér beszámítható-e a tao-s osztalék adójának kiszámításánál?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. kiegészítő tevékenységű tagja, heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik a saját kft.-ben, havi 500 ezer bruttó bérjövedelme van. 2019-ben a nyugdíjas munkaviszonyból származó jövedelméből csak 15 százalék szja levonást kell eszközölni. A kft .munkaviszonyban lévő tagja 2 millió forint osztalékot kíván felvenni 2019-ben. Kérdésem az, hogy ebben az esetben az szja-n kívül lesz-e más adófizetési kötelezettsége, ha nyilatkozik, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, 2019-ben? Mielőbbi szíves válaszukat várom, köszönettel.
1.) A nyugdíjas dolgozótól nem kell vonni egyéni járulékot, viszont arról sehol nem lehet írást találni, hogy a 19,5 százalékot kell fizetni a munkáltatónak vagy sem? 2.) 2018-ban osztalékelőleget vesz ki a kft. tagja, most csak az szja-t kell fizetni utána. 2019-ben megszűnik az eho, helyette a 19,5 százalék szocho lesz. Az osztalékelőleg 2019-ben válik osztalékká. Kell-e fizetni utána szochót az eho helyett vagy sem?
Tisztelt Szakértő! 2019-ben kifizetendő osztalék adózásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. A kft.-ben a nyugdíjas tulajdonos munkaviszonyban van foglalkoztatva. A havi bruttó jövedelme 400 ezer forint. A szochotörvény változása értelmében minden az szja-törvény szerint összevonás alá eső jövedelem a szocho alapjába számít. A szochót a minimálbér 24-szereséig kell megfizetni. A nyugdíjas részére kifizetett munkabér azonban mentesül a szochofizetési kötelezettség alól, viszont már év közben meg fogja haladni a minimálbér 24-szeresét. Ha év végén osztalékkifizetés történik a részére, az osztalék után kell-e neki szochót fizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Egy társaság 2018.10.01-től átlépett a kiva hatálya alá. A 2017-es beszámoló elfogadásakor osztalékot hagyott jóvá, amit 2018. 06. hóban kifizetett a társaság, ezzel elérte a tag az ehofizetés 450 ezer forintos korlátját. 2018. 08. és 09. hóban osztalékelőleget vett fel a tulajdonos. Mivel a kiva alá történő bejelentkezést megelőző nappal le kell zárni az évet, és beszámolót kell csinálni, osztalékról ennél a beszámolónál is dönteni lehet. Ha december elején elfogadja a beszámolót, jóváhagy osztalékot, ami magasabb összegű lesz, mint az előleg, akkor jól gondolom, hogy szja-fizetés mellett veheti ki az osztalékot, persze, ha azt még 2018-ban kifizeti? Számokkal: 2017. évi beszámoló utáni jóváhagyott osztalék 5 millió forint, kifizetve 2018.06. hóban 450 ezer forint eho levonva 2018. 01-09. hó közötti időszakra elkészített beszámoló jóváhagyásakor elfogadott osztalék 5 millió forint, kifizetett, a kifizetett osztalékelőleg 2018. 08. és 09. hóban 2 millió forint. Ha a maradék kifizetésre kerül december hóban, akkor ebből már nem kell vonni ehót, és az osztalékelőlegből sem.
Tisztelt Adózóna! Egy kata adófizetési kötelezettség alá tartozó betéti társaság üzletrészt és 100 százalékos tulajdonjogot egy kft.-ben. Az első kérdésem, hogy vásárolhat-e? Ha megvásárolta az üzletrészt a bt., a kft. adózott eredményéből a bt.-t megillető osztalék hogyan adózik? Az biztos, hogy a bt. bevétele a kapott osztalék. Ha a folytatott gazdasági tevékenység és az osztalék együttes összege alatta marad a bevételi értékhatárnak, akkor a kata megfizetésével ez a bevétel is mentesül "minden" más adóteher megfizetésétől, egyebek közöt az szja és a szocho megfizetése alól? Várom megtisztelő válaszukat. Kulcsár Csaba
Tisztelt Szakértő! Van egy magyarországi cégnek külföldi telephelyű kapcsolt vállalkozása Romániában, ahol a kapcsolt vállalkozás leadózott a jövedelem után. Ezt a jövedelmet megkapja a magyarországi anyacég, majd utána ezt osztalékként felveszik a magyarországi tulajdonosok. Ezek után a magyarországi tulajdonosoknak gondolom ugyanannyit kell fizetni mint magánszemélynek osztalék után, 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-jétől a kiva hatálya alá tartozik. A 2017. évi beszámoló alapján, 2018-ban a 2017. évi adózott eredmény terhére a tagok osztalék jóváhagyásáról döntöttek. 2017-ig a kft. jelentős eredménytartalékkal rendelkezik. Kérdéseim: 1. Milyen adóteher mellett fizethető ki a 2017. évi eredmény terhére jóváhagyott osztalék, ha kifizetés 2018-ban megtörténik? 2. Ha a kifizetés 2019. évben történik meg? 3. Ha a kft. 2018. évi beszámolója alapján az eredménytartalék terhére osztalék kifizetését hagyja jóvá (már a kivás időszak alatt, de kiva előtt keletkezett eredménytartalékból) , és a kifizetés 2019-ben történik? Milyen adóteher mellett fizethető ki a tagok részére az osztalék? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A cég a 2018 éves eredményét ki szeretné venni osztalék kifizetésével. 2019-ben fogja megfizetni az adókat és kifizetni a tulajdonosoknak. Ebben az esetben már az új törvény szerint kell megfizetni az adókat, vagy az előírás évében érvényben lévő jogszabályok szerint adózik az osztalék? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szerkesztőség! 2019-től gyökeresen megváltoznak az osztalékfizetés szabályai, az egészségügyi hozzájárulást, melyet éves szinten 450 ezer forintig kellett megfizetni, felváltja a szociális hozzájárulási adó. Van egy cégem, melyben a következő fordult elő az idei évben. Leszámfejtettem a 2017. évre jóváhagyott osztalékot 2018. júniusban, a levont személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást a következő hónap 12-éig befizette a cég, azonban a nettó osztaléknak csak egy részét tudta kifizetni. Elszámította magát, nem érkezett meg egy nagy összegű bevétele. Tehát van egy leadózott, kifizetésre váró, nettó osztalékom, melynek a rendezése most már biztos hogy 2019-ben fog megtörténni. Felmerült bennem a kérdés, hogy mindíg a kifizetéskor hatályos törvényi jogszabályok szerint járunk el? Jelen esetben, mivel változik a jogyszabály, ennek a cégnek a leadózott 14% eho és a 2019-ben érvényben lévő 19,5% szocho különbözetét még pluszban meg kell fizetnie? Tisztelettel várom szakértői iránymutatásukat. Üdvözlettel: Ötletmozaik Kft
Tisztelt Szakértő! 2019-es új osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó korlátjáal kapcsolatban kérdeznék. Kivások nem fizetnek szochót. Az ő esetükben mi lesz a felvett osztalék után fizetendő szochokorlát? Érvényes a minimálbér 24-szerese utáni szochokötelezettség? 2018-as számokkal maximum 3 millió 312 ezer forintig fizet szochót? Az afölötti összegű osztalék után nem? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Cégünknek az egyik tagjával szemben bruttó 5 millió forintos osztalékfizetési kötelezettsége van. Ugyanezen taggal szemben azonban 5 millió forint követelése is van a cégnek, egy kölcsön miatt. Kérdéseink: 1.) Köthetnek-e olyan megállapodást, melyben az osztalékfizetési kötelezettséget és a kölcsönkövetelést egymással szemben elszámolják egymással? 2.) Hogyan történik ebben az esetben az adó- és a 14 százalékos ehofizetés? Mivel pénzmozgás nem történne, így helyes az, hogy a tag fizeti meg a közterheket a negyedévet követően? Vagy mivel egyébként munkabért is kap a cégtől, abból kell esetleg levonni a szja- és az ehotartozást is? Ha ez utóbbi a megoldás, akkor van valamilyen levonási korlát a munkabérből?
Kivás vállalkozás nyereséget termel a kivás időszakban, de osztalékot nem hagy jóvá, és nem is fizet ki. Mi történik a kivás időszak végén a megtermelődött eredménnyel? Nem kell utána kivát fizetni?
2019-ben fizetett osztalék esetén hogy kell a szochomaximumot számolni az olyan tag esetében, aki ügyvezetőként alkalmazott a saját cégében (40 órás), de e mellett jövedelemkivét nélkül, mint munkaviszony melletti személyesen közreműködő tag is be van jelentve (mert például a boltban eladóként is közreműködik)? E jogviszonya alapján nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ebben az esetben az osztalék utáni szocho maximumát a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell számolni? Több szakértői anyagban olvastam, hogy ha a tevékenység középfokú végzettséghez kötött (például bolti eladó), akkor a bérminimumot kell figyelembe venni. Ha ez így van, akkor megoldás lehet, ha megfordítjuk a jogviszonyokat: ügyvezető lesz tagi jogviszonyban, eladó 40 órás munkaviszonyban? Nem értem, hogy tulajdonosi jövedelemnél hogy tehet a törvény különbséget a levonandó közterhekben egyéb, a tulajdontól független feltételekre hivatkozással. Ez nem sért alapjogot?
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték