492 találat a(z) munkabér cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 4 fő tulajdonos van. 2 fő munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, munkabérük a munkaszerződés szerint 1200 ezer és 900 ezer Ft. Módosítani szeretnék, illetve csökkenteni (az ügyvezetői feladatuk ugyanaz maradna) a bért 600 ezer, illetve 161 ezer Ft-ra. Van-e erre lehetőségük, illetve szabályos-e a munkaszerződés módosításával? Tudomásom szerint korábban az volt, hogy a munkabért nem lehet csökkenteni, csak ha a munkaidő is csökken. A munka törvénykönyve szabályozza-e, és melyik paragrafus? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy munkavállaló gyes idejére fizetés nélküli szabadságon volt 2017.09.30-ig. Kérte, hogy a munkába állítása részmunkaidőben történjen meg a gyes lejáratát követően 2017.10.01. naptól kezdődően napi 4 órában. A munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel 2017.10.01-től hatályosan megtörtént. Ebben az esetben munkabére a gyes lejárata után csökken, mivel a részmunkaidőhöz arányosan alacsonyabb munkabér társul a jelenlegi bérezési szintet alapul véve hasonló munkakörben a szerződésmódosítás szerint. A felhalmozott szabadság kiadása is ezen a munkabér szinten történik meg, mivel 2017.10.01-től érvényes szerződés szerint a részmunkaidős bérre jogosult. Helyesen jár el a munkáltató?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy szolgáltató kft, amely felszámolás alá került, és a felszámolása befejeződött. A kft. tartozása 1 fő alkalmazottjának a nettó munkabére volt. A volt munkavállaló a bérgarancia alapból megkapta a munkabérét, amelyet nettósítva utaltak ki. A megszűnt munkáltató kft. adótartozás nélkül szűnt meg, a dolgozóktól levont és a munkáltatói adók és járulékok is mindig rendezve voltak, mivel szakmunkás képzéssel is foglalkoztak, és a szakképzési hozzájárulás igényelt összegéből az adók és járulékok átvezetéssel rendezve voltak. A volt munkavállaló után így kétszeres járulékbefizetés történt. Kérdésem: milyen módon kérhetné a magánszemély a duplán levont járulékok kifizetését?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállaló 6 havi egyenlő részletben visszafizetendő munkabérelőleget kért. Közben érkezett neki köztartozásból eredő végrehajtás. Jól gondoljuk, hogy először az előleget fizeti vissza, és ha ezen felül marad még a nyugdíjminimumon felül összeg, akkor vonhatjuk csak a végrehajtott összeget? Köszönöm!

Kérdés

Egy egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A társasági okiratban ez áll: "Az ügyvezető feladatait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az Alapító okirat és az alapító állapítja meg.Az ügyvezető munkáját munkaviszony keretében látja el, díjazását a Társaság alapítója külön határozatban állapítja meg. A társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja." Kérdésem: az ügyvezetőnek hány órában kell meghatározni a munkaviszonyát és mennyi összegben? Kell-e emellett még az úgynevezett közreműködésért a vállalkozókra vonatkozó garantált minimumbért alkalmazni? Az ügyvezető a főtevékenység szerinti munkát nem végzi, arra munkavállalókat vett fel, brigádvezetővel ellátva. A számlázást végzi, a munkaszerződést, a vállalkozási szerződést írja meg, hivatalos helyeken képviseli a kft. ügyeit, vagyis ügyet vezet. Például: ha az ügyvezetést napi 4 órában végzi munkaviszonyban, meg kell neki fizetni a garantált bérminimum után a járulékot? Vagy az alapító okirat szerint meghatározza a munkaviszony keretében a feladatait?

Cikk

Sokszor merül fel a munkáltatók részéről a kérdés, hogy mit kell, illetve célszerű munkaszerződésben szabályozni. Bizonyos elemek nélkül ugyanis a munkaviszony létre sem jön. Más elemek munkaszerződésben történő feltüntetése nem kötelező ugyan, de hasznos. Olyan elemek is vannak azonban, amelyek feltüntetése kifejezetten hátrányos a munkáltatók számára. Végezetül pedig vannak olyan elemek is, melyeket egyszerűen szükségtelen munkaszerződésben szabályozni. Lássuk, mire kell különösen ügyelni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" cég megállapodott "B" céggel, hogy egyik munkavállalója augusztusban 5 napot B cégnél dolgozik, és az 5 napra jutó bért+járulékait "A" cég átterheli "B" cégre. A kérdésem az lenne, hogy teheti ezt meg? Kell ezen ügyletről számlát kiállítani? Szükséges lehet ebben az esetben áfát felszámítani? Köszönettel: Mónika

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A vagyonvédelmi kamaránál pályázatot lehet benyújtani a vagyonőrök szakképzésében való részvétel kapcsán, ami röviden annyit jelent, hogy a munkáltató regisztrációja után az OKJ képzésben részt vevőket fogadhatjuk a kötelező 40 órás gyakorlatra (iskolarendszeren kívüli képzés). Továbbá cégünk együttműködési megállapodást ír alá az adott képzőhellyel, melyben az is részletezésre kerül, hogy „a képzőhely megtéríti a szervezet gyakorlati képzéssel összefüggő költségeit”. Kérdésem az lenne, hogy van-e bejelentési, illetve munkabér-fizetési kötelezettségünk a gyakorlati időt töltőkre vonatkozóan. Előre is köszönöm a válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gyes lejárata napján a munkavállaló nem kíván munkába állni, "felmondás a munkavállaló részéről" címmel meg kívánja szünteti a munkaviszonyát. Ezt megteheti. A 2012. évtől első gyermekével majd, 2014-től második gyermekével volt otthon. A 2014. évtől a szerződés szerinti bére 118 000 Ft. A kérdésem, hogy az elmaradt több nap szabadságát szabadságmegváltásként milyen alapbérrel kell 2017- ben számolni? Tudom, ha munkába állna, akkor fel kell emelni a bérét, de ha nem áll munkába, akkor szabályos-e, ha a szerződés szerinti 118 000 Ft alapján kerül elszámolásra? Ha fel kell emelni, a 2017. évi 161 000 Ft garantált bérrel kell, vagy lehet a nem szakképzettséget igénylő 127 500 Ft összeggel számolni a szabadságmegváltást? Ehhez akkor a munkakörét kellene megváltoztatni munkaszerződés-módosítással? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállaló 4 órás munkaviszonyból, 70 000 forint brutto bérrel ment el szülési szabadságra 2011-ben. 2013 májusában és 2016 májusában megszületett a 2. és 3. gyermek is. A vállalkozásnál a dolgozói létszám nőtt, megemelkedtek a bérek, a munkáltató a gyeden lévő dolgozónak 2015-ben megemelte a bérét és az óraszámát, teljes munkaidős lett. Azonban idéntől csökkent a létszám és a munka, így visszakerült 4 órába a gyeden lévő Anyuka. Közös megegyezéssel aláírta a két fél a munkaszerződés-módosítást. Még nem akar visszajönni dolgozni, de szeretnénk tudni, hogy milyen törvényes eljárást kell alkalmazni a munkáltatónak, akkor, ha a dolgozó újra munkába állna? Például 4 órás állásban gondolná a munkáltató visszavenni, akkor miként kell kiszámolni a bruttó munkabérét? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hné Zsuzsanna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk idén május 20-án állt munkába, munkabérét letiltás terheli köztük gyerektartás is, de banki hitelre is kell fizetnie. A jelenlegi munkabérének az 50 százaléka nem fedezi a gyerektartás összegét. Információink szerint álláskeresési járadékot kapott, amelyet szintén terhel letiltás. Az lenne egy egyik kérdésünk, hogy amennyiben a munkabére nem fedezi teljes letiltásra jutó összeget, még a gyerektartásét sem, akkor is a gyerektartás elsőbbséget élvez, vagy arányosan meg kell osztani a részhónapot és a végrehajtónak is kell a letiltást utalni? További kérdésünk, hogy amennyiben az álláskeresési járadékból valóban levonták a gyerektartás egy részét, akkor a munkáltatónak elegendő a maradékot figyelembe venni, vagy akkor is a teljes összeget kell figyelembe venni? Vélhetően a munkaügyi hivataltól a mostani számfejtésig nem érkezik meg az igazolás a letiltás összegéről. Mi a helyes eljárás ebben az esetben: vonjuk le mi is nettó bér 50 százalékát?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az elkészített fagylalt eladásában dolgozó munkavállalónak kötelező-e szakképesítettnek lennie, vagy csak elég az, ha a munkakör ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasságija megvan és alapfokú iskolai végzettsége? Hasonló a kenyérgyár mintaboltjában dolgozó eladó helyzete, aki csak saját termékeket ad el a mintaboltban és kb. 15-20 féle terméket értékesít, melynek ellátásához semmilyen szakmai ismeretre nincs szükség, csak a termékeket ismeri (kenyér, kifli, zsömle stb.). Szintén alapfokú iskolai végzettsége és egészségügyi alkalmasságija van. Mennyi munkabért kell fizetnie a munkáltatónak ezen esetekben, minimálbért vagy a szakmai garantált bért? Válaszát tisztelettel várom: Toronicza István.

Cikk

Lehet-e díjazás nélkül munkát végezni? Mikor létesíthető ingyenesen megbízási jogviszony? Mi a különbség a munkaviszony és megbízási jogviszony között?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Késedelmi kamat számfejtése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink