Megeshet, hogy egy házaspár tulajdonában van/volt 100 százalékban egy lakás, mégis első lakást szerzőnek minősülnek?

Megosztás Tetszik

Hogy lehet az, hogy egy házaspárnak van/volt egy 100 százalékban a tulajdonában lévő lakás, mégis első lakást szerzőnek minősülnek CSOK Plusz szempontjából? Márpedig egyes értelmezések szerint a CSOK Plusz és az Otthon Start program összehangolásának ez az egyik mellékhatása, olvasható a Bankmonitor.hu oldalán.

A CSOK Plusz és az Otthon Start szabályait összehangolták, ez nagyon sok esetben jó hír a lakásvásárlók számára, mert könnyebben ki tudják használni a két kedvezményt. Van azonban ezen lépésnek negatív hatása is egyes CSOK Plusz iránt érdeklődők számára.

Ki minősül első lakást szerzőnek?

Részben összehangolták a vételár-, építésiköltség-korlátokat is a két támogatásnál.

• Így első többlakásos épületben lévő lakást vásárlók számára a vételárkorlát 100 millió forint.
• Míg az első önálló házat vásárlók, építők számára az árkorlát 150 millió forint.
• A nem első lakóingatlant szerzők számára a plafon továbbra is egységesen 150 millió forint.

Ez mindenképpen könnyítés a CSOK Plusz igénylők számára, hiszen eddig az első lakást szerzőknél ingatlantípustól függetlenül 80 millió forint volt az árkorlát.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az első lakásszerzők definíciója is módosult a CSOK Plusz esetében. Továbbra is akkor válik a házaspár nem első lakásszerzővé, ha volt már ugyanabban a lakóingatlanban tulajdonjoguk. Viszont ugyanazokat a kivételeket beemelték a CSOK Plusz rendeletbe, mint amit az Otthon Startnál már megismerhettünk.

• Nem minősül közös lakásnak az a belterületi lakóingatlan, melynek értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
• Nem minősül közös lakásnak az a lakóingatlan, melyet elbontottak, bontását elrendelték.
• Nem minősül közös lakásnak az a lakóingatlan, melyet haszonélvezettel terhelten szerzett meg a pár és ezen haszonélvező jelenleg is az ingatlanban lakik.
• A fentieken túl pedig akkor is első lakásszerzőnek minősül a pár, ha egyidőben csak egy olyan lakóingatlan volt a birtokában, melyben a tulajdoni hányad nem haladta meg az 50 százalékot.

Miért lényeges CSOK Plusznál, hogy első lakásszerző-e a pár?

Nem tűnik fontosnak elsőre az, hogy a pár első lakásszerző-e vagy sem, hiszen mindkét esetben jogosultak lehetnek a CSOK+ támogatott hitelre. Nem mindegy azonban, hogy milyen lakást, házat vásárolhatnak meg.

• Ha valaki többlakásos épületben lévő lakást szeretne vásárolni például 120 millió forintért. Ha a pár első lakásszerzőnek minősül, akkor ez nem megoldható, mert az ár átlépi a korlátot. Márpedig az új, első lakásszerzés szempontjából megengedő szabályok életbelépésével többen áteshetnek ebbe a kategóriába. (Például azért, mert a párnak egy korábbi ingatlana volt, aminek az értéke nem haladta meg a 15 millió forintot.) Márpedig ez jelen esetben számukra nem áldás, hanem átok.
• Az CSOK Plusznál problémát okozna, ha a házaspárnak van egy 100 millió forint értékű lakóingatlana és most csak 80 millió forintért vásárolnának egy újat. CSOK Plusz esetén ugyanis a nem első közös lakás vásárlásánál elvárás, hogy a korábbi ingatlannál drágábbat vegyen a pár. Ha viszont a már meglévő ingatlan haszonélvezettel terhelt és a haszonélvező bent is lakik, akkor ez a pár első lakásszerzőnek minősül és az új vásárlás megfinanszírozható CSOK Pluszból is.

Sok élethelyzetben nagyon nem mindegy tehát, hogy első lakásszerző lesz-e a házaspár, vagy sem.

Egy egészen furcsa példa az első lakásszerzés értelmezésére

Az új jogszabályi feltételek egészen érdekes gyakorlati értelmezéseket nyernek egyes esetekben.

Van egy házaspár, akinek van 50–50 százalékos tulajdoni hányadában egy lakóingatlan, az értéke 100 millió forint, nincs rajta haszonélvezeti jog és nem ítélték bontásra. Ezen ingatlan mellé venne a pár egy többlakásos lakóépületben lévő klasszikus lakást 120 millió forintért, melyhez kihasználnák a CSOK Pluszt is.

Az ember azt gondolná, hogy ez a pár második lakása lesz, így nem minősülnek első lakásszerzőnek, azaz a vételárkorlátba belefér a lakás. Van azonban ezzel ellentétes banki értelmezés is. Mivel a házaspár egyik tagjának sem lépi át a tulajdoni hányada az 50 százalékot, így az Otthon Start egyik meglévő ingatlantulajdonra vonatkozó könnyítési feltételének megfelelnek.

Emiatt úgy is első lakásszerzőnek minősíti a kérdéses bank a házaspárt, hogy nincs is más személynek tulajdonjoga az ingatlanban.

Az extra csavar, hogy ugyanezen ingatlan az 50–50 százaléktól eltérő bármilyen más tulajdoni leosztásban már meglévő ingatlannak minősülne. Vagyis a 49–51 százalékos tulajdoni arány fennállása esetén már nem lenne első lakásszerző a házaspár a CSOK Plusz szempontjából.

A Bankmonitor szakértői szerint erősen kérdéses, hogy ténylegesen ez volt-e a jogalkotói szándék, könnyen elképzelhető, hogy a jogszabály szövege, illetve az ehhez kapcsolódó értelmezési iránymutatások még módosulnak.

Összegzés

Érthető módon mindenki az Otthon Startról beszél a mostani piaci helyzetben, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a többi lakástámogatási program is változott az elmúlt hetekben. Ezek a módosítások pedig nagyon komolyan érinthetik a CSOK Plusz igénylőket is. Az pedig a fenti példából kiderül, hogy ezeket a változásokat nem olyan egyszerű értelmezni.