Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    27205 találat a(z) munkajog cimkére

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § f) pontjában,
    az 5. §-9. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82/A. § (1) bekezdés d)-e) pontjában,
    a 10. § tekintetében Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában,
    a 11. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 72/B. § (3) bekezdésében,
    a 12. § tekinte...

    Kérdés

    Szeretném kérdezni, hogy egy pék beosztható heti 72 órára a szabályok betartása mellett, vagy itt nem érvényesül a megszakítás nélküli munkarend?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha az egyszemélyes Kft. a társasági szerződésbe beírja, hogy az ügyvezetői feladatokat a Kft. tagja munkaviszonyban látja el, akkor a munkaszerződést önmagával kötheti meg a tag? Vagyis egy általa két helyen aláírt szerződés tartalmazza a munkaszerződés valamennyi kellékét, és így kell a szerződést például béremelés esetén is módosítani?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jelen állapot szerint két irányzat van a bérszámfejtő programokban a távolléti díj számításának minkéntjénél, normál havidíjas alkalmazott esetén. Az MT 136§ (3) bek. szerint " Havi alapbér esetén az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kella) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával," Ez viszont azt eredményezheti, hogy ha pl. valaki szabadságon van akkor vagy kevesebbet vagy többet kap a havi bérénél, attól függően, hogy hány munkanap van egy hónapban. Ugyanez igaz kilépő esetén is. A másik irány pedig úgy számol, hogy akkor sem kaphat kevesebbet vagy többet a dolgozó, ha pl. szabadságon van. Fentiek alapján mi a helyes számítási mód a törvény szerint? Köszönettel.

    Cikk

    A Laga és a Deloitte által közösen készített, 25 országot vizsgáló nemzetközi felmérés szerint Magyarországon rugalmasnak mondható a munkajogi környezet, ami az elbocsátások során felmerülő jogi kötelezettségeket és várható munkáltatói költségeket illeti. A felmérés eredményeit tekintve a válságban a volt szocialista blokk országainak szabályozása kedvez leginkább az újbóli növekedés eléréséért átszervezéssel és költségcsökkentéssel küzdő vállalatoknak.

    Kérdés

    Masszázs szalon nyitásával kapcsolatos tudnivalókról ésfeltételekről érdeklődnék. Kizárólag szolgáltatás alapú lesza tevékenység, tehát kereskedelmi termékek árusítása nem lesz.1. Kell-e működési engedély? Ha igen, ennek mi a folyamata és költsége?2. ANTSZ felé van bejelentési kötelezettség? Ha igen, ennek mi afolyamata és költsége?3. Milyen egyéb feltételei vannak a szalon működésének(berendezés, kellékek, felszerelés, stb.) és azt hol találom?4. Kell-e képzettség a masszőzöknek?5. Milyen formában lehetne a masszőzöket alkalmazni (alkalmazottvagy egyéni vállalkozó)?

    Kérdés

    A munkavállaló nyolcórás foglalkoztatás mellett fél óra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12.30-16.30? A mukaszerződésen pedig helyes-e, hogy 8-16.30 az irányadó munkarend, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalamaz? Hatórás foglalkoztatásnál nem szükségeg az ebébidő biztosítása? Ott a munkaszerződésben és a jelenléti íven is például 8-14-ig szerepelhet?

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés b) pontjában,
    a 2. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:





    Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

    Kérdés

    Magyarországi építőipari kft németországi munkavégzésre köt szerződést, ahol a fővállalkozó szintén magyar vállalkozás. A dolgozók részére munkavállalási engedélyre vagy bármilyen bejelentésre van-e szükség? Kiutaztatással és szállással kapcsolatban van-e valamilyen előírás? Díjazással kapcsolatban: az ottani bérbesorolás szerint kell elszámolni a munkavégzésüket? Napidíj ilyen esetben jár-e a dolgozónak? Van-e valamilyen előírás a munka- és pihenőidőre?

    Cikk

    Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) főigazgatója, Guy Ryder arra kérte a magyar szakszervezeti konföderációs elnököket, hogy fogalmazzák meg ismét, most már a gyakorlati tapasztalatok ismeretében is a munka törvénykönyvével kapcsolatos kifogásaikat - közölte az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége.

    Kérdés

    Sürgős segítségét kérném, egy nagy vihart kavart ügyben, ez pedig az egyszerűsített alkalmi munkavállalókat megillető bérpótlékok helyes számítása, kifizetése. ezeket a pótlékokat 2010, 2011, 2012, 2013-ban hogyan módosultak? Elszámolásra kerülnek az éjszakai pótlékok, a fizetett ünnepre járó dupla bér, de ami gondot jelenthet az a következő: hogyan kell értelmezni az elrendelt túlmunkát az Ő esetükben? Én nem rendeltem el túlmunkát, így állapodtunk meg, lehet-e nézni a heti 40 órás keretet az Ő esetükben? Vagy nézhetek-e havi munkaidőkeretet, mint az alkalmazottak esetén? Beépíthetem-e az óradíjba a napi 8 óra feletti pótlékot? Erről ha van egy tájékoztatás, elegendő-e? Hogyan kell értelmezni az ebédidő kiadását ebben az esetben? Ha a napi 12 óra tartalmazza a max. kiadható 1 óra ebédidőt, akkor a napi tényleges munkaideje 11 óra, de kifizethetem az ebédidőre eső 1 óra bérét is, mint az alkalmazottak esetében?Előre is köszönöm válaszát!Tisztelettel:

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) és (4) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Simon Margitot 2013. január 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.
    Budapest, 2012. december 20.
    KEH ügyszám: IV-4/07712-8/2012.

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) és (4) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Takács Lászlót 2013. január 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.
    Budapest, 2012. december 20.
    KEH ügyszám: IV-4/07795-2/2012.

    Jogszabályok és jogi tartalmak

    Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) és (4) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Bakucz László Ferencet 2013. január 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.
    Budapest, 2012. december 20.
    KEH ügyszám: IV-4/07712-2/2012.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Társas vállalkozó – átlagos statisztikai állományi létszám

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Több részletben örökölt föld eladása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Gyod igénylése

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media