Egy betéti társaság kültagja rehabilitációs ellátás mellett 4 órában máshol dolgozik. Szeretne a saját bt.-jében is dolgozni, munkaszerződéssel. A kérdés: dolgozhat-e pl. havi 40 000 Ft-ért, vagy ebben az esetben is kötelező a minimálbér vagy ennek arányos része. Segítségüket előre is köszönöm. B. Tóthné
Tisztelt Szakértő! A korábbi kérdésemre: http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_11_Kulfoldi_gyakornok_foglalkoztatas_fct#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice kapott válaszhoz szeretnék pontosítást kérni. A hivatkozott: „Korm. rendelet hatálya kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények felsőoktatási szakképzési tevékenységére,… Ezt tehát jelen esetre is alkalmazni kell.” A kormányrendelet 1. mellékletében magyarországi intézmények találhatóak, viszont a hallgató svájci iskolában tanul, Budapesten gyakorlatot kíván szerezni. Ez esetben is ugyanaz az első kérdésre a válasz? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk svájci egyetemistát foglalkoztatna, akinek 4 éves a képzése, és 6 hónap gyakorlat kellene neki. Január végétől július végéig foglalkoztatnánk. Milyen teendőink vannak? Megtehetjük, hogy díjazásban nem részesítjük, viszont a szállását fizetjük? Hogyan kell bejelentenünk, illetve milyen szerződést kell kötnünk vele? Köszönöm a segítségüket.
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók döntése szerinti munkáltató fizeti meg a munkavállaló bérét. Hogyan rendezik ezt a munkáltatók egymás között? Hogyan téríti meg a másik munkáltató az általa végeztetett munkára eső bérrészét? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A több munkáltató által létesített munkaviszony esetében a munkáltatók döntése szerinti munkáltató fizeti meg a munkavállaló bérét. A munkáltatók ezt hogyan rendezik egymás között? Hogyan téríti meg a másik munkáltató az általa végeztetett munkára eső bér részét? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosi jogviszonyában látom el az ügyvezetői tisztséget, 36 órában. Érdeklődnék, hogy a munkabéremet a garantált bérminimum vagy a minimálbér alapján kell meghatározni? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Oláh Krisztina
A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, más pénznemben csak a külföldi munkavégzés idejére vagy abban az esetben lehet, ha jogszabály így rendelkezik. Mi történik, ha a törvény ezen eltérést nem engedő rendelkezése ellenére a felek mégis úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló például euróban kapja a bérét? Miért kivételes az ügyvezető esete?
Tisztelt Szakértő! A munkáltató bérkifizetési napként két időpontot kíván meghatározni és nem konkrét naptári napot. A kérdésem a következő: megteheti-e a munkáltató, hogy bérkifizetési napként a tárgyhót követő X. munkanapként határozza meg a bérkifizetés napját (természetesen a tárgyhót követő hónap 10-én belül) és nem konkrét naptári napot kell, hogy meghatározzon? Továbbá az is kérdésként merül fel, hogy ugyanazon munkahelyen, ugyanazon munkakörben lehet-e más a bérkifizetés napja, mivel a munkáltató azt tervezi, hogy az átutalással teljesítendő munkabér-kifizetéseket két munkanappal előbb kívánja teljesíteni, mint a készpénzben teljesítendő munkabér-kifizetéseket? Jogszerű ez az eljárás? Válaszukat megköszönöm!
Letilthatók-e a SZÉP-kártyán elhelyezett összegből is a magánszemély munkáltatónál kimutatott különféle tartozásai? – merült fel a kérdés olvasóink körében. A munkabérből történő levonásnak szigorú szabályai vannak, mutatjuk a választ a kérdésre.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem tanácsát: A munkavállaló hozzájárulhat-e a béréből történő levonáshoz előre is, és ha igen, milyen módon? Vagy a munkáltatótól jogszerű-e, ha ilyeneket köt ki, akár szerződésben, akár ha ilyet tüntet fel átvételi elismervényen, vagy hasonlón (lásd lejjebb)? Elsősorban konkrét esetre gondolok, például: - tanulmányi szerződésben kikötik, hogy szerződésszegés esetén munkavállaló hozzájárul a munkabérből történő levonáshoz, vagy - átvesz számítógépet, telefont, munkaruhát a munkáltatótól, és mikor ennek tényét aláírja, a papíron szerepel az, hogy hozzájárul ahhoz, hogy ha az eszköz tönkremegy vagy eltűnik, akkor a megállapított összeget levonja a munkáltató a munkabérből. Vagy szerződésben szerepel ugyanez. A munkáltató és a munkavállaló szemszögeiből: jogszerű-e ilyen kikötés, és a munkavállaló hivatkozhat-e a kikötés semmisségére, ha egyszer aláírt ilyet és a munkáltató érvényt szerezne a papíron írtaknak? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónknak több letiltása van egyszerre, így a nettó fizetésének 50%-a letiltásra kerül havonta. A munkavállaló számára minden hónapban adómentes költségtérítés van számfejtve. Kérdésem, hogy az előző bérszámfejtő helyesen tette-e, hogy nemcsak a nettó bérét, hanem a költségtérítését is 50% erejéig letiltotta? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Bedolgozót alkalmazunk, neki a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemként kell számfejteni vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként? 10 százalék költséghányadot alkalmaznánk nála. Kérdés azért merült fel, mert a T1041-en mint munkaviszonyt kell lejelenteni, de munkaviszonynál nem tudjuk, hogyan számfejtődne a költséghányad. Köszönöm!
Kötelező-e a munkavállalónak munkába járási költségtérítést (bérletet, illetve ha másképp nem oldható meg, 9Ft/km térítést) kifizetni, vagy a munkabére tartalmazhatja az utazás költségét, ha a munkavállaló nem az adott városból jár dolgozni? Illetve a megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknak kell-e munkába járási költségtérítést fizetni? Válaszukat előre is köszönöm Zsók Gabriella
Kevés az esély arra, hogy a nemzetgazdasági miniszter által kilátásba helyezett járulékcsökkentéssel önmagában kezelni lehetne az egyre nagyobb gondot okozó munkaerőhiányból fakadó problémákat – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSZOE) elnöke. Az egyesület szerint járulékcsökkentés helyett a vállalkozások terheinek csökkentésére volna szükség a hosszabb távú eredmény eléréséhez.
Tisztelt Szakértő! Gyesen lévő kismama visszajönne dolgozni. (2001.07.01. napjától folyamatos munkaviszonyban áll.) Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném kérdezni: 1. Tudomásom szerint ebben az esetben kapja a gyesre eső ellátást és a munkabért. Mi történik akkor, ha közben újra terhes lesz, és táppénzre írják ki? Ebben az esetben jár neki a gyes és a táppénz is? 2. Mi lesz a szülés utáni ellátások alapja? Ha a gyes lejárta előtt lesz terhes, vagy ha a gyes lejárta után esik csak teherbe? Az első gyermek 2014. március 18-án született. Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték