Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) és (4) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Dékány Juditot 2013. január 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.
Budapest, 2012. december 20.
KEH ügyszám: IV-4/07712-3/2012.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) és (4) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Andor Magdolnát 2013. január 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.
Budapest, 2012. december 20.
KEH ügyszám: IV-4/07712-1/2012.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) és (4) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Horváth Károlynét 2013. január 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.
Budapest, 2012. december 20.
KEH ügyszám: IV-4/07712-6/2012.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) és (4) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Ecsédi Hajnalkát 2013. január 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.
Budapest, 2012. december 20.
KEH ügyszám: IV-4/07712-5/2012.
A gyermekek után járó pótszabadság mikortól jár mindkét szülőnek? Olvasói kérdésre dr. Hajdú-Dudás Mária munkajogász válaszol.
Tisztelt Szerlesztőség! A kérdésem a következő lenne. Havibéres dolgozónk rendszeresen túlórázik. Tavaly részére ki is lett fizetve az órabére és a 50%-os túlóra pótlék. Idén ezen változtatni szeretnénk, nem kerül kifizetésre a túlóra. Milyen lehetőségeink vannak? Lecsúsztatás? Mennyit vagyunk kötelesek kifizetni és kiadni pihenőidőnek 1 óra túlóráért? Válaszukat előre is köszönöm!
Az új munka törvénykönyve (Mt.) gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették az új törvény megalkotásának szükségességét, és bár a törvény "finomhangolására" még szükség lehet, a gyakorlati tapasztalatok átfogó összegzését legalább egyéves alkalmazás után célszerű elvégezni - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 166. § (1) bekezdése alapján, az energiapolitikáért felelős miniszter javaslatára
dr. Kelemen Hajnalkát a Magyar Energia Hivatal elnökhelyettesévé
- 2013. január 1-jei hatállyal, hatévi időtartamra -
kinevezem.
Január 1. napján az új Munka törvénykönyv teljes terjedelmében hatályba lép, a munkavállalók számára több, érdekeiket jelentősen sértő rendelkezés teljes körű alkalmazására mostantól kerülhet sor.
Január 1. napján az új Munka törvénykönyv teljes terjedelmében hatályba lépett, így nem árt újra áttekinteni milyen változásokat hozott az új szabályozás a munkaviszony létesítésével összefüggésben.
Havibéres bérelszámolás. A havibéres munkavállalónak nincs munkavégzési kötelezettsége az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon, de keresetvesztesége sincs. (Mt. 146. § (3) d)) Tehát az egynapi bérét a havi munkanapokkal történő osztással határozom meg. Ha szabadságon van a munkaszüneti napot is érintő időszakban, akkor az ünnep pihenőnapnak számít, erre a napra nem kell szabadságot számítani. Ha viszont ebben az időtartamban betegszabadságon van, akkor a munkaszüneti napot munkanapként kell figyelembe venni. (Mt. 126. § (4)) Ha ez is munkanap, akkor az egynapi bért a munkanapok és a munkaszüneti napok számával osztva tudjuk meghatározni (ún. „tb-osztó”). Egy hónapon belül kétféleképpen határozom meg a napi bért, attól függően, hogy a munkavállalónak van betegszabadsága, vagy nincs? Különösen akkor, ha a betegség időtartamába beleesik a munkaszüneti nap. Erre eddig csak kitérő válaszokat kaptunk a munkajogászoktól.
Az I. r. felperes 17 évesen motorkerékpárjával 2003. december 23-án közlekedési balesetet szenvedett, amikor az alperes által biztosított tehergépkocsi nem adta meg az elsőbbséget, és összeütköztek. A baleset következtében az I. r. felperes a bal sípcsont oldalsó bütykének romtörését, a I-V. lábközépcsont törését, összes lábközépcsont bázisának ficamát szenvedte el lágy rész sérülések mellett, emiatt munkaképesség-csökkenése 30%-os. Az I. r. felperes a baleset előtt motorosfutárként dolgozott...
A felperesek valamennyien közalkalmazotti viszonyban álltak az alperes jogelődjével orvos vagy szakorvos munkakörökben. Keresetükben 2004. május 1-jétől 2007. június 30-ig terjedő időre az általuk teljesített ügyeletek után ügyeleti díj különbözet megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket.
A perben az nem volt vitatott, miszerint az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló - perbeli időben hatályba...
A felperes a per tárgyát képező 2008. szeptember 1-jétől 2009. július 1-jéig terjedő időszakban a II. rendű alperessel állt hivatásos szolgálati viszonyban, amikor vezénylés alapján más szervezeti egység Bűnügyi Osztálya állományában nyomozói feladatokat látott el az eredeti szolgálati feladatai alóli mentesítés mellett.
A szolgálati panaszában erre az időszakra illetmény-különbözet megfizetését kérte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XL...
A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel kiemelt főreferens beosztásban. Az alperes 2003. november 3-án kelt parancsával 2003. október 1-jei hatállyal áthelyezte a K. Osztály állományából az Sz. I. F. Osztály állományába, kiemelt főelőadói beosztásba, majd 2004. június 14-én kelt parancsával a felperes szolgálati viszonyát felmentéssel megszüntette. Ennek indokolása szerint a beosztása átszervezés során megszűnt, és részére beosztásának, rendfokozatának és besorolásának m...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték