Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy kft. felszámolásra vagy végelszámolásra kerül, akkor egy 12 éve határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozó, a 60. évét betöltött munkavállaló mire számíthat? Felmondás, végkielégítés stb. Abban az esetben mi történik, ha nem szűnik meg a kft., "csak" fizetésképtelenné válik, és nem fizet munkabért? Köszönöm válaszukat!
Előírhatja-e a munkáltató az adott munkakörhöz szakképzettség meglétét? Alkalmazhatja-e ugyanabban a munkakörben a szakképzettséggel rendelkező, illetve a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalót ugyanazon a feorszámon, csak más bérrel, tekintettel arra, hogy egyik munkavállaló szakképzett, a másik nem? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném szíves tájékoztatását kérni: Egy fogadó, amelynek fő tevékenységi köre 56.10 éttermi, mozgó vendéglátás, illetve 55.90 egyéb szálláshely szolgáltatás, működési engedélye szerint főszezonban – június 16. és szeptember 1. között: Hétfőtől csütörtökig: 08:00 – 20:00 Péntek: 08:00 – 21:00 Szombat: 08:00 – 21:00 Vasárnap: 08:00 – 20:00 Szeptember 1. és június 15. között: Péntek: 12:00 – 20:00 Szombat: 08:00 – 21:00 Vasárnap: 08:00 – 20:00 között tartja nyitva éttermét. Milyen típusú munkaszerződéssel foglalkoztathatók az étterem működtetésében résztvevő dolgozók, milyen időbeosztásban, illetve kell-e munkabérpótlékot fizetni részükre? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló – teljes munkaidős szerződéssel – gyed folyósítása mellett fizetés nélküli szabadságon van 2017. augusztustól. 2017. 12. 01. naptól kezdődően – a gyed mellett – kérte munkába állását napi 4 órai részmunkaidőben. 2017.12.01-től kezdődően a munkaszerződés szerinti munkabére a részfoglalkozású munkaidőnek megfelelően csökken. Az igénybe nem vett szabadság idejére járó munkabér (távolléti díj) a 2017.12.01-től érvényes szerződés szerinti részmunkaidős bére alapján jár-e?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 4 fő tulajdonos van. 2 fő munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, munkabérük a munkaszerződés szerint 1200 ezer és 900 ezer Ft. Módosítani szeretnék, illetve csökkenteni (az ügyvezetői feladatuk ugyanaz maradna) a bért 600 ezer, illetve 161 ezer Ft-ra. Van-e erre lehetőségük, illetve szabályos-e a munkaszerződés módosításával? Tudomásom szerint korábban az volt, hogy a munkabért nem lehet csökkenteni, csak ha a munkaidő is csökken. A munka törvénykönyve szabályozza-e, és melyik paragrafus? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy munkavállaló gyes idejére fizetés nélküli szabadságon volt 2017.09.30-ig. Kérte, hogy a munkába állítása részmunkaidőben történjen meg a gyes lejáratát követően 2017.10.01. naptól kezdődően napi 4 órában. A munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel 2017.10.01-től hatályosan megtörtént. Ebben az esetben munkabére a gyes lejárata után csökken, mivel a részmunkaidőhöz arányosan alacsonyabb munkabér társul a jelenlegi bérezési szintet alapul véve hasonló munkakörben a szerződésmódosítás szerint. A felhalmozott szabadság kiadása is ezen a munkabér szinten történik meg, mivel 2017.10.01-től érvényes szerződés szerint a részmunkaidős bérre jogosult. Helyesen jár el a munkáltató?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy szolgáltató kft, amely felszámolás alá került, és a felszámolása befejeződött. A kft. tartozása 1 fő alkalmazottjának a nettó munkabére volt. A volt munkavállaló a bérgarancia alapból megkapta a munkabérét, amelyet nettósítva utaltak ki. A megszűnt munkáltató kft. adótartozás nélkül szűnt meg, a dolgozóktól levont és a munkáltatói adók és járulékok is mindig rendezve voltak, mivel szakmunkás képzéssel is foglalkoztak, és a szakképzési hozzájárulás igényelt összegéből az adók és járulékok átvezetéssel rendezve voltak. A volt munkavállaló után így kétszeres járulékbefizetés történt. Kérdésem: milyen módon kérhetné a magánszemély a duplán levont járulékok kifizetését?
Varga Mihály szerint már megvan a lehetőség arra, hogy a magasabb bérrel, magasabb jövedelemmel a munkaerőt az országban lehessen tartani, illetve a hiányzó munkaerő átképzéssel is pótolható részben a közfoglalkoztatottak, részben a munkanélküliek köréből – írja a napi.hu.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló 6 havi egyenlő részletben visszafizetendő munkabérelőleget kért. Közben érkezett neki köztartozásból eredő végrehajtás. Jól gondoljuk, hogy először az előleget fizeti vissza, és ha ezen felül marad még a nyugdíjminimumon felül összeg, akkor vonhatjuk csak a végrehajtott összeget? Köszönöm!
Egy egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A társasági okiratban ez áll: "Az ügyvezető feladatait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az Alapító okirat és az alapító állapítja meg.Az ügyvezető munkáját munkaviszony keretében látja el, díjazását a Társaság alapítója külön határozatban állapítja meg. A társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja." Kérdésem: az ügyvezetőnek hány órában kell meghatározni a munkaviszonyát és mennyi összegben? Kell-e emellett még az úgynevezett közreműködésért a vállalkozókra vonatkozó garantált minimumbért alkalmazni? Az ügyvezető a főtevékenység szerinti munkát nem végzi, arra munkavállalókat vett fel, brigádvezetővel ellátva. A számlázást végzi, a munkaszerződést, a vállalkozási szerződést írja meg, hivatalos helyeken képviseli a kft. ügyeit, vagyis ügyet vezet. Például: ha az ügyvezetést napi 4 órában végzi munkaviszonyban, meg kell neki fizetni a garantált bérminimum után a járulékot? Vagy az alapító okirat szerint meghatározza a munkaviszony keretében a feladatait?
Sokszor merül fel a munkáltatók részéről a kérdés, hogy mit kell, illetve célszerű munkaszerződésben szabályozni. Bizonyos elemek nélkül ugyanis a munkaviszony létre sem jön. Más elemek munkaszerződésben történő feltüntetése nem kötelező ugyan, de hasznos. Olyan elemek is vannak azonban, amelyek feltüntetése kifejezetten hátrányos a munkáltatók számára. Végezetül pedig vannak olyan elemek is, melyeket egyszerűen szükségtelen munkaszerződésben szabályozni. Lássuk, mire kell különösen ügyelni.
Tisztelt Szakértő! "A" cég megállapodott "B" céggel, hogy egyik munkavállalója augusztusban 5 napot B cégnél dolgozik, és az 5 napra jutó bért+járulékait "A" cég átterheli "B" cégre. A kérdésem az lenne, hogy teheti ezt meg? Kell ezen ügyletről számlát kiállítani? Szükséges lehet ebben az esetben áfát felszámítani? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Adózóna! A vagyonvédelmi kamaránál pályázatot lehet benyújtani a vagyonőrök szakképzésében való részvétel kapcsán, ami röviden annyit jelent, hogy a munkáltató regisztrációja után az OKJ képzésben részt vevőket fogadhatjuk a kötelező 40 órás gyakorlatra (iskolarendszeren kívüli képzés). Továbbá cégünk együttműködési megállapodást ír alá az adott képzőhellyel, melyben az is részletezésre kerül, hogy „a képzőhely megtéríti a szervezet gyakorlati képzéssel összefüggő költségeit”. Kérdésem az lenne, hogy van-e bejelentési, illetve munkabér-fizetési kötelezettségünk a gyakorlati időt töltőkre vonatkozóan. Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Gyes lejárata napján a munkavállaló nem kíván munkába állni, "felmondás a munkavállaló részéről" címmel meg kívánja szünteti a munkaviszonyát. Ezt megteheti. A 2012. évtől első gyermekével majd, 2014-től második gyermekével volt otthon. A 2014. évtől a szerződés szerinti bére 118 000 Ft. A kérdésem, hogy az elmaradt több nap szabadságát szabadságmegváltásként milyen alapbérrel kell 2017- ben számolni? Tudom, ha munkába állna, akkor fel kell emelni a bérét, de ha nem áll munkába, akkor szabályos-e, ha a szerződés szerinti 118 000 Ft alapján kerül elszámolásra? Ha fel kell emelni, a 2017. évi 161 000 Ft garantált bérrel kell, vagy lehet a nem szakképzettséget igénylő 127 500 Ft összeggel számolni a szabadságmegváltást? Ehhez akkor a munkakörét kellene megváltoztatni munkaszerződés-módosítással? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló 4 órás munkaviszonyból, 70 000 forint brutto bérrel ment el szülési szabadságra 2011-ben. 2013 májusában és 2016 májusában megszületett a 2. és 3. gyermek is. A vállalkozásnál a dolgozói létszám nőtt, megemelkedtek a bérek, a munkáltató a gyeden lévő dolgozónak 2015-ben megemelte a bérét és az óraszámát, teljes munkaidős lett. Azonban idéntől csökkent a létszám és a munka, így visszakerült 4 órába a gyeden lévő Anyuka. Közös megegyezéssel aláírta a két fél a munkaszerződés-módosítást. Még nem akar visszajönni dolgozni, de szeretnénk tudni, hogy milyen törvényes eljárást kell alkalmazni a munkáltatónak, akkor, ha a dolgozó újra munkába állna? Például 4 órás állásban gondolná a munkáltató visszavenni, akkor miként kell kiszámolni a bruttó munkabérét? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hné Zsuzsanna
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték