Tisztelt szakértő ! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értem-e. Ha a munkavállaló éves bruttó bére 5 400 000 forint, és osztalékot is kap (év közben amikor még nem érte el a kifizetett munkabér a minimálbér huszonnégyszeresét) nem kell levonni az osztalékból szochót. Ilyenkor kérni kell a munkavállalónak,hogy ne vonjanak az osztalékból szochót, vagy le kell vonni, és a munkavállaló majd az adóbevallásában visszaigényli? Várom szíves válaszát
A kft. bevétele jellemzően euróban van. Mivel továbbra is euróban szeretném tartani, milyen módon lehet a munkabér fizetése euróban?
Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .
Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől a kiva alapjába beszámít-e a részmunkaidőben foglalkoztatott nők 40 kedvezményes nyugdíjasnak kifizetett munkabér?
"Egy átlagos nő 34 évesen keres életében a legtöbbet, bruttó 245 268 forintot. Egy férfi 29 évesen keres ennyit” – ilyen számokkal és tényekkel van tele a most megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2017, amelynek idei témája a nők munkaerőpiaci helyzete – írja a 444.hu "MTA-s kutatók: A gyermekvállalás szakítja be a nők bérét" című cikkében.
Tisztelt Szakértő! Egy kivaalanyiságot választó kft. 2019. évben osztalékot kíván fizetni tagjai részére. A társaság tagjai munkaviszonyban állnak a kft.-vel, havi munkabérük a garantált bérminimum. (A kérdés a 2019-es változás miatt vetődött fel, mivel eho helyett szociális hozzájárulási adót terheli az kifizetett osztalékot) Kérdésem, milyen adóterhek mellett fizethető ki az osztalék? Illetve mennyire lehet előnyös számukra, ha 2019-ben a kft. minimálbér kétszeresének megfelelő munkabért fizetne részükre? Tisztelettel köszönöm szíves válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulunk Önhöz. Egy cég cafeteria keretében szeretne készpénzjuttatást adni a munkavállalóinak. A munkavállalók, választásuk szerint, a cafeteriakeret erejéig, választhatják a készpénzjuttatási elemet. Amennyiben 100 ezer forint feletti készpénzösszeget választanak, a 100 ezer forint feletti rész, ugye jövedelemként/bérként adózik. A jövedelemként vagy bérként adózó juttatás (100 ezer forint feletti készpénz) ebben az esetben egyéb juttatásnak vagy esetlegesen az Mt. szerinti munkabérnek (alapbéren túli munkabérnek) minősül-e? Illetve kapcsolódóan a fentiekhez, ha egy munkáltató cég a munkabéren felül ad a munkavállalóinak jovedelemként adózó juttatást, az egyéb juttatásnak vagy az Mt. szerinti alapbéren túli munkabérnek minősül? Szíves válaszait előre is köszönjük! Üdvözlettel.
2019. január 1-jétől a kiva alapjába beszámít-e a főállásban foglalkoztatott öregségi nyugdíjasnak kifizetett munkabér?
Kollégám kínai szakmai kiállításon vesz részt szervezett út keretében, látogatóként. A kinntartózkodás időtartama egy hét, melyben van négy munkaszüneti nap is. Kell-e erre az időtartamra munkabért fizetni? A hétvégi kinntartózkodásra jár valamilyen juttatás a dolgozónak? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltás mentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg javítani? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kollégám kínai szakmai kiállításon vesz részt egy szervezett út keretében látogatóként. A kinn tartózkodás időtartama 1 hét, melyben van 4 munkaszüneti nap is. Hogyan kell ezt az utat elszámolni? Konkrétan a hétvégi kinntartózkodásra jár valamilyen juttatás a dolgozónak? (Kell-e erre az időtartamra munkabért fizetni?)
Hogyan alakul jövőre a nyugdíjas munkavállaló osztalék utáni szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége? Figyelembe veheti-e csökkentő tételként a szociális hozzájárulási adóalapot nem képező munkabérét?
Hogyan szüntethetők meg a munkáltatónál adott, alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint a havi prémium, ha azokat nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Munkabérből történő letiltással kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Adott egy dolgozónál két egyéb kategóriába sorolt 33 százalékos letiltás. A dolgozó nettó 346 000 forintot keres, tehát az öregségi nyugdíj ötszörösét meghaladja a két letiltás levonása után fennmaradó összeg. Ha levonok a két letiltásra 33 százalékot és 17 százalékot, vagyis 173 000 forintot, akkor marad neki 173 000 forint jövedelme, tehát a 142 500 forint (az öregségi nyugdíj ötszöröse) feletti összeg még levonható, vagyis 30 500 forint. Ezt hogyan osztom fel a két letiltás között? Ugyanúgy 33–17 százalék, vagy pedig az első letiltásban a 33 százalék már kielégítésre került, így a másodiknál mehetek tovább 17 felett még 33 százalékig? Vagy ilyenkor az is lényegtelen, hogy 33 százalékot kért, ha beleférne a bérébe, akkor vonhatok akár 80-80 százalékot is, ha így is marad 142 500 forint nettó jövedelme? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a dolgozó, hogy a munkáltatóval megállapodjon arról, hogy a munkáltató fizesse be a közüzemi számláját úgy, hogy a dolgozó közüzemi számlájának összegét minden hónapban visszatartja a fizetéséből? Köszönöm válaszukat
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték