Tisztelt Szakértő! Kollégám kínai szakmai kiállításon vesz részt egy szervezett út keretében látogatóként. A kinn tartózkodás időtartama 1 hét, melyben van 4 munkaszüneti nap is. Hogyan kell ezt az utat elszámolni? Konkrétan a hétvégi kinntartózkodásra jár valamilyen juttatás a dolgozónak? (Kell-e erre az időtartamra munkabért fizetni?)
Hogyan alakul jövőre a nyugdíjas munkavállaló osztalék utáni szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége? Figyelembe veheti-e csökkentő tételként a szociális hozzájárulási adóalapot nem képező munkabérét?
Hogyan szüntethetők meg a munkáltatónál adott, alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint a havi prémium, ha azokat nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Munkabérből történő letiltással kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Adott egy dolgozónál két egyéb kategóriába sorolt 33 százalékos letiltás. A dolgozó nettó 346 000 forintot keres, tehát az öregségi nyugdíj ötszörösét meghaladja a két letiltás levonása után fennmaradó összeg. Ha levonok a két letiltásra 33 százalékot és 17 százalékot, vagyis 173 000 forintot, akkor marad neki 173 000 forint jövedelme, tehát a 142 500 forint (az öregségi nyugdíj ötszöröse) feletti összeg még levonható, vagyis 30 500 forint. Ezt hogyan osztom fel a két letiltás között? Ugyanúgy 33–17 százalék, vagy pedig az első letiltásban a 33 százalék már kielégítésre került, így a másodiknál mehetek tovább 17 felett még 33 százalékig? Vagy ilyenkor az is lényegtelen, hogy 33 százalékot kért, ha beleférne a bérébe, akkor vonhatok akár 80-80 százalékot is, ha így is marad 142 500 forint nettó jövedelme? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a dolgozó, hogy a munkáltatóval megállapodjon arról, hogy a munkáltató fizesse be a közüzemi számláját úgy, hogy a dolgozó közüzemi számlájának összegét minden hónapban visszatartja a fizetéséből? Köszönöm válaszukat
Gyakran előfordul, hogy különböző okok miatt a munkabért vagy más járandóságot csak a munkaviszony, biztosítási jogviszony megszűnését követően fizetik ki. Ilyen jövedelem lehet az utólagosan kifizetett prémium, jutalom vagy teljesítménybér, illetve a – jellemzően a munkaügyi bíróság által megítélt – jövedelempótló kártérítés is.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát: Egyik munkavállalónknak letiltása érkezett. Munkavállaló bruttó bére (példaként) 134 400 forint. A nettó bére 89 376 forint. A letiltás a bér 33 százaléka. Ha vesszük a nettó bért, akkor annak a 33 százaléka 29 494 forint. Az lenne a kérdésem, hogy a letiltás összege 29 494 forint, vagy a nettó bérből levesszük a mentes részt – 28 500 forintot, és az után vesszük a 33 százalékot? Tehát a példa szerint a nettó bér 89 376 forint, levonva a 28 500 forintot és ennek a 33 százaléka pedig 20 130 forint. A kérdésem az lenne, hogy a két levonás alapján melyik felel meg a törvényi előírásoknak, ugyanis többféle megoldást is mondtak már. Szíves válaszukat várva, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A fenti címen korábban feltett kérdésemre adott válaszában nem az általam leírtakra kaptam választ. Kérdésem nem arra irányult, hogy milyen módon végezhet ügyvezetést vagy személyes közreműködést a társaság tagja, és nem is arra, hogy milyen lehetőség van, hogy nulla forintért végezze az ügyvezetést. Tisztában vagyok a megbízási és tagi jogviszonnyal kapcsolatos jogszabályokkal. Kimondottan a munkaviszonyban levő ügyvezetővel kapcsolatos a kérdésem. A munkaviszonyban levő ügyvezető a törvény erejénél fogva vezető állásúnak minősül (Mt. 208. §), ennek következtében a munkáltató (saját cég) és a munkavállaló (tag, ügyvezető) közösen eltérhetnek az Mt. Második részében foglaltaktól (209. §). A törvény említ néhány kivételt, hogy mely esetekben nem térhetnek el, de a munkabér nincs a kivételek között. Ezért kérdezem ismételten, hogy az ügyvezető munkabére eltérően az Mt. 136. §-ában foglaltaktól (a 136. § az Mt. Második részében található) lehet-e nulla, vagy a minimálbértől illetve garantált bérminimumtól (részmunkaidő esetében azok arányos részétől) kisebb összeg? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Társaság tagja munkaviszonyban ügyvezető. A társaság tevékenységében személyesen nem közreműködik. A munkaviszonyban az Mt. alapján vezető állásúnak minősül és ebben a munkaviszonyban az Mt. 208. § és 209. § alapján a felek eltérhetnek akár a munkavállaló hátrányára is az Mt. Második részében leírtaktól (néhány kivételtől eltekintve). A kérdésem az volna, hogy ezek alapján a munkaszerződésben a felek közös megállapodása alapján, lehet-e a munkaviszonyos ügyvezetőnek 0 forint a munkabére? További kérdésem pedig az volna, hogy lehet-e 0 forint a munkabér abban az esetben, ha ez a tag egy munkaviszony keretében ügyvezet is és személyesen közreműködik a cég tevékenységében is? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónkat 3 gyermek és 8 év után szeretnénk visszavenni dolgozni. A munkavállaló kérésére a napi 8 órai munkavégzést 6 órára módosítottuk a munkaszerződésében. Természetesen a 8 évvel ezelőtti fizetését a törvényi előírásoknak megfelelően korrigáltuk, viszont 6 órai munkavégzéssel számoltunk. 2010. évben a bruttó bére 235 000 Ft volt, most a 6 órás munkaviszonyra tekintettel 244 000 Ft lett. A fizetés nélküli szabadságát megszakítva elkezdi letölteni az eddig összegyűlt szabadságát. A kérdésem az lenne, hogy a szabadság időtartama alatt melyik bérrel kell kifizetni neki a szabadságot? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyik munkavállalójával szemben bírósági letiltás érkezett gyermektartás jogcímen. Kérdésem a letiltás összegének felpereshez történő eljuttatásával kapcsolatos. A letiltás nem tartalmazott számlaszámot, és a felperes közvetlen megkeresésünkre is határozottan elzárkózott a számlájára történő utalástól, postai úton kéri a munkabérből levont összeget. Kérdésem: megteheti-e, hogy elzárkózik a tartásdíj átutalással történő rendezésétől (természetesen rendelkezik bankszámlával), és amennyiben jogosan kéri a postai utalással történő rendezést, akkor ügyfelemnek joga van-e levonni a postai feladás díját, érvényesíteni ezzel kapcsolatos többlet költségét. Azt, hogy a feladás készpénzt és időt igényel, nem is említem. Tapasztalataikat a hasonló ügyekben köszönettel fogadom. Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy az egyháznál a kántor díjazása hogyan történik, egyházi személynek minősül-e vagy "sima" munkavállalónak?
Kettő azonos munkakörben és régióban (azonos a telephely is) dolgozó, azonos nemű munkavállalónak eltérő összegű az alapbére. A többet kereső munkavállaló régebb óta dolgozik az adott munkakörben a cégnél, munkatapasztalata viszont összességében nem nagyobb. Nem ismert védett tulajdonság, így az egyenlő bánásmód sérelme nehezen megítélhető. Mit tehet ilyen esetben az alacsonyabb bérű munkavállaló? Egyáltalán jogellenes ez? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Két munkavállalónk – nézeteltérés miatt – munkaidőben összeverekedett. Személyi sérülés nem történt. A kivizsgálás folyik. Nem tudni, hogy a munkáltató hogy dönt, a kérdésem az, hogy ez a viselkedés jogalapot ad-e a munkavállaló vagy a munkavállalók elbocsátására? Ha nem akarja elbocsátani őket, és írásbeli figyelmeztetésben részesíti őket, lecsökkentheti-e a munkabérüket, a magatartásukra hivatkozva? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Kft. egyszerűsített foglalkoztatással söfőröket alkalmaz, például: vasárnapi munkavégzésének ideje 12 óra. Erre az időtartamra hogyan kell kiszámolni a munkabérét? Mi a maximális időtartam, amit maximálisan dolgozhatnak? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték