867 találat a(z) munkavállaló cimkére

Szlovák állampolgárságú munkavállaló nyugdíjas státusz megítélése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban kérném segítségüket: Szlovák állampolgárságú munkavállaló, Szlovákiában él és ott történik részére a nyugdíj folyósítása, a határ mentén átjár dolgozni Magyarországra. Jelenleg Magyarországon bejelentett lakcímmel nem rendelkezik. 1951-es születésű, Magyarországon elérte az itthoni törvények szerinti, reá irányadó nyugdíjkorhatárt, de itt nem részesül nyugdíjban. Kérdésem az lenne, hogy a dolgozót, hogyan kell minősíteni járulékfizetés szempontjából? Azonos lesz a magyarországi nyugdíjasok megítélésével? Ezt azt jelenti, hogy részére is csak 15 százalékos szja-fizetési kötelezettség vonatkozik? Válaszukat előre is köszönöm!

Levonás a munkabérből: ezek a legfontosabb szabályok Cikk

Bár a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza a munkabérből történő levonást, annak mértékét, a minimummentességet, a sorrendet, mégis egy sor nyitva álló kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során.

Kötelező szabadság után munkaidő-csökkentés: így teheti meg a munkáltató jogszerűen Cikk

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Érvényesíthető-e a járulékfizetési kedvezmény cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítás esetén? Cikk

A koronavírus-járvány próbára teszi a gazdaság minden területét. Amellett, hogy rengeteg munkahely szűnik meg, illetve kerül nehéz helyzetbe, vannak olyan szektorok is, ahol a járványt megelőző időszakhoz képest oly mértékben növekedett a feladat- és munkamennyiség – ilyen például az egészségügy és az egészségügyet kiszolgáló szektor – hogy a munkaerőhiány okoz komoly problémát. Megoldható-e a munkaerőhiány cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítással? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Járvány miatti szociális célú pénzadomány juttatás adózása Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Foglalkoztatóként a járványhelyzet miatt nem tudunk munkát adni a munkavállalónknak. Amennyiben a munkavállaló szociális helyzete indokolja, adhatunk-e a kieső munkalehetőség miatt adómentes pénzbeli juttatást? (Létezik valamilyen speciális jogszabályhely a katasztrófahelyzetek idejére?) Ha nem, akkor megoldható lenne ugyanez olyan alapítványon keresztül, amelynek cél szerinti tevékenysége között szerepel a szociális célú adományozás (a vállalkozásunk adományozna ennek a civil szervezetnek, amely szervezet adná ezt a pénzösszeget a kieső munkalehetőségre tekintettel)? Előre is köszönöm segítségüket!

47/2020. (III.18.) Korm. rendelet hóközi kifizetésre Kérdés

Adott munkáltató a hivatkozott Korm. rendeletekben felsorolt TEAOR-ok egyikébe tartozó főtevékenységet végez, 2020.03.13-án több munkavállalója kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, melyet a munkáltató tudomásul vett. Közös megegyezéssel távoztak. A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) alapján a munkáltató a törvényben előírt igazolásokat kiadta, valamit a 2020. 03. 01–2020. 03.13. közötti időre járó, törthavi bért kifizette 5 munkanapon belül (a Korm. rend. III.18-ai megjelenése és kihirdetése előtt). A rendelet nem rögzíti, a március–június hónapok járulék és szocho/KIVA mentesítése csak a kihirdetést követően történő kifizetésekre, vagy "visszamenőleg", akár 2020. 03. 18. előtt megszűnő munkaviszonyok miatt már hóközben kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Azaz ha a dolgozó megkapta a törthavi (pl. 2020. 03. 01. – 2020. 03.13. közötti időre) járandóságát az utolsó munkában töltött napon, 03.13-án, akkor a 03. 18-ával hatályba lépő járulékmentesítés miatt a dolgozót bérkülönbözet, a munkáltatót szochomentesítés utólag megilleti, vagy sem? Ha a munkáltató nem számolja újra a mentesség miatt a bért terhelő levonásokat, s ezért nem keletkezik nettó bér különbözet, akkor a munkavállaló beperelheti a munkáltatót, azért mert kevesebb a nettó kilépő bére, mint a 47/2020. Korm. rendelet szerint lehetne? Tehát a kérdéseim: 1. A Korm. rendelet kihirdetését megelőzően megszűnő jogviszonyokra is érvényes a mentesség? 2. Amennyiben érvényes, azt kötelező alkalmazni, vagy munkáltatóként lehetőség?

Járulék Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz: A 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 4. §-a szerint a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben, 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. Cégünk főtevékenysége: 5629, tehát a törvényi feltételeknek megfelelünk. Kérdésem az lenne, hogy a most, március hónapban végrehajtott, januárig visszamenőleges béremelés esetén a januári és februári hónapokra számfejtett béremelés összegére is jár-e a járulékkedvezmény, mivel a márciusi bérrel fizetjük ki, vagy nem, mivel a vonatkozási hónapok március előttiek. Köszönöm előre is a választ! Üdvözlettel.

Fizetés nélküli szabadság Kérdés

Kormánytisztviselői jogviszony Kérdés

Tisztelt Címzett! Szeretném megérdeklődni, mit lehet tenni abban az esetben, ha kormánytisztviselőként az adott szervezetnél nem megengedett a távmunka-lehetőség. Tájékoztatták a kormánytisztviselőket írásban, hogy a munka elvégzése – bár hozzáteszem a távmunka megoldható lenne, hiszen teljes mértékben szellemi munkáról van szó, és a járvánnyal egyáltalán nem összefüggő ágazatban történik a munkavégzés – az adott államháztartási szervezetben kell, hogy történjen és nincs lehetőség távmunkára. Ebben az esetben mit tehet egy kormánytisztviselő? Milyen lehetőségei vannak? Családi okok miatt indokolt lenne az otthoni távmunkavégzés. Úgy általánosságban milyen jogai, lehetőségei vannak a munkavállalónak, ha a munkahelyét meg szeretné őrizni, ámbátor erre a rendkívüli helyzetre a munkáltató nem teszi meg a szükséges lépéseket?

Éjszakai pótlék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 5 órától dolgozik. Jár-e éjszakai pótlék (6 óráig nem több, mint egy óra) (Mt. 142 §.) erre az egy órára? Köszönöm!

Igazolt, fizetés nélküli szabadság Kérdés

Gyermekorvos mellett dolgozó asszisztens 2020. március 16-ától 3 napot hazai welness szállodában pihenni volt. A szabadság lejártát követően csütörtökön visszament dolgozni, ahol a munkáltató gyermekorvos azonnal hazaküldte, azzal az indokkal, hogy nem tudja, hogy a fertőzést megkaphatta. A következő másfél hetet otthonában töltötte. Április 02-án megkapott bérfizetési papírjain azt látta, hogy igazolt, fizetés nélküli szabadság lett számfejtve 9 munkanapra. Munkavállaló ebben az évben csak a három nap szabadságot vett ki, amikor ténylegesen pihenni volt. Rendes évi szabadságból még lett volna a munkavállalónak. Jogosan járt el a munkáltató?

Vállalkozások megszűnése: mi lesz a munkavállalókkal? Cikk

A járvány egyre erőteljesebben érezteti gazdasági hatását: likviditási tartalék hiányában számos vállalkozás kénytelen szüneteltetni tevékenységét vagy véglegesen bezárni kapuit. Ez az egyéni vállalkozók, a kisvállalkozó cégek mellett egyre inkább érinti a nagyobb gazdasági társaságokat is. Milyen teendők vannak és milyen munkajogi következményekkel kell számolni? Mi lesz a munkavállalókkal?

Munkahelyi étkezés elszámolása Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Ugyan a témában több cikk is megjelent, viszont egyikben sem találtam választ a következő kérdésre: munkavállaló munkahelyén elérhető meleg konyha (hotel, étterem), ahol napi 1 tányér ételt ingyenesen biztosít a munkáltató minden munkavállalója számára. Hogyan számolja el a munkáltató az ételt, ki kell számláznia, kell áfát fizetnie? Ha igen, milyen kulccsal és milyen összegben számlázza ki? Ha nem kell kiszámláznia, az étel önköltségét milyen jogcímen tudja elszámolni, reprezentációs költségként? Másik kérdés, hogy ez bérként adózik? Mi lesz az alapja az adónak? Milyen nyilvántartást köteles vezetni erről a társaság? Köszönettel:

"Fizetetlen állásidő" biztosítási jogviszony? Kérdés

A március 18-i "fizetetlen állásidő" kérdésével kapcsolatban kérdezem, ha a munkavállaló az állásidő alatt nem kap munkabért, a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ez munkaviszonynak minősül, vagy a munkavállalónak erre az időre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?

Óraszám-csökkentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Sajnos a kialakult járványügyi helyzet miatt egy munkáltató a visszaesett forgalom miatt munkaóraszám-csökkentésre kényszerült, melyet a dolgozóval közölt, aki viszont ebbe nem szeretne belegyezni, mert jövő év közepén a 40 éves jogosultsági idejét megszerezve nyugdíjba mehetne. Így azonban a szolgálati ideje csökken, mely következménye, hogy kihúzódik az ideje. Mit tehet ebben a helyzetben a munkavállaló, milyen jogai vannak, amelyekkel élhet? Köszönöm! Fazekasné