A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.
A német szövetségi kormány egyértelműen elkötelezi magát az Európai Unión (EU) kívülről származó képzett munkavállalók bevándorlása mellett – mondta Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Tisztelt Szakértők! Az alábbi esetben kérném szíves segítségüket. Adott egy cég, amely a munkavállalók foglalkoztatása mellett tanulószerződéssel diákoknak gyakorlati képzést biztosít. Jelenleg 11 tanulószerződéses diák van a cégnél és 14 munkavállaló. Ez így összesen 25 fő, és ugye 25 fő felett már rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni. Azt azonban nem tudom, hogy a tanulószerződéses diákok ugyanúgy számítanak a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából? Vagy csak a 14 munkavállalót kell ilyenkor figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adószakértő Hölgy/Úr! Egy kereskedelmi ügyintéző munkaszerződést kíván kötni áruk eladásával foglalkozó zrt.-nél. A munkaszerződésben meg van határozva az alapbér, illetve teljesítménybér is fel van tüntetve mint jutalék a hozott vevők után. A kérdésem az, lehet-e a munkaszerződésen kívül egy megbízási szerződést is kötni, melyben a jutalékről katás számlát adna a munkavállaló? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozóm (teljes munkaidős munkaviszonyban) kivás kft.-nek egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője. Katás egyéni vállalkozást is indított. Hogyan jelentkezik a járulékfizetési kötelezettsége? Nyugdíj szempontot is figyelembe véve, hogy célszerűbb eljárnia. Válaszát köszönöm! Székely István
Tisztelt Szakértő! Milyen kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére adott SZÉP-kártya-juttatást? Kivás és nem kivás cégek esetében is? Köszönöm válaszát.
A reprodukciós eljárásban résztvevő munkavállalók száma egyre jelentősebb, ezért is rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok kellő védelmet biztosítanak a gyermekvállalás előtt állók részére. A felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezés annak tartama, továbbá a kezdő és befejező időpontja tekintetében számos kérdést vet fel. Mindez azt eredményezi, hogy a munkáltatóknak körültekintően kell eljárniuk, ha a munkaviszony felmondással történő megszüntetését tervezik.
A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság – jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Némi megtorpanással ugyan, de tavaly év végén is magas, 68 pontos értéket vett fel a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében. Bizakodásra ad okot, hogy folyamatosan emelkedik azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az őket foglalkoztató cég, valamint a pozíció, amelyben dolgoznak még sokáig fennmarad, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös szeptemberi munkaerőpiaci kutatásából.
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném a segítségüket kérni: Az szja-törvény 71. § (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a munkáltató – a MUNKAVÁLLALÓNAK az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalja a meghatározott összegeket. A 76/2018. számú kormányrendelet szerint 2019. január 5-étől nem a munkáltató köt szerződést a bankkal, hanem a munkavállaló, így a munkáltató személyenként és alszámlánként külön-külön köteles utalni. Kérdésem az lenne, hogy megfelel-e a fenti feltételeknek az, ha a munkáltató nem a munkavállalónak, hanem a MUNKAVÁLLALÓ HÁZASTÁRSÁNAK utalja a cafeteriaösszeget, mivel a házastárs már rendelkezik SZÉP-kártyával? A munka törvénykönyve 158. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára átutalással kell kifizetni. Kérdésem, hogy a munkavállaló által meghatározott fizetési számla – ahová a nettó munkabérét kéri – csak a nevére szóló bankszámla lehet, vagy lehet a házastársáé, illetve bármely más magánszemélyé? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Sajátjogú nyugdíjas munkavállalókat a kft. 2019. 01. 01 hatállyal kijelentette a 19T1041 nyomtatványon. A jogszabály szerint munkaszerződés-módosítás nem kell, mivel csak a biztosítási jogviszonyuk szűnt meg. Az 1908 as bevallásban az szja-előleg levonása miatt szerepeltetni kell a nyugdíjas munkavállalókat, vagy csak a 19SZJA bevallásban kell bevallani a levont szja-t. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a nők 40 éves kedvezményével, de a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt el nem érő, nyugdíjasra vonatkozik-e az éves kereset korlát? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Azt a saját jogú nyugdíjas természetes személyt, aki egy cégnél munkaviszonyban, kettőben pedig társasági tagként lát el teendőket (az utóbbiakban személyesen nem közreműködik), 2019-ben milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, hol kell biztosítottként be- illetve kijelenteni?
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem (egy magyarországi kft.) a tulajdonában álló vidéki kastélyépület felújítását Olaszországból érkező szakemberekkel szeretné elvégeztetni. A magánszemélyek max. 90 napra érkeznének. Kérdésem, hogy a fent leírt esetben, ha 1. a magánszemélyeket munkaviszony keretében alkalmaznák, milyen bejelentési és egyéb kötelezettsége van a kft.-nek, 2. amennyiben vállalkozóként jönnek és számlát adnak, milyen áfaartalmú számlát kell kiállítaniuk és az hol adózik? Ebben az esetben a közreműködő magánszemélyeket be kell-e jelenteni valahová?
A Pénzügyminisztérium fokozott figyelemmel kíséri a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. munkavállalóinak sorsát, ezért felkérte a területileg illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítse az elbocsátott dolgozók mielőbbi elhelyezkedését – közölte honlapján a tárca.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték