Tisztelt Szakértő! Társaságunk októberben osztalékot fizetett ki a német illetőségű magánszemély tulajdonos részére, aki magyar adóazonosító számmal rendelkezik. Az szja 15%-kal levonásra került, az eho-t nem kellett levonni. Kérdésem: a 1708-as bevallásban hol kell szerepeltetni, illetve milyen adatszolgáltatási kötelezettsége kapcsolódik hozzá? A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Júniusban osztalékkifizetés történt a 2016. eredményhez kapcsolódóan. Az szja meg lett fizetve utána, de nem látom, hogy ehót fizetett volna a cég. A bérszámfejtésben sem szerepel. A magánszemélyek nem lépték túl a 450 ezer forintos keretet, az biztos. Van- e valami kivétel, hogy a cég magánszemély tulajdonosai, ha kapnak osztalékot, ne fizesse meg a cég az utána járó ehót? Én nem tudok ilyen kivételt. Ebben kérném a megerősítést. Amennyiben kell fizetni ehót, mi az alapja? Fel kell bruttósítani az osztalék alapját? Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: Tímea
Tisztelt Szerkesztő! Húsz éve működő kft. 2016 évre 2 millió osztalékot írt elő, van neki előző évi eredménytartaléka. Kérdésem, hogy van-e olyan előírás, mely szerint a legrégebbi eredménytartalékból kell kikönyvelni az összeget? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társult erdőgazdálkodók vagyunk, fakitermelésből lesz bevételünk, amit a tulajdonosok között felosztunk. Kérdésként merült fel, hogy az így keletkezett bevétel osztalékként adózik vagy adómentesen kifizethető-e, tekintve, hogy több mint 5 évre alakultunk. Változik-e a kifizetés adójogi megítélése abban az esetben, ha a tulajdonosok a fakitermelés jogát fenntartották maguknak vagy nem? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy bevételi nyilvántartást vezető bt. év végével kijelentkezik az áfa hatálya alól és egyben szeretne áttérni a katába. Nincs főállású tagja. Kérdés: áttérhet-e a bevételi nyilvántartás alól egyenesen a katába, kinek kell a tagok közül a katába bejelentkezni és milyen adó terhe mellett vehetik ki az osztalékot? Tisztelettel Irodavezető
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni az Önök álláspontját a Ptk. 3:184 § szerinti tagnak történő kifizetések korlátozásáról. Azt szeretném megtudni, hogy egy vállalkozás esetén – amennyiben a kiszámolt osztalék-kifizetési lehetőség nem áll fenn – kifizethető-e egy tagnak (akár tagi akár munkaviszonyban) juttatás vagy egyéb kifizetés (például ingatlan-bérbeadás utáni bérleti díj)? Esetünkben a vizsgált vállalkozás helyesbített saját tőkéje 2017. évben nem fogja elérni a társaság törzstőkéjét. Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja a kft-nek tartozik 9 700 000 forinttal. A kft.-ből a tagot megilleti 9 100 000 forint osztalék. Be lehet-e tudni az osztalék összegét, mint a kölcsön törlesztőrészletét? Így nem vesz fel osztalékot, és a tartozása már csak 600 000 forint a cég felé. Ilyen esetben az osztalékot szja és eho szempontból hogyan kell kezelni? Válaszát köszönöm
Adott egy gyermek háziorvosi bt. praxisjoggal, tárgyi adómentes tevékenység valamint magánrendelés. A bt. beltagja nyugdíjazása miatt megszüntetné a bt.-t. A magánrendelésére kialakított rendelő idegen ingatlanon végzett beruházásként van a nyilvántartásban, melynek nettó értéke 14,6 millió Ft. Osztalék előírása/fel nem vett, leadózott 11 260 ezer Ft. Kérdésem: a fenti két tétel kompenzálható-e? Az ingatlan így magántulajdonba kerülhet-e? Milyen adó-, járulék-, illetékvonzata van az esetleges tulajdonszerzésnek?
Tisztelt Szakértő! Mérlegsorokban lévő összegek átkönyvelésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mi a helyes járható út. Most vettem át egy kft. könyvelését, és az ügyvezetőnek az a kérése, hogy a lekötött tartalékban és a tőketartalékban lévő összegeket vezessem át az eredménytartalékra. A mérleget 2003-ig visszamenőleg megnéztem. A lekötött tartalék soron lévő összeg eredetileg a rövid lejáratú kötelezettségek között volt 2011-ig. Az összegekről semmiféle dokumentáció nincs. 2012-ben tulajdonos- és ügyvezetőváltás volt. Akkor az ügyvezető próbált a régi tulajdonosoktól információt szerezni a két mérlegsoron lévő összegről. A lekötött tartalékban lévő összegről az az információ, hogy valamikor előírt osztalék volt. Mivel a cég nem tudta kifizetni az osztalékot, így 2011-ig a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelt. A tulajdonosok az évek során, azaz 2011-ig teljesen kicserélődtek. 2012-ben az új ügyvezető döntése az volt, hogy mivel az osztalékot továbbra sem tudják kifizetni, illetve előrelátható időn belül biztosan nem, így a kötelezettséget megszüntette és az összeget a lekötött tartalékba helyezte. A kérdés, hogy átkönyvelhető-e az összeg a lekötött tartalékból az eredménytartalékba egy jegyzőkönyv alapján? A másik kérdés, hogy a tőketartalékban lévő összeget, amiről 2003-tól senki nem tud semmi információt adni – ugyancsak jegyzőkönyv alapján – át lehet-e helyezni az eredménytartalékba? Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! Egy húsz éve működő társaságot a tagok eladnának, de van eredménytartalék, melyet osztalékként ki szeretnének venni. Mi a helyes elszámolás?
Erdőbirtokossági társulás az előző évi nyereségéből osztalékot akar fizetni a magánszemélyeknek. A kérdés az, hogy milyen adófizetési kötelezettsége lesz a magánszemélynek?
Tisztelt Szakértő! Egy kétszemélyes cégben, amelyben mindketten jogászok – kötelezően, mivel végrehajtó iroda –, az egyék fél elhalálozott. Kérdésem az, hogy a hagyatéki tárgyalás után a cég értékéből az örökösöknek, jelen esetben a feleségnek (40%-ban tulajdonos is) és két gyermeküknek hogyan tudjuk kifizetni az őket megillető részt? Az ügyvéd szerint a végrehajtó iroda így egyszemélyes lesz, ezért a cég nem vásárolhat üzletrészt, következésképpen a mostani tulajdonosnak kell felvennie osztalékot (van!), annak leadózása után pedig ebből kell kifizetnie a gyerekeket! Az egyik törvényes örökös az elhalálozott első házasságól született, a másik közös gyermek. Mindketten nagykorúak. Tisztelettel köszönöm előre is válaszát.
Magyarországi székhelyű kft.-nek olasz magánszemély tulajdonosai szeretnének osztalékot felvenni. Az olasz magánszemélyeknek Magyarországon nincs állandó lakóhelyük és tartózkodási helyük. Tudomásom szerint a két ország között van egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére. Azt szeretném megtudni, hogy a kivett osztalékot hány százalékos adó terheli, kell-e utána egészségügyi hozzájárulást fizetni, és ezeket Magyarországon vagy Olaszországban kell bevallani és befizetni? Mennyiben változtat a dolgon, ha van magyarországi lakóhelyük?
Segítséget szeretnék kérni egy mezőgazdaság termelő kft. eladásához. Az ügyvezető idős, már nem akarja folytatni a gazdaságot, gyerekei a tagok, de ők sem folytatják, mivel jó állásuk van, messzebb telepedtek le. A kft. tulajdonát képező eszközöket is értékesítenék. A kérdésem: jól gondolom-e, hogy az értékesítésből származó összeget, a pénztárban, bankban lévő összegeket osztalék címén vehetik ki? Az osztalék adóköteles, a 3 000 000 Ft jegyzett tőke adómentes lenne. Van-e még esetleg más is, ami most még elkerülte a figyelmemet, amire oda kell figyelni? Előre is köszönöm a segítséget. Kutasi Gabriella
Tisztelt Szakértő! 1. Beolvadásnál a beolvadó cégben vannak épületek és járművek. Ezen tárgyi eszközök átírása illetékköteles? 2. Amelyik cégbe beolvadnak és ő változatlan formában tovább működik, van ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék. Ezzel mi a teendő az átalakulás során? 3. A beolvadó cég 99% társaság és 1 % magánszemély a tulajdonosai. A magánszemély kilép, a kilépő tag tulajdonrészét eladja a 99%-os tulajdonosnak. Milyen arányban kell őt kifizetni? A jegyzett tőke 1%-a? Vagy a saját tőke 1%-a vagy egy kialkudott piaci ár? Milyen adóvonzata van a kifizetésnek a magánszemély, illetve a cég oldaláról? 4. Lehet-e átalakuláskor tagi kölcsön könyvekben? Választ előre is köszönöm. Polyák Márta
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték