Tisztelt Adózóna! Külföldi kiküldetés esetén, amennyiben a munkavállalók szállásköltsége a bizonylaton a munkavállaló nevére szól, nem pedig a munkáltató nevére az adómentesen elszámolható? Iletve a kiküldetés ideje alatt (azokra a napokra) az itthon kapott munkabér során átlagbért kell számolni a munkavállaló részére, és, ha igen, akkor ennek az elszámolása hogyan történik? Köszönöm előre is válaszukat.
Jó tudni, mikor köteles a munkáltató levonni a munkabérből, mik az egyéb kötelezettségei, mi a kielégítési sorrend, mit jelent a 33%-os, illetve 50%-os plafon, mikor kell a munkavállaló hozzájárulása és mikor nem. Alapszabály: munkabérből csupán jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján lehet levonni.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az ügyvezető Ausztriában helyezkedik el a jövőben, részmunkaidős munkaviszonyban (napi 4 órában). A1-es igazolással rendelkezni fog. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben elég a 4 órás munkaviszony, vagy akár 2 órás munkaviszony is, és teljes egészében mentesül Magyarországon a tb-közterhek alól?Szükséges-e vizsgálni a munkaidő hosszát vagy a munkabér összegét? Köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy a kiküldetési rendelvénnyel elszámolt autóhasználat után kapott összeget fel kell-e tüntetni az adóigazoláson, kilépés esetén az adatlapon? Ha igen, melyik sorban? Ha a munkavállaló külföldi kiküldetésben volt az adóévben, akkor a kiküldetésre kapott bért összevontan, az egyéb belföldi munkabérrel kell kimutatni vagy külön soron? Ha külön soron, akkor pontosan hol? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a munka törvénykönyve (195. §) által lehetővé tett, és az Art. 16. § (4b) bekezdésében is szabályozott több munkáltató által egy munkavállalóval létesített munkaviszony esetén hogyan történik a munkáltatók között a munkaviszonyra tekintettel kifizetett költségek elosztása, azok számlázása? Konkrétan arra vagyok kíváncsi, hogy az Art. által kötelezően kijelölt egy "képviselő" által a munkavállalónak megfizetett összegeket feltételezem, elosztják egymás között a megállapodásuk szerint a résztvevő munkáltatók. Ennek alapján a többi munkáltató megtéríti a költségek egy részét a "képviselő" munkáltatónak. Ezt hogyan könyvelik/számolják el egymás között? Milyen pénzügyi bizonylat alapján? Válaszát előre is köszönöm.
Karmestert foglalkoztatunk koncertekre, alkalmanként, ekhós adózással, megbízási szerződéssel. A koncert időpontja 2015. december 28-a lesz, azonban a kifizetés csak január első napjaiban esedékes. Munkabér esetén 10-éig kell elutalnunk a fizetendőt ahhoz, hogy 2015. éves jövedelem legyen az szja-bevallás szempontjából, de mi vonatkozik az önálló tevékenységből származó jövedelmek kifizetésére? Üdvözlettel, Csk
Cikkünkben azzal a gyakran előforduló problémával foglalkozunk, amikor a munkáltató fizetésképtelenné válik és a dolgozói munkabérét sem tudja megfizetni. Van esély arra, hogy a munkavállalók hozzájussanak az őket jogosan megillető követeléseikhez? Mi lesz a munkaviszonyuk sorsa? Milyen költségekkel jár a munkavállaló számára a felszámolási eljárás kezdeményezése?
Kovács Irén két helyen dolgozik alkalmazottként, 4-4 órában. Egyik munkahelyén fizikai, másikon adminisztratív jellegű munkát végez. Terhesség miatt az orvos betegállományba küldte, arról a munkahelyről, ahol fizikai munkát végez, de az adminisztratív jellegű munkát jelen állapotában is végezheti. Viszont: kaphat egyidejűleg táppénzt és munkabért? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Háziorvosunk szakasszisztense havi 20 ezer forint támogatást kap az OEP-től. Kérem segítsen nekem abban, hogy a 08-as bevallásban ezt hol kell szerepeltetni, illetve milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek állnak fenn? Ha munkabérként kell elszámolni, akkor szuperbruttót meghatározhatunk? Válaszát előre is köszönöm!
Kft.-nk kizárólag társas vállalkozónak minősülő társasági tagokból áll, munkaviszonyban sem tulajdonos, sem más "kivül álló" nem dolgozik a cégnél. Szellemi tevékenységet végzünk. A tagok személyes közreműködésükre azt a megoldást választották, hogy a járulékokat megfizetjük a társas vállalkozókra előirt kötelező mértékben, ugyanakkor a tagok személyes közreműködésükért dijat nem vesznek fel. Vagyis a jövedelmük kizárólag osztalék. Kérdésünk, hogy a néhány évvel ezelőtt nagy port kavart, és később elhalt, tevékenységre jellemző keresethez hasonlóan van-e valami előirás arra, hogy tag nem vehet fel csak osztalékot, ha személyesen közreműködik? Hiszen logikailag az ő munkájának gyümölcse az osztalék is. Átminősitheti-e bárki a jelenlegi szabályok szerint az osztalékot, mint tőkejövedelmet munkajövedelemmé?
Tisztelt Szakértő! A munka törvénykönyve alapján a munkabért megállapítani és megfizetni csak forintban lehet. Van-e lehetőség a munkavállaló kérésére a forintban meghatározott munkabérét euróban kifizetni (a cég fizetné, ha a törvény, jogszabály engedné)? Ha igen, milyen módon kell meghatározni az utalandó euró összegét (MNB- vagy banki árfolyam)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Megfelelő munkabért fizetünk-e, ha az áfatörvény 85. § (1) c) pontja alapján humán-egészségügyi szolgáltatást számlázunk adómentesen, ha az alkalmazottak közül csak egy embernek van megfelelő végzettsége, ő bruttó 122 000 forintot kap, a többiek viszont csak a 105 000 forintos minimálbért kapják? Esetleg mindenkinek ki kel fizetni a bruttó 122 000 forintot? Ha csak a szakképzett alkalmazott kapja meg a bruttó 122 000 forintot, a többiek a 105 000 forintot befolyásolhatja-e az áfamentes számlázást? Ezen azt értem, hogy mivel szakképzettséget nem igénylő munkakörben alkalmazom a munkavállalók nagy részét, esetleg nem felelek meg az áfatörvény 85 § (1) c) pontjának. Köszönöm.
Amennyiben egy cég nehéz pénzügyi helyzete miatt nem tudja kifizetni a munkabéreket, abban az esetben be kell-e vallania a számfejtett, de ki nem fizetett munkabérekkel összefüggő adókat, járulékokat? Vagy nullás 1508-as bevallást kell beküldeni, és, ha később kifizetésre kerül a munkabér, akkor a kifizetés hónapjában jelentkezik az adófizetési kötelezettség (szja, munkáltatótól levont járulék, szocho), vagy önreviziózni kell, és a számfejtés időszakára kell bevallani?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2011. márciustól alkalmazott egy kft.-ben. 2011. év március-december hónapokra 4 órára és a minimálbér felére, 2012. januártól 8 órára és 200 000 forintra volt bejelentve. 2012. április 13-ától betegállományba került, majd 2012. 07. 10-én megszületett a kisfia. 2014. áprilisig gyeden, 2015. július 10-éig gyesen volt. Ügyfelem ezt követően felmondott, mivel a gyerek mellett nem tudná ellátni a feladatát. Kérdésem: Mennyi szabadság jár ügyfelemnek (30 éves), illetve a szabadság alatt milyen bért kell számfejtenie a kft.-nek? Köszönöm a válaszát.
Ausztria az egyik legkedveltebb célpontja a magyar cégeknek, hiszen közel van és azonos munkáért magasabb vállalkozói díjat kérhetnek el. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal szélesebb lehetőségek adódtak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt, azonban szükség van mind az osztrák, mind a közösségi jogszabályok ismeretére ahhoz, hogy az osztrák munkából, ne egy életre szóló kudarc, súlyos büntetés legyen. Következő cikkünkkel azoknak a magyar építőipari cégeknek szeretnénk segíteni, akik tervezik az osztrák munkavállalást, de a bonyolult jogi környezet miatt nem mernek belevágni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték