Némi megtorpanással ugyan, de tavaly év végén is magas, 68 pontos értéket vett fel a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében. Bizakodásra ad okot, hogy folyamatosan emelkedik azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az őket foglalkoztató cég, valamint a pozíció, amelyben dolgoznak még sokáig fennmarad, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös szeptemberi munkaerőpiaci kutatásából.
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném a segítségüket kérni: Az szja-törvény 71. § (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a munkáltató – a MUNKAVÁLLALÓNAK az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalja a meghatározott összegeket. A 76/2018. számú kormányrendelet szerint 2019. január 5-étől nem a munkáltató köt szerződést a bankkal, hanem a munkavállaló, így a munkáltató személyenként és alszámlánként külön-külön köteles utalni. Kérdésem az lenne, hogy megfelel-e a fenti feltételeknek az, ha a munkáltató nem a munkavállalónak, hanem a MUNKAVÁLLALÓ HÁZASTÁRSÁNAK utalja a cafeteriaösszeget, mivel a házastárs már rendelkezik SZÉP-kártyával? A munka törvénykönyve 158. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára átutalással kell kifizetni. Kérdésem, hogy a munkavállaló által meghatározott fizetési számla – ahová a nettó munkabérét kéri – csak a nevére szóló bankszámla lehet, vagy lehet a házastársáé, illetve bármely más magánszemélyé? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Sajátjogú nyugdíjas munkavállalókat a kft. 2019. 01. 01 hatállyal kijelentette a 19T1041 nyomtatványon. A jogszabály szerint munkaszerződés-módosítás nem kell, mivel csak a biztosítási jogviszonyuk szűnt meg. Az 1908 as bevallásban az szja-előleg levonása miatt szerepeltetni kell a nyugdíjas munkavállalókat, vagy csak a 19SZJA bevallásban kell bevallani a levont szja-t. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a nők 40 éves kedvezményével, de a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt el nem érő, nyugdíjasra vonatkozik-e az éves kereset korlát? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Azt a saját jogú nyugdíjas természetes személyt, aki egy cégnél munkaviszonyban, kettőben pedig társasági tagként lát el teendőket (az utóbbiakban személyesen nem közreműködik), 2019-ben milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, hol kell biztosítottként be- illetve kijelenteni?
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem (egy magyarországi kft.) a tulajdonában álló vidéki kastélyépület felújítását Olaszországból érkező szakemberekkel szeretné elvégeztetni. A magánszemélyek max. 90 napra érkeznének. Kérdésem, hogy a fent leírt esetben, ha 1. a magánszemélyeket munkaviszony keretében alkalmaznák, milyen bejelentési és egyéb kötelezettsége van a kft.-nek, 2. amennyiben vállalkozóként jönnek és számlát adnak, milyen áfaartalmú számlát kell kiállítaniuk és az hol adózik? Ebben az esetben a közreműködő magánszemélyeket be kell-e jelenteni valahová?
A Pénzügyminisztérium fokozott figyelemmel kíséri a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. munkavállalóinak sorsát, ezért felkérte a területileg illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítse az elbocsátott dolgozók mielőbbi elhelyezkedését – közölte honlapján a tárca.
Tisztelt Szakértő! Egy teljes munkaidős munkavállaló általános munkarendben például raktárosként dolgozik, de havi két alkalommal a munkáltató úgynevezett saját számlás külföldi fuvarnál sofőrként alkalmazza (ehhez minden jogosítványa megvan). A külföldön töltött idő másfél-két nap fuvaronként. Mi a törvényes jogviszony/jogviszonyok, amelyek alkalmazhatók a dolgozó foglalkoztatására? Szíves válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk – nulla nyilvántartási értékű – cégautóját oda szeretné ajándékozni egyik munkavállalójának. Milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel a kft. és esetlegesen a magánszemély részéről? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhellyel rendelkező cég, Ausztriában végez építőipari (villanyszerelési) munkáltatokat. A munkavállalók Magyarországon laknak, tehát a két ország között ingáznak minden nap. A munkaszerződésükben a munkavégzés helyének megjelölése: a változó munkahely. Milyen főbb dolgokra kell figyelni ebben az esetben? Kiküldetésnek számít? Kell-e és mennyi napidíjat fizetni? Adózni melyik országban kell a munkavállalónak? Egészségbiztosítási járulék fizetése hol történik? Köszönettel: Ján-Kiss Katalin
T. Szakértő! Az elektronikus sajtóban mindenütt azt olvasni, hogy ki kell jelenteni a nyugdíjas munkavállalókat. Hivatalos jogszabályt erre, vagy tájékoztatót a NAV-tól sehol nem találtam. Mi az igazság? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
"A" és "B" nem bejelentett élettársi kapcsolatban él. "A" egyéni vállalkozó és munkavállalóként alkalmazza "B"-t, aki 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az ügylet, ha "A" számláz "B" cégének?
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi (német) állampolgárt szeretnénk itthon mint munkavállaló alkalmazni úgy, hogy közben megmarad a német biztosított jogviszonya (anyavállalati kiküldetés). Hogy érvényesülnek itt a párhuzamos munkavégzésre vonatkozó szabályok? Ebben esetben is szükséges a TAJ szám igénylése? TAJ szám nélkül hogyan tudom munkavállalóként bejelenteni a magyar céghez? Magyarországi béréből csak szja-levonási kötelezettség van? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Boldog Új Évet kívánok az Adózóna minden munkatársának! Saját jogú nyugdíjas vagyok, mellette munkaviszonyban dolgozom. Ki kell jelentenem magam a NAV-tól, ezzel tisztában vagyok. Azzal is, hogy a munkáltatónak ezután sem szociális hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie utánam. Egy dolog zavar csak: mind a kötelező továbbképzésen, mint egy mostani cikkben van egy mondat: "A saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség". Ezt megelőzően kifejti a cikk írója: "Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyt akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugdíja folyósítása szünetel". Viszont ha nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban dolgozik, akkor fizetnie kell az egészségügyi hozzájárulást. Kérdés: mehetek-e nyugodtan orvoshoz, azaz biztosított vagyok-e? Ha viszont mint saját jogú nyugdíjas eddig is biztosított voltam, akkor miért kellett még a munkaviszony után is fizetnem a 10, 3, 4, 1,5 százalékot? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Anderlik István Gyuláné
Tisztelt Szakértő! A kiva alapjában 2019. január 1-jétől figyelembe veendő személyi jellegű kifizetések között kell szerepeltetni az öregségi nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabért? A szocho törvény alapján ez a bértömeg már nem képezi a szocho alapját, és szakképzési járulékot sem kell fizetni utána. Köszönöm válaszát: Dúróné Sulyák Sára
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték