Nyugdíjasok keresőtevékenysége és közterhei különböző jogviszonyokban

Megosztás Tetszik

Mind a munkaerőhiány, mind az alacsony összegű nyugellátás ösztönzi a nyugellátásban részesülők foglalkoztatását. A nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő közterhek sok esetben eltérnek az aktív korúakétól. Sorra vesszük, hogy a különböző foglalkoztatási formákban milyen közterheket kell fizetnie a foglalkoztatónak és a foglalkoztatott nyugdíjasnak, külön kitérve a kisadózásra és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra.

Ha a saját jogú nyugdíjas (továbbiakban: nyugdíjas) keresőtevékenységet folytat, akkor – a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részsülő hölgyeket kivéve – a keresőtevékenységnél nincsen sem jövedelem-, sem időkorlát. A 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő nő keresőtevékenységénél figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a keresőtevékenység során az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz idén a 127 500 forint tizennyolcszorosát, ami 2 295 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. 

Munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatásban és munkaviszony jellegű jogviszonyban történő foglalkoztatás

A nyugdíjasok minden időkorlát, és korhatár nélkül dolgozhatnak munkaviszonyban. Szigorúbb szabályok vonatkoznak ugyanakkor a munkaviszony jellegű jogviszonyban alkalmazásra. Ez utóbbiak közé tartozik például a közalkalmazotti, és a közszolgálati jogviszony.

Amíg munkaviszony esetén az alkalmazásnak nem feltétele a büntetlen előélet vagy a magyar állampolgárság, addig a közalkalmazotti törvény előírja, hogy közalkalmazotti jogviszonyban az állhat, aki büntetlen előéletű, és magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett.  A közalkalmazottakhoz hasonlóan a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény többek előírja, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyt büntetlen előéletű, legalább érettségi végzettséggel rendelkező magyar állampolgár tölthet be.

Továbbá a közalkalmazotti-, kormányzati szolgálati jogviszony esetén figyelemmel kell lenni az 1700/2012. (XII. 29.) kormányhatározatra is, amely elrendeli a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban állók felmentéssel való megszüntetését az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett alkalmazottak esetén.  A kormányhatározat lehetőséget ad arra, hogy ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy ha költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthet a továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában. Azaz a kormányhatározat a fentiek alapján, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek és adott szolgálati idővel rendelkezők kapcsán továbbfoglalkoztatási tilalmat rendel el, amely alól csak a kormány engedélyével lehet mentesítést szerezni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, kikre nem vonatkozik a felmentési kötelezettség, kinek, milyen terheket kell viselni, ha a nyugdíjas megbízási jogviszonyban, vállalkozóként, szövetkezeti tagként vagy őstermelőként folytat keresőtevékenységet.