Tisztességes bért, napi legfeljebb nyolcórás munkaidőt, ötnapos munkahetet, s általában is több jogot követel a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a szerdán, a munka ünnepe alkalmából kiadott nyilatkozatában.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló alapbérre és – a prémiumfeltételek teljesítése esetén – havi prémiumra jogosult. A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségeit vétkesen megszegte. A munkáltató az Mt. 56. §-a alapján, a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően, egyhavi prémiumot meg kíván vonni a munkavállalótól. (A vagyoni hátrány nem haladja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét.) A munkavállaló időközben keresőképtelenné válik, táppénzre jogosult. A munkáltató jogszerűen dönthet-e a fenti hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásáról a munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt? Amennyiben igen, a fenti hátrányos jogkövetkezmény akkor válik alkalmazhatóvá, amikor a munkavállaló ismételten munkába áll, és munkabérre jogosulttá válik? (Tehát a prémiumot az ismételt munkába állást követő havi bérfizetéskor nem fizetné ki a munkáltató?) Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Alkalmazásomban álló töltőállomás-kezelő részére OKJ 31 7862 07 azonosító számú szakképesítéssel milyen munkabért kell adni, személyi alapbért vagy garantált bérminimumot? Köszönöm válaszukat. Líbor Hella
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a nyáron háromhetes egybefüggő szakmai gyakorlatát töltené egy főiskolai hallgató. Az intézménnyel a cég köt együttműködési megállapodást, a hallgatóval pedig hallgatói szerződést. Az Mt. vonatkozik a hallgatóra: -– Jól gondolom, hogy üzemorvoshoz is el kell küldeni a hallgatót? – Díjat nem fizetünk neki, mivel három hét lesz a gyakorlata. Szabadság 1 nap jár neki, ezt természetben kiadjuk. Így a cégnek nem kell semmit sem számfejtenie? – A középfokú szakmai gyakorlatnál a diáknak kell természetbeni étkeztetést biztosítani. Mi a helyzet a hallgatóval, ha napi 4 órában lesz foglalkoztatva? – A cégnél nincs meleg/hideg étkeztetés, tehát nincs konyha, büfé. Ha biztosítanunk kell a hallgatónak étkeztetést a napi 4 órára, akkor jó megoldás: ha rendelünk a cég nevére szólóan a hallgatónak ételt? Vagy a hallgató vásárol élelmet magának, és hoz róla a cég nevére szóló számlát, és ez alapján kifizetjük az összeget neki? A cégnél egyes meghatározott juttatásként kell kezelni ezt az összeget? Köszönöm a válaszukat: Kertész Mónika
Tisztelt Szakértő! Gyes után tér vissza munkavállaló, aki heti 40 órában volt alkalmazva még a gyermek születése előtt. A munkába való visszatérés alkalmával közös megegyezés alapján az óraszáma heti 20 órára csökken. Kérdésem, hogy a felhalmozott szabadságra jutó bérét (emeléssel növelten) a heti 40 órás vagy a heti 20 órás munkaviszony után kell megfizetni? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Ha a munkáltató a hatályos munka törvénykönyve és/vagy a kollektív szerződés alapján kártérítési igénnyel lép fel valamely munkavállalójával szemben, akkor a munkabérletiltást szüneteltetni kell-e abban az esetben, ha a munkavállalónál végrehajtási okiratban letiltás(ok) érkezik/érkeznek? Van olyan végrehajtási jogcím, amelyet mindenképp előnyben kell részesíteni abban az esetben is, ha már egyébként elkezdődött a munkáltatói letiltás foganatosítása? Például adóhatósági végrehajtás, banki hiteltartozás miatti végrehajtás, szállítói tartozás nem fizetése miatti végrehajtás (például telefonszámla, víz, gáz stb.)? Milyen sorrendiséget kell betartani ilyen esetekben? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Elfogadhatatlannak tartják a paksi atomerőmű szakszervezetei a fegyveres biztonsági szolgálat kiszervezésének feltételeit, mivel – véleményük szerint – az az ott dolgozók jövedelmének csökkenésével jár. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. méltánytalannak és túlzónak tartja a szakszervezetek követeléseit.
Tisztelt Szakértő, Egy társaság vezető beosztásban dolgozó munkavállalójának felsőfokú tanulmányait (mesterfok) támogatja a társaság a munkavállalóval kötött külön megállapodás alapján (nem tanulmányi szerződés keretében). A támogatás úgy valósul meg, hogy a munkáltató közvetlenül a felsőoktatási intézménynek utalja el az aktuális tandíjat. A 2019. 01. 01-jétől hatályos szabályok alapján a tandíj összege munkabérnek minősül. Kérdéseim: az átutalt tandíj összegét mint nettó munkabért kell "visszabruttósítva" számfejteni és (ennek megfelelően megállapítani a közterheket), vagy pedig azt bruttó bérként kell kezelni, és a munkavállalót terhelő adót és járulékokat a munkavállalóval szembeni követelésként nyilvántartani és a soron következő bérből/bérekből a levonás szabályai szerint levonni? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt szakértő ! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értem-e. Ha a munkavállaló éves bruttó bére 5 400 000 forint, és osztalékot is kap (év közben amikor még nem érte el a kifizetett munkabér a minimálbér huszonnégyszeresét) nem kell levonni az osztalékból szochót. Ilyenkor kérni kell a munkavállalónak,hogy ne vonjanak az osztalékból szochót, vagy le kell vonni, és a munkavállaló majd az adóbevallásában visszaigényli? Várom szíves válaszát
A kft. bevétele jellemzően euróban van. Mivel továbbra is euróban szeretném tartani, milyen módon lehet a munkabér fizetése euróban?
Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .
Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől a kiva alapjába beszámít-e a részmunkaidőben foglalkoztatott nők 40 kedvezményes nyugdíjasnak kifizetett munkabér?
"Egy átlagos nő 34 évesen keres életében a legtöbbet, bruttó 245 268 forintot. Egy férfi 29 évesen keres ennyit” – ilyen számokkal és tényekkel van tele a most megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2017, amelynek idei témája a nők munkaerőpiaci helyzete – írja a 444.hu "MTA-s kutatók: A gyermekvállalás szakítja be a nők bérét" című cikkében.
Tisztelt Szakértő! Egy kivaalanyiságot választó kft. 2019. évben osztalékot kíván fizetni tagjai részére. A társaság tagjai munkaviszonyban állnak a kft.-vel, havi munkabérük a garantált bérminimum. (A kérdés a 2019-es változás miatt vetődött fel, mivel eho helyett szociális hozzájárulási adót terheli az kifizetett osztalékot) Kérdésem, milyen adóterhek mellett fizethető ki az osztalék? Illetve mennyire lehet előnyös számukra, ha 2019-ben a kft. minimálbér kétszeresének megfelelő munkabért fizetne részükre? Tisztelettel köszönöm szíves válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulunk Önhöz. Egy cég cafeteria keretében szeretne készpénzjuttatást adni a munkavállalóinak. A munkavállalók, választásuk szerint, a cafeteriakeret erejéig, választhatják a készpénzjuttatási elemet. Amennyiben 100 ezer forint feletti készpénzösszeget választanak, a 100 ezer forint feletti rész, ugye jövedelemként/bérként adózik. A jövedelemként vagy bérként adózó juttatás (100 ezer forint feletti készpénz) ebben az esetben egyéb juttatásnak vagy esetlegesen az Mt. szerinti munkabérnek (alapbéren túli munkabérnek) minősül-e? Illetve kapcsolódóan a fentiekhez, ha egy munkáltató cég a munkabéren felül ad a munkavállalóinak jovedelemként adózó juttatást, az egyéb juttatásnak vagy az Mt. szerinti alapbéren túli munkabérnek minősül? Szíves válaszait előre is köszönjük! Üdvözlettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték