Osztalék, osztalékelőleg a bt.-től a szövetkezetig, a Ptk.-tól az szja-ig

Megosztás Tetszik

Sok kérdés vetődik fel a különböző formában működő jogi személyek által juttatható osztalék, osztalékelőleg szabályait illetően. Ennek oka, hogy a különböző jogszabályok nem egyformán rendelkeznek e kérdésekről. A cikk körül járja a vonatkozó szabályozást, megkísérelve végrehajtható magyarázat levezetését.

1. Osztalék, osztalékelőleg

Az osztalék köznapi értelemben a jogi személyek tagjai részére, adózott forrásból fizetett (juttatott) jövedelem. A jog azonban nem minden szervezeti formában működő vállalkozás által adózott forrásból fizetett (juttatott) jövedelmet nevezi osztaléknak. Használják a nyereségből való kifizetés, a vagyoni szolgáltatás, a részesedés kifejezést egyes szervezeti formáknál, továbbá nem minden szervezeti formában működő jogi személynél értelmezi minden érinett jogszabály az osztalékelőleget.

a) Szabályozás a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.)

A Ptk. csak a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság által az adózott forrás terhére fizetett (jutatott) jövedelmet nevezi osztaléknak.

Korlátolt felelősségű társaság (kft.) és részvénytársaság (rt.)  esetében a Ptk. 3:185. §-a szerint a kft. tagot a taggyűlés, a 3:262. § szerint a részvényest a közgyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből osztalék címen – a kft. tagokat a törzsbetétek, a részvényest a részvény névértéke arányában – meghatározott összeg illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. Részvényes esetében pedig a jog azt a részvényest illeti meg, aki/amely az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A tag/részvényes az osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. Rt. esetében figyelembe kell venni az alapszabályban az egyes részvényosztályokra meghatározott jogokat.

A taggyűlés, a közgyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

A kft.-t a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani a Ptk 3:175. § (2) bekezdés szerint. Rt esetében az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell – részvényeik névértékének arányában – számításba venni a saját részvényre eső osztalékot a Ptk. 3:225. § (3) bekezdése szerint.

A kft. társasági szerződése nem tartalmazhat olyan kikötést, amely a társaság által teljesített osztalékkifizetésekre az előzőknél a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. Semmis például olyan kikötés, amely a kilépett tag részére dönt osztalékról.

Rt.-nél tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti hátrányos különbségtétel (Ptk. 3:253. §).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen osztalékfizetési szabályok vonatkoznak például a bt.-kre, a kkt.-kre, mik a számviteli előírások, továbbá mit kell tenni akkor, ha az osztalékelőlegben részesülő személy az osztalékfizetés időpontjában már nem jogosult osztalékra!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Osztaléka kiszámításához használja kalkulátorunkat!